• Megjelenítés

Szabó Dániel

Cikkeinek a száma: 1073
Földindulás jön az EU-ban, teljesen új rendről döntöttek Brüsszelben

Földindulás jön az EU-ban, teljesen új rendről döntöttek Brüsszelben

Az uniós vezetők a csúcstalálkozón három kiemelt gazdasági célt határoztak meg: az energiaárak csökkentését, a versenyképesség növelését és a tőkepiaci unió elmélyítését. A vállalkozások terheinek mérséklése érdekében a bürokrácia visszaszorításáról is döntöttek, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A befektetések ösztönzése érdekében olyan intézkedéseket fogadtak el, amelyek hatékonyabbá teszik az európai megtakarítások mozgósítását és a pénzügyi piacok integrációját. Az ipar zöld átállása és az energiafüggetlenség szintén hangsúlyos téma volt, amelyre a vezetők összehangolt válaszokat ígértek. A fosszilis energia korszaka pedig hamarosan véget ér Európában – ismertette António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki uniós csúcs utáni sajtótájékoztatójukon.

Az EU-integrációt Magyarország sem vétózta meg, csak Ukrajna ügyében izolálódott

Az EU-integrációt Magyarország sem vétózta meg, csak Ukrajna ügyében izolálódott

Az uniós versenyképesség növeléséről, az energiaárak csökkentéséről és a beruházások fellendítéséről állapodtak meg a tagállamok az Európai Tanács csütörtöki csúcstalálkozóján. Az adminisztratív terhek enyhítésével, a tőkepiaci unió kiteljesítésével és egy valódi energiaunió kiépítésével kívánják erősíteni az európai gazdaságot. Kiemelt célként fogalmazták meg a kkv-k támogatását, a tiszta ipar fejlesztését és az innováció ösztönzését olyan stratégiai ágazatokban, mint az AI és a kvantumtechnológia a versenyképességi blokkot lezáró zárónyilatkozatban. A mostani csúcs lényegi kérdéseiben Orbán Viktor miniszterelnök is az uniós fősodorral tartott, csak Ukrajna támogatásában vétózott, amely nem is igazán kapott főszerepet.

Lesöpörték Putyin diktátumát az EU-tagállamok vezetői

Lesöpörték Putyin diktátumát az EU-tagállamok vezetői

Az Európai Unió határozottan elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök követelését, miszerint az államszövetségnek teljesen le kellene állítania az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtást. Hiába szabta ezt a feltételt a tűzszüneti tárgyalások megkezdéséhez Putyin, az EU vezetői egyértelművé tették, hogy elkötelezettek az ukrajnai igazságos béke mellett, továbbra is támogatni fogják az ukrán hadsereget – derül ki a 26 tagállam által aláírt, a magyar kormány vétója miatt a tanácsi végkövetkeztetésekből kimaradó közös nyilatkozat közzé tett szövegéből.

Gigantikus uniós lőszercsomagot jelentett be Kaja Kallas Ukrajnának

Gigantikus uniós lőszercsomagot jelentett be Kaja Kallas Ukrajnának

Az EU-nak konkrét lépéseket kell tennie Ukrajna támogatására, különösen a katonai segítség terén – mondta el az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas. A politikus 5 milliárd eurós lőszerbeszerzési alapot sürget, miközben arra figyelmeztet, hogy a gyengeség csak további agressziót szülhet.

Megszólalt Putyin megteremtője: az EU összeomlik, és új világrend jön létre

Megszólalt Putyin megteremtője: az EU összeomlik, és új világrend jön létre

Vlagyiszlav Szurkov, a Kreml egykori főstratégája hosszú hallgatás után adott interjút, amelyben elhatárolódott egykori tanítványától, Vlagyimir Putyintól, de megerősítette radikális nézeteit Ukrajnáról és a Nyugatról. Szerinte a NATO és az EU összeomolhat, a világ pedig egy tekintélyelvűbb irányba halad, amelyben Európa új vezetői az „euro-putyinisták” és „euro-trumpisták” lehetnek. Egyetért Orbán Viktorral abban, hogy a liberális demokrácia univerzális felsőbbrendűségének gondolata halott. Szurkov a putyini politikai rendszer egyik fő építésze volt, aki hosszú éveken át a Kreml ideológiai és propagandagépezetének kulcsfigurájaként működött.

