Donald Trump megelőzte Kamala Harrist egy új Financial Times közvélemény-kutatás szerint abban a kérdésben, hogy kiben bíznak az amerikaiak inkább a gazdaság kezelésében. Ez aláhúzza a Demokrata Párt küzdelmét, hogy meggyőzze a szavazókat arról, hogy most valóban jobban élnek, mint négy évvel ezelőtt.
Ha John Lennon azt mondta, hogy népszerűbb Jézusnál, akkor Taylor Swift már minden világvallás alapítójával dacolhat népszerűségben – legalábbis a felmérések szerint. A közéleti témákban ritkán állást foglaló énekesnőt sokan a Demokrata Párt jolly jokerének tartották, aki elbillentheti az elnökválasztást a javukra, ha sikerül megnyerni támogatását. Egy hónappal azután, hogy Swift kiállt Kamala Harris alelnök mellett most mégis úgy látszik, hogy nem hozott megváltást a jelöltet cserélő baloldalnak. Donald Trump viszont Robert F. Kennedy Jr. és Elon Musk politikai támogatásából is profitálhat.
Az Európai Unió energiaátállási törekvéseiben a hőszivattyúk központi szerepet játszanak az épületszektor szén-dioxid-mentesítéséhez, de elterjedésüket számos akadály hátráltatja, például a munkaerőhiány és az eltérő nemzeti szabályozások. Az Eurofound három kulcsfontosságú megoldást javasol az elterjedésük ösztönzésére: növelni kell az állami támogatásokat, módosítani az áram- és gázárak szabályozását a megtérülés javítása érdekében, valamint fel kell gyorsítani az olaj- és gázkazánok betiltását vagy fokozatos kivonását.
2024-2025-ben a magyar gazdaság növekedése lehet az egyik legszerényebb a tágan vett keleti- és közép-európai régióban – áll a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WiiW) legújabb elemzésében. Idén mindössze 1,2%-os GDP-növekedés várható, amely a harmadik leggyengébb eredmény a vizsgált országok között. A 2025-ös előrejelzés sem sokkal biztatóbb, Magyarország itt is a leglassabb növekedést produkáló államok közé kerülhet. A régiós autóipar gyengesége és a beruházások visszaesése tovább súlyosbítja a helyzetet, a kegyelemdöfést pedig Donald Trump ismételt megválasztása viheti be, vélik a bécsi szakértők.
Szinte alig esik szó róla, de egyre nagyobb a baj a világ adórendszereivel, ami egyre erősebb nyomást helyez az egyes országok költségvetéseire. Az államoknak egyre több és több pénzre lesz szükségük az elöregedő népesség ellátására, valamint a klímaváltozás hatásainak tompítására. Egyelőre hiányoznak a válaszok rá, mit és hogyan kellene megváltoztatni, de az Európai Bizottság 2023-as közkiadásokról szóló jelentése, valamint az abban felvázolt gazdasági helyzet- és jövőkép alapján már most égető szükség lehet egy reformra.
Az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi terve, valamint az Ukrajnának nyújtott hitelek mögötti közös adósságkibocsátások egyre égetőbb problémát jelentenek az uniónak.
Sokan temették a programot, de végül felpörögtek az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi eszközének (RRF) tagállami kiutalásai. Idén augusztusig az RRF-források több mint 40%-át már kifizették, a folyamat jelentősen felgyorsult, és a program várhatóan 2026-ra akár 1,4%-kal is növelheti az unió GDP-jét. Magyarország egyre jobban aggódhat, mert még mindig nem fér hozzá a forrásokhoz, de már csak kevesebb mint két év maradt a program kifutásáig – derül ki az Európai Bizottság legfrissebb beszámolójából.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdasági hangulata 2024 harmadik negyedévében alig mozdult el, még most is kifejezetten negatív a Gazdasági Hangulatmutató (Economic Sentiment Indicator – ESI) adatai alapján. A legnagyobb uniós gazdaságok közül Németország továbbra is szenved, ami Magyarország számára is rossz előjel.
A Pénzügyminisztérium szerda este kiadta őszi adócsomagjának tervezetét, amely több területen is jelentős változást hozna. A családi adókedvezmény összegei emelkednek, az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők költséghányada változik, új adózási lehetőségek jelennek meg a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók számára, és módosulnak a műemlékingatlanok adómentességére vonatkozó szabályok. Emellett átírják az extraprofitadó szabályait, a NAV hatásköre és a vámügyi eljárások is változnak, továbbá új szabályokat vezetnek be a fenntarthatósági jelentések és könyvvizsgálatok terén a társadalmi egyeztetésre küldött tervezet szerint.
A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről, és bemutatja győzelmi tervét – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán a tagállami vezetőknek szóló és az interneten közzétett meghívólevelében.
Szerdán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő 10:30-kor sajtótájékoztatót tart a keddi kormányülés témáiról és döntéseiről.
Az OECD lemondta a Magyarországra tervezett, korrupcióellenes missziót, miután a magyar kormány nem tett eleget a szervezet korábbi ajánlásainak. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint ez az első alkalom, hogy egy ilyen magas szintű látogatást töröltek. A magyar kormány egyelőre nem reagált az ügyre – számolt be a Reuters.
