Az Európai Unió közel áll egy elvi kereskedelmi megállapodáshoz az Egyesült Államokkal – jelentette be hétfőn a Bizottság szóvivője, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel. Várhatóan a július 9-i határidőig így sem lesz teljes megállapodás, de elvi egyezségre juthatnak a felek.
Az Európai Bizottság új útitervet mutatott be a természetkreditek piacának kialakítására, amely magánberuházásokat vonzana természetvédelmi célokra. A rendszer célja, hogy hitelesített, értékesíthető kreditekkel jutalmazza a természetbarát beavatkozásokat, miközben új bevételi forrásokat nyit meg gazdálkodók és földtulajdonosok számára. A Bizottság szerint a természet védelme így nemcsak ökológiai, hanem gazdasági eszközzé is válik – jelentette be hétfőn az uniós végrehajtó testület.
Oroszország gazdasága 2025 nyarán új fázisba lépett: a háborús ösztönzők hatása kifulladóban van, a belső kereslet gyenge, a monetáris szigor fullasztó, a bankrendszer passzív. A WiiW nyári jelentése szerint a jelenlegi pályán a gazdaság középtávon 1,5–2% közötti növekedési sávban stabilizálódhat, de ez egy feltörekvő országnál stagnálással határos állapot. A gyorsabb jegybanki lazítás, a célzott állami ösztönzők és a banki hitelezés újraindítása nélkül a gazdaság könnyen hosszú évekre beragadhat az alacsony növekedési csapdába.
Dánia, átvéve az Európai Unió soros elnökségét, jelezte, folytatja az Európai Unió 2018 óta húzódó hetes cikk szerinti eljárásának Magyarországgal szemben. A dán vezetés célja, hogy az uniós alapértékeket megsértő tagállamokkal szemben a közösség végre éljen a rendelkezésére álló jogi eszközökkel.
Finisbe érkezett az Európai Bizottság terve, hogy villámgyorsan nyélbe üsse a Mercosur-országokkal kötendő kereskedelmi egyezményt – ha minden a terv szerint halad, az új megállapodás akár már 2025–2026-ban ideiglenesen életbe léphet. Franciaország és Magyarország hat másik tagállammal együtt érdekszövetséget kötött a ratifikáció megakasztására, de egyelőre nem találtak elegendő partnert egy blokkoló kisebbséghez. Most indulhat a politikai huzavona, amelyben minden tagállam a saját agrár- és exportérdekeit próbálja érvényesíteni. Brüsszel igyekszik megelőzni a bénultságot: külön szavazásra bontaná a megállapodás kereskedelmi és politikai részeit. Ha bejön Ursula von der Leyen mesterterve, akkor az Európai Bizottság elnöke jelentős győzelmet érhet el a kereskedelmi háborúban, komoly bosszúságot okozva Donald Trump amerikai államfőnek.
Kína újabb szintre emelte a ritkaföldfémek exportkorlátozását, a vámhatóságok már a hivatalosan nem tiltott termékeket is hónapokra visszatartják. A globális ellátási láncok bénulásától tartva egyre több iparági szereplő fordul alternatív források felé – Európában pedig Franciaország megpróbálja maximálisan kihasználni az új gazdasági trendeket. Párizs történelmi ipari hagyományaira és az olcsónak mondható atomenergiára építve igyekszik kiépíteni nagyhatalmi szerepét a kritikus nyersanyagok piacán, miközben milliárdos beruházásokkal próbálják megelőzni a teljes kínai kiszolgáltatottságot. Az Európai Unió is felpörgetné a támogatásokat, de a magyar gazdaságstratégia szempontjából azonban figyelmeztető, hogy hazánk egyelőre teljesen kimarad az uniós támogatott ritkaföldfém-projektekből.
Az Európai Uniónak tíz napja maradt, hogy elkerülje a Trump-féle vámháború újabb szakaszát, amely akár 50 százalékos vámokat is jelenthet az uniós exportőröknek. Az USA már megállapodott Kínával és az Egyesült Királysággal, de az EU-nak eddig nem sikerült egyezségre jutnia. A tét óriási: 2024-ben 532 milliárd euró értékű export ment Amerikába, amely a világfogyasztás közel harmadát adja. Brüsszel válaszlépéseken dolgozik, de a kockázatok mindkét fél gazdaságát sújtanák. Az EU ezért párhuzamosan új globális szövetségek kiépítésén is dolgozik, többek közt a csendes-óceáni CPTPP-országokkal, hogy mérsékelje az amerikai nyomásból fakadó függőséget. A háttérben Kína is nyomul az európai piacokon, ami miatt már szép csendben egy brutálisan kemény adok-kapok indult Brüsszel és Peking között. Magyarország egyelőre a legnagyobb vesztesnek tűnik.