Drasztikus lépésről döntött Brüsszel a magyarországi óriási kínai beruházás miatt

Drasztikus lépésről döntött Brüsszel a magyarországi óriási kínai beruházás miatt

Az Európai Unió vizsgálatot készít elő a kínai BYD elektromosautó-gyártó magyarországi gyárával kapcsolatban, hogy megállapítsa, részesült-e tisztességtelen kínai állami támogatásokban. Ez az érzékeny lépés összhangban van az EU azon törekvésével, hogy megvédje saját iparát a külföldi versenytársak tisztességtelen előnyeitől.

Brüsszelben egyszerűen átlépik a magyar vétót, Európa integrációja felé fordulnak

Brüsszelben egyszerűen átlépik a magyar vétót, Európa integrációja felé fordulnak

Az Európai Tanács csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján a figyelem várhatóan ismét Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajna támogatásával és EU-csatlakozásával kapcsolatos vétófenyegetésére irányul, bár az uniós vezetők már előzetesen megállapodtak arról, hogy külön nyilatkozattal kerülik meg Budapest ellenállását. A csúcs valódi tétje azonban az európai gazdasági versenyképesség megerősítése lesz, amelynek érdekében a szabályozások egyszerűsítéséről, az energiafüggetlenség növeléséről és a pénzügyi rendszer mélyítéséről tárgyalnak majd. A megtakarítási és befektetési unió kialakítása, valamint az iparpolitikai reformok is fontosak lesznek, miközben az új többéves pénzügyi keret alapjairól is megkezdődnek a tárgyalások. A vezetők célja, hogy az EU hosszú távon is versenyképes maradjon, megerősítse gazdasági ellenálló képességét, és csökkentse függőségét külső szereplőktől.

Feljelentést tett az ÁSZ a jegybanki alapítványi vagyongazdálkodás miatt

Feljelentést tett az ÁSZ a jegybanki alapítványi vagyongazdálkodás miatt

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) befejezte a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok átfogó ellenőrzését, és az ügyészségnél feljelentést tett több bűncselekmény gyanúja miatt. A jelentés szerint az alapítványok működésében súlyos gazdálkodási és átláthatósági problémák merültek fel, különösen a közpénzek nem megfelelő felhasználása és a túlzott kockázatvállalás miatt. Az ÁSZ megállapította, hogy az alapítványi vagyon jelentős része veszteséget szenvedett el, a befektetések és pénzmozgások követhetősége pedig ellehetetlenült a bonyolult céghálózatok miatt. Az MNB által finanszírozott alapítványok pénzügyi kimutatásaiban is komoly szabálytalanságokat találtak, beleértve a valós piaci értéket meghaladó vagyonértékeléseket és az indokolatlan ingatlanberuházásokat. A feljelentés nyomán most az ügyészségen a sor, hogy kivizsgálja az esetleges büntetőjogi felelősséget.

Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék a jegybank korábbi működésében

Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék a jegybank korábbi működésében

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működéséről súlyos hiányosságokat tárt fel az intézmény gazdálkodásában, különös tekintettel az ingatlanberuházásokra és a pénzügyi kontrollokra. Az elmúlt hetekben a sajtó többször is foglalkozott azzal, hogy Matolcsy György elnöksége alatt a jegybanki alapítványi vagyona veszélybe kerülhetett, mivel számos szabálytalanság történhetett. A tavaly lefolytatott vizsgálat most nyilvánosságra hozott jelentése alapján a székház felújításánál is több problémát megállapítottak. A jelentés függelékébe került Matolcsy György és Windisch László, az ÁSZ elnökének feszült hangvétele levelezése is, amely erős ellentétekről árulkodik.