Az Eurostat előzetes adatai szerint 2024 augusztusában, júliushoz képest, az ipari termelés szezonálisan igazítva 1,8%-kal növekedett az euróövezetben, és 1,3%-kal az EU-ban. Éves alapon is csökkenést mértek, Magyarország a negyedik legnagyobb visszaesést könyvelte el.
Magyarországon a felszámolási eljárások száma 2024 első kilenc hónapjában csaknem 11 800-ra emelkedett, ami 28%-os csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A statisztikák azonban csalóka képet festenek, hiszen a 2023-as rekordszámokhoz viszonyítva a javulás csupán a magas bázisnak köszönhető. A legnagyobb bezárási arányt a kereskedelem, építőipar, járműjavítás és a turizmus-vendéglátás ágazataiban tapasztalhatjuk, a cégmegszűnések dinamikája pedig továbbra is aggasztó, különösen a turizmusban.
Az Erasmus-ügyben az Európai Bizottság szerinte „túszul ejtette” a magyar diákokat, de remélhetőleg 2025 őszétől újra hozzáférhetővé válik a program a magyar hallgatók számára – ismertette Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az I/I AzurákCsabával podcast szerdán megjelenő adásában. Emellett részletesen beszélt a a Versenyképes Járások programról, amely a helyi fejlesztésekre irányuló iparűzési adónövekedésből nyújt támogatást. A miniszter a belpolitikai helyzetet is elemezte, kiemelve a politikai „fáziseltolódás” hatásait.
Az Európai Unió tagállamai előálltak egy javaslattal, hogyan kerüljék Magyarországot, amely vétózza az Európai Békekeretból Ukrajnának folyósítandó támogatásokat. Az önkéntes elvre való átállást végül Magyarország sem fúrja meg, saját hadikiadásokra menő pénzügyi támogatásait végül Csád ellátására fordíthatja a kormány.
Brüsszelben egyre több uniós diplomata véli úgy, hogy a legújabb, a befagyasztott orosz állami vagyonelemek fedezetként használásával Ukrajnának adandó kölcsön ügyét Magyarország azért sem támogatja, hogy azzal Donald Trump esetleges elnökségének tegyen egy gesztust. Bár az elméletnek több minden ellent mond, a Republikánus Párt jelöltjének valóban jól jöhet, hogy egyelőre nincs megállapodás a 250 milliárd eurós hitelről.
A múlt héten a magyar és amerikai inflációs adatok mozgatták meg a forintot, és a megpróbáltatásoknak még nem lesz vége: kamatdöntő ülést tart az Európai Központi Bank, kiderül, milyen állapotban van a kínai gazdaság, valamint az amerikai költségvetési helyzetről is képet kapunk.
A novemberi elnökválasztás közeledtével a gazdasági tervek a kampány egyik legfontosabb kérdéssé váltak. A választás kimenetele jelentősen megváltoztatja az amerikai gazdaság irányát, tekintettel Donald Trump korábbi elnök és Kamala Harris alelnök eltérő politikai programjára. Míg a várakozások – és bemutatott programja alapján – Harris nagyrészt Joe Biden elnök balközép politikáját folytatná, míg a Trump-adminisztráció 2.0 magasabb vámokat, bevándorlási korlátozásokat és nagyvállalati adócsökkentéseket vezetne be. Szakértők szerint a költségvetést mindkét elnökség nagyon megütné, de a Republikánus Párt jelöltje terhelné meg jobban a büdzsét, miközben több elemzés szerint is lassabb GDP-növekedést hozna Trump megválasztása.
Michel Barnier francia miniszterelnök bemutatta az új 2025-ös költségvetési tervezetet, amely mérföldkő lesz Franciaország gazdasági és politikai jövője szempontjából. A tervezet súlyos kiadáscsökkentéseket és adóemeléseket tartalmaz, hogy kezelje az ország növekvő államadósságát és helyreállítsa a befektetői bizalmat. Franciaország évek óta küzd a költségvetési fegyelem fellazulása jelentette problémákkal, miközben politikai helyzet is bizonytalanná vált a nyári előrehozott választások után; a Nemzetgyűlésen belüli széthúzás Barnier terveit is keresztülhúzhatja. Eközben viszont Franciaországnak muszáj megmutatnia az EU-nak, hogy éltanulóvá tud válni.
Korábban megjelent a jogszabálytervezet az ÖNYP megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásáról. A társadalmi...
Az, hogy a HOLDBLOG-ot jóval több férfi olvassa, mint nő, megszokott, hiszen a nők kevésbé érdeklődnek a piaci-befektetési... 
Hogyan ne manipuláljanak a külsőségek, amikor személyesen tárgyalnak veled? The post Ne dőlj be a külsőségeknek!...
Az Európai Unió Bírósága ismét az adózók javára döntött 2024. október elején egy áfa levonási perben. Bár... 
2020 decemberében elemeztem a céget, akkor került fel a radaromra. Nem mondom, hogy azóta követem, de egy jó ideje...
Ez az amerikai gazdasági ciklus atipikus több szempontból is. Elsősorban azért, mert nem hitelciklus a fő mozgatórugó...
A GKI oldalán jelent meg egy új elemzés, ami az úgynevezett "keleti nyitás" hatását vizsgálja. Mint közismert...
Folytatódott a tempós bérkiáramlás augusztusban is.
Ezt nem tesszük ki az ablakba.
Nincs elég ember, és más problémák is vannak.