Ahogy múlt héten véget ért a hágai NATO-csúcstalálkozó, sorra jelentek meg azok az elemzések, amelyek attól tartanak: a GDP 5%-ának védelmi kiadásokra történő fordítása óriási eladósodáshoz vezethet Európában. Donald Trump amerikai elnök követelésére elfogadott új célkitűzés formálisan az eddigi kétszázalékos elvárás többszörösére növeli a NATO-tagországok költségvetési terheit, de az európai uniós NATO-tagországok egy kiskapuval hatalmas mozgásteret hagytak maguknak. A brüsszeli értelmezés szerint valójában kevés új kötelezettséget jelent a mostani vállalás.
Az európai jóléti rendszerek sokáig mozdíthatatlan alapokon álltak – de ma már megremeg alattuk a talaj. A lakosság gyorsuló elöregedése, a klímavédelem ára, a biztonságpolitikai kiadások emelkedése és a technológiai átalakulás közösen kezdik ki az adórendszerek hagyományos bevételi pilléreit. A legnagyobb kockázat, hogy a társadalmi igények és a költségvetési kapacitás egyre látványosabban eltávolodnak egymástól. A kérdés már nem az, hogy baj lesz-e – hanem az, hogyan és mikor tör felszínre. A fő probléma az az Európai Bizottság legfrissebb jelentése alapján, hogy az adórendszerek elavultak, nem készültek fel a jövőre, ezért olyan bevételi forrásokat kell megfontolni, mint a környezeti és vagyonadók bevezetése vagy drasztikus emelése.
A védelmi kiadások gyors növelése miatt számos uniós ország – köztük Magyarország – jelentős költségvetési hiánnyal és adósságnövekedéssel néz szembe a következő években. A nemzeti menekülési záradék (NEC) alkalmazása 2028-ra átlagosan 1,3 százalékpontos hiány- és 2,6 százalékpontos adósságnövekedést okozhat a tagállamokban. A fiskális rugalmasság időleges: a második ciklusban (2029–2032) minden országra kötelező kiigazítási pálya vár, Magyarország esetében évente akár 0,4 százalékpontos mértékben. A hiteles strukturális reformok hiányában a kiadásnövekedésből kényszerű megszorítás válhat – tárta fel az Európai Bizottság részletes elemzése. A helyzetet pedig csak tovább bonyolítja, hogy a NATO ígéretet tett arra, hogy Donald Trump amerikai elnök követelésére 5 százalékos GDP-arányos fegyverkezési célban állapodott meg.
Miközben a világ figyelme az Ukrajnáról és az orosz szankciókról szóló vitákra irányult, az Európai Unió a háttérben egy merőben új terven dolgozik: alternatívát építene az összeomlóban lévő Kereskedelmi Világszervezet helyett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének felvetése szerint az EU a csendes-óceáni térség partnereivel hozna létre egy új globális kereskedelmi szövetséget – akár az Egyesült Államok részvétele nélkül is. A csütörtöki brüsszeli csúcson emellett Szlovákia megvétózta az újabb orosz szankciókat, Magyarország pedig blokkolta Ukrajna csatlakozási folyamatának elindítását, de ezzel előzetesen mindenki számolt már. A tagállami álláspontok így több fronton is változatlanok maradtak. A valódi tét azonban most már a Trump-féle vámháború elkerülése – vagy a felkészülés arra, ha nem sikerül.
Ukrajna EU-csatlakozása nem évek múlva lesz kérdés, hanem már most is napirenden van. Az Európai Unió pedig hitegeti Kijevet, amely minden nap vért a szabadságáért, ami egy tisztességtelen dolog. Kapu Tibor űrutazása minden magyarnak örömet okozó siker – többek között ezekről beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnök szokásos, péntek reggeli interjújában.
A kormány felruházta magát azzal a joggal, hogy a magyar állam általános tiltó döntés esetén élhessen elővásárlási jogával stratégiai társaságok tranzakcióinál, nemcsak a naperőművekre korlátozva, mint korábban. Az új szabályozás egyúttal meghosszabbította az engedélyezési eljárás határidejét akár 135 munkanapra, és a változtatások visszamenőleg a folyamatban lévő ügyekre is érvényesek. Mindez annak ellenére történt, hogy az Európai Unió Bírósága már kimondta: a magyar állam korábbi vétójoga uniós jogot sérthet, ha annak indoklása pusztán az általános nemzetgazdasági érdekek.