Feljelentést tett az Állami Számvevőszék a Matolcsy-közeli egyetem ügyében

Feljelentést tett az Állami Számvevőszék a Matolcsy-közeli egyetem ügyében

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) átfogó vizsgálatot folytatott a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány működésével kapcsolatban. Az intézmény duális együttműködésben volt a Magyar Nemzeti Bankkal, amiért is az eljárás fókuszába került, és súlyos szabálytalanságokat állapított meg az ÁSZ. Az ellenőrzés szerint az alapítvány több mint 127 milliárd forint állami forrásból származó vagyont fektetett be egy olyan vállalati kötvénybe, amelynek valódi likviditása erősen kérdéses volt. Az ÁSZ megállapításai alapján több bűncselekmény gyanúja is felmerült, ezért az ügyészségen feljelentést tettek.

Magyarország fél Európával együtt aggódhat, Trump egyetlen döntése dominóhatást hozhat

Magyarország fél Európával együtt aggódhat, Trump egyetlen döntése dominóhatást hozhat

Az amerikai vámháború közvetlenül kevéssé érinti a kelet-közép-európai gazdaságokat, de a német iparra gyakorolt hatásai súlyos következményekkel járhatnak. Az amerikai biztonságpolitikai visszalépés bizonytalanságot okoz a régióban, ami a működőtőke-beáramlást is veszélyeztetheti. Kína várhatóan az európai piacra irányítja dömpingáruit, ami tovább fokozhatja az ipari versenyt. Az EU egyszerre próbál új kereskedelmi kapcsolatokat építeni és növelni stratégiai autonómiáját, miközben egyes ágazatokban protekcionistább lépéseket tesz. A Nyugat-Balkán politikai instabilitása szintén komoly gazdasági kockázatokat hordoz – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak Ioannis Gutzianas, a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (wiiw) közgazdásza.

Németország 1000 milliárd eurós ígéretét csodaszámba veszik, de csalfa remény lehet

Németország 1000 milliárd eurós ígéretét csodaszámba veszik, de csalfa remény lehet

A német Bundestag megszavazta az adósságfék eltörlését, ezzel lezárva a közel két évtizedes, közmondásossá vált fiskális szigort és új korszakot nyitva Európa legnagyobb gazdaságában. A döntés lehetőséget teremt arra, hogy Berlin fokozatosan növelje az állami beruházásokat, különösen az infrastruktúra és a védelmi ipar területén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Németország azonnal hatalmas adósságot halmoz fel vagy rögtön elárasztja pénzzel a gazdaságot. A hamarosan megalakuló új kormány egy évtizedes terv mentén, fokozatos kötvénykibocsátással finanszírozza majd a kiadásokat, hogy elkerülje a pénzpiacok sokkolását. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan zajlik majd ez a folyamat, milyen gazdasági és politikai kockázatokkal jár, és milyen hatása lehet az európai gazdaságpolitikára a lépésnek.

Direkt36: súlyos veszteség érhette a jegybanki alapítványi vagyont az ÁSZ vizsgálata szerint

Direkt36: súlyos veszteség érhette a jegybanki alapítványi vagyont az ÁSZ vizsgálata szerint

A Direkt36 birtokába került egy az Állami Számvevőszéknek tulajdonított jelentéstervezet, amely szerint súlyos hiányosságok és jelentős pénzügyi veszteségek érték a Magyar Nemzeti Bank alapítványi vagyonát az Optima Befektetési Zrt. kockázatos befektetései miatt. Az állítólagos dokumentum szerint az Optima átláthatatlan céghálón keresztül működött, túlárazott ingatlanbefektetéseket hajtott végre, és az alapítványi pénzek egy része Matolcsy Ádám környezetéhez köthető vállalkozásokhoz került. Az MNB új vezetése azonnali változtatásokat hajtott végre, és vizsgálatot indított a felelős gazdálkodás biztosítása érdekében. Az ÁSZ szerint az alapítvány működése és fizetőképessége közvetlen veszélybe került, ezért javaslatokat tett a vagyonkezelési rendszer átalakítására.

