Tavaly októberben Brüsszel egyszerre két ügyben is felszólító levél formájában kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, Portugália, Románia és Szlovénia mellett. Az összes tagállam esetében a nemzeti jogszabályok uniós közbeszerzési joggal nem összeegyeztethető rendelkezései miatt tett lépéseket az Európai Bizottság.
Az egyik legfontosabb, INFR(2023)2119 lajstromú kötelezettségszegési eljárás az előzetes közzététel nélküli tárgyalásos eljárást rendkívüli sürgősségre hivatkozva lehetővé tevő magyar jogszabályokra vonatkozik. A Bizottság szerint a gyakorlat azért problémás, a közbeszerzési szerződések nyílt verseny nélküli, közvetlen odaítélése a 2014/24/EU irányelvvel ellentétesnek minősül. Pontosan nem ismertette brüsszeli forrásunk, hogy mely konkrét jogszabályra vonatkozva vártak lépéseket a kormánytól, de azt jelezte, hogy a kifogásolt magyar intézkedések nem szabták feltételül az eseti indoklási kötelezettséget. Leegyszerűsítve gyakorlatilag nem kellett megmagyarázni, hogy miért sürgős egy közbeszerzés verseny nélküli kiírása vagy meghosszabbítása, elég volt általánosan a veszélyhelyzetre hivatkozni.
Ez ráadásul azt is ellehetetlenítette az Európai Bizottság szerint, hogy érvényesüljön a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárások kérelmezésének lehetőségére vonatkozó uniós irányelv.
Kedves Olvasónk!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