A hágai NATO-csúcsról érkező európai vezetők csütörtökön Brüsszelben ülnek össze, hogy megtartsák a nyári Európai Tanács-ülést. Látványos döntésekre ezúttal nem érdemes számítani, de a politikai tét annál nagyobb: hogyan maradhat meg az EU diplomáciai súlya a globális feszültségek közepette? A Közel-Kelet, Ukrajna és az európai védelempolitika továbbra is uralják a napirendet, miközben a magyar és szlovák kormány újra próbálja vitáig erőltetni az orosz energiaimport kivezetésének ügyét. Az egységes piac mélyítése és az euró nemzetközi szerepének növelése szintén előkerül, de ezekről legfeljebb iránykijelölés várható. A csúcs így inkább a pozíciók teszteléséről, mintsem áttörések bejelentéséről szól majd, de a háttérben nagy alkudozások indulhatnak.
Több mint 1200 milliárd forintnyi támogatás, tízezres nagyságrendű új munkahelyek, növekvő adóbevételek – első pillantásra így fest az egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló állami támogatási rendszer mérlege. Ám az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss elemzése éles kritikát fogalmaz meg a kormány stratégiájáról: a rendszer nemcsak eredményeket, hanem komoly kockázatokat is hordoz, sőt, egyes esetekben valós költségvetési torzításokat is eredményezhet. A jelentés részletesen vizsgálta a támogatások hátterét, indoklását, módszertanát és gazdasági hatásait, és egy átfogó reformjavaslatot is megfogalmazott.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium új rendelettervezete több ponton is átalakítaná az EU-s támogatások felhasználásának szabályait. Az indoklás szerint a változások célja az átláthatóság és az egységes végrehajtás erősítése, de ez a gyakorlatban elsősorban szigorítást jelent a pályázók számára. A legnagyobb hatású módosítás a támogatási előlegek visszafizetésére vonatkozó előírásokat érinti, különösen azoknál, akik eddig kedvezőbb elbírálásban részesültek.
A kormány új rendelettervezete alaposan átszabná az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályokat. A gyártók részletes engedélyezési és adatszolgáltatási kötelezettségekkel néznek szembe, a forgalmazókra pedig szigorúbb gyűjtési előírások vonatkoznak. A lakosság szempontjából a legfontosabb az elektronikai hulladékok kidobását, visszavitelét meghatározó változtatás lenne. A cél az uniós előírások átvétele és egy átláthatóbb, szigorúbb felelősségi rendszer kialakítása.
Miközben a világ Krímre és Ukrajnára figyel, Észtország keleti végében egy másik határon évtizedek óta állnak „kis szürke emberek”. Ők nem katonák, hanem állampolgárság nélküli civilek, akik Narvánál órákig, olykor napokig várnak arra, hogy átjussanak Oroszországba. Az útlevelük nem egy országba, hanem egy joghézagba szól, és az életük sem ide, sem oda nem tartozik igazán. A sorban állva sokan már nem orosznak, hanem európainak érzik magukat – de ezt még hivatalosan nem ismerte el senki.
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely átalakítaná a vízügyi hatósági eljárások szabályait, és újraszabályozná a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát. Ha a javaslat elfogadásra kerülne, korszerűbb, egyszerűbb és digitálisan is jobban követhető rendszer válthatná fel a jelenlegi szabályozást a mezőgazdasági öntöző és a kerti, vagyis hivatalos nevükön háztartás kutak esetében is.
Miközben a magyar kormány továbbra is csak részben fér hozzá a jogviták miatt zárolt uniós támogatásokhoz, újabb, akár több ezer milliárd forintnyi forrás került veszélybe. Az EU úgynevezett n+3 szabálya ugyanis előírja, hogy a lekötött pénzeket három éven belül fel is kell használni – különben végleg elvesznek. A hivatalos adatok szerint különösen a GINOP Plusz program forrásai érintettek: itt a teljes keret nagy részét még nem írták ki eddig. A következő hónapokban így kisebb pályázati dömping várható – nemcsak a versenyszféra támogatásáért, hanem a már megítélt pénzek megmentéséért is.
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz? A felújítási...
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? Balásy...
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog...
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