Kritikus hét jön: ezek rengethetik meg a forintot és a befektetéseidet

Kritikus hét jön: ezek rengethetik meg a forintot és a befektetéseidet

Az amerikai tőzsdék pénteken jelentős emelkedéssel zártak, de a vezető indexek így is a negyedik egymást követő veszteséges hetüket könyvelték el, míg az európai piacokat kevésbé befolyásolta Donald Trump vámháborús fenyegetése, mivel a védelmi kiadások növelésére vonatkozó tervek miatt továbbra is optimista a hangulat. A héten a figyelem középpontjában az amerikai kiskereskedelmi forgalom és a Federal Reserve kamatdöntése áll majd, amely meghatározó lehet a piaci mozgások szempontjából. A politikai események közül kiemelkedik az Európai Tanács csúcstalálkozója, ahol versenyképességi reformokat és védelmi kiadási terveket vitatnak meg. A kérdés, hogy folytatódik-e a forint diadalmenete.

Egymással sem kereskednek az EU-tagállamok, ami versenyképességi válságot jelent

Egymással sem kereskednek az EU-tagállamok, ami versenyképességi válságot jelent

Az Európai Unió versenyképességi problémái továbbra is meghatározzák a gazdaságpolitikai vitákat Brüsszelben, miután az európai gazdaságok több mint 20 százalékkal elmaradnak az Egyesült Államoktól az egy főre jutó jövedelem tekintetében. A termelékenységi lemaradás nem a ledolgozott munkaórák számából, hanem az alacsonyabb óránkénti munkaerő-termelékenységből fakad, amit az innovációs és szerkezeti akadályok súlyosbítanak. Az európai vállalatok – különösen a technológiai szektorban – alulteljesítenek amerikai versenytársaikkal szemben, részben az alacsonyabb R&D-beruházások és a korlátozott tőkefinanszírozás miatt. A belső piac széttagoltsága tovább nehezíti a növekedést, míg a humántőke fejlesztése és a tőkepiaci reformok elengedhetetlenek lennének a versenyképesség javításához – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss, az európai versenyképesség problémáit elemző jelentéséből.

Jótállás: fontos lépést tett az EU, mégis van egy probléma

Jótállás: fontos lépést tett az EU, mégis van egy probléma

Az Európai Unió szabályozása már több éve lehetővé teszi a digitális jótállási jegyek használatát, mégis alig találkozni hitelesített e-jegyekkel, különösen a fizikai boltokban. A digitális jótállás nemcsak kényelmesebb és biztonságosabb, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményez a vállalkozások számára. A kérdés, hogy a nagyobb szereplők mikor állnak át a papírmentes garanciára, és mikor terjed el szélesebb körben ez a modern megoldás. A magyar piacon az E-jótállás platform kínál egyedülálló megoldást, aki szerint egyelőre csak a téma ismeretlensége okozhatja, hogy a szolgáltatás nem terjedt el.

Sokba kerülne az EU-nak Ukrajna csatlakozása, de egy évtizedig még beszélni is korai róla

Sokba kerülne az EU-nak Ukrajna csatlakozása, de egy évtizedig még beszélni is korai róla

Ukrajna európai uniós csatlakozása politikai elköteleződés szintjén már megkezdődött, de a tényleges tagság időpontja bizonytalan, és inkább a 2030-as évek közepére várható. A folyamat hatalmas gazdasági és politikai átalakulást hozna az EU-ban, amelyhez elkerülhetetlenek az intézményi reformok. A legnagyobb kihívások között szerepel Ukrajna gazdasági felzárkóztatása, a közös agrárpolitika és a kohéziós alapok újraelosztása, valamint a munkaerőpiaci hatások kezelése. A Bruegel Intézet friss elemzése szerint a csatlakozás közvetlen költségei elérhetik a 137 milliárd eurót, de a hosszú távú gazdasági előnyök ezt részben ellensúlyozhatják. Ukrajna kapcsán tehát nem csak az a kérdés, hogy az ország mikor lesz érett a csatlakozásra, hanem az is, hogy az unió képes lesz-e időben alkalmazkodni.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Brüsszelben egyszerűen átlépik a magyar vétót, Európa integrációja felé fordulnak
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility