Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Lindsey Graham amerikai találkozóján berlini találkozóján az orosz agresszióval szembeni szankciós együttműködés erősítéséről és a háború lezárásának szükségességéről tárgyaltak. Eközben az EU az orosz energiahordozók importjának 2027-es tilalmára, valamint az amerikai védővámokra adott válaszlépéseire készül.
Fordulatot hozhat Lengyelország és az Európai Unió viszonyában a keményvonalas jobboldali Karol Nawrocki elnökké választása. Az új államfő az ígéretei szerint várhatóan megakadályozza a jogállamisági reformok végrehajtását, amelyek a brüsszeli támogatások feltételei. Az új államfő nehéz helyzetbe hozhatja Donald Tusk kormányát az uniós pénzek teljes és végleges felszabadításáért folytatott küzdelemben. Nawrocki győzelme a Jog és Igazságosság párt (PiS) és más EU-szkeptikus pártok megerősödéséhez vezethet, tovább mélyítve a belpolitikai konfliktusokat. Ez a helyzet nemcsak az uniós források elvesztésének kockázatát növeli, hanem Lengyelország uniós megítélését is ronthatja.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 2025/2026-os szakképzési tanévrendről szóló tervezetet, amely a tanév kezdetét, végét, a szünetek időpontjait, valamint a vizsgaidőszakokat is meghatározza. A dokumentum kitér a végzős évfolyamok korábbi tanévzárására és az érettségire való felkészülésre is, miközben szabályozza a pedagógiai célú tanítás nélküli munkanapok felhasználását.
A globális piacok stabilizálódása és a befektetői bizalom erősödése jellemezte az elmúlt hetet, miközben az amerikai és európai tőzsdék több éves csúcsokat döntöttek. A forint árfolyama az euróval szemben gyakorlatilag stagnált, míg a Moody's hitelminősítő döntése nem hozott változást Magyarország megítélésében. A hét legfontosabb eseménye a Fitch Ratings péntek esti hitelminősítői döntése lesz, amely a magyar gazdaság kilátásaira és a befektetői hangulatra is hatással lehet. A másik legfontosabb esemény az Európai Központi Bank kamatdöntése lesz. Emellett számos kulcsfontosságú adat érkezik, például az euróövezeti GDP, az amerikai foglalkoztatottsági adatok és a magyar ipari termelés alakulása. Valamint megtudhatjuk, miért kapott nagy pofont a magyar gazdaság az első negyedévben.
Tavaly a kormány alapjaiban alakította át a hazai bevándorlási szabályokat, aminek következtében hosszú ideig kaotikus volt a tartózkodási és letelepedési engedélyek kiadásának rendszere. Emiatt kiemelt szerepet kaptak a nemzeti érdekből kiadott engedélyek, amelyek esetében a Belügyminisztérium egyedi elbírálás alapján dönthet, külön meghatározott jogosultsági feltételek nélkül, stratégiai, gazdasági vagy kulturális szempontok figyelembevételével. A Belügyminisztérium a Portfolio közérdekű adatigénylésére adott válasza alapján a nemzeti érdekből kiadott tartózkodási engedélyek száma látványosan magas, különösen a nagyberuházásokhoz kapcsolódó kínai munkaerő és más harmadik országbeli állampolgárok esetében. A letelepedési engedélyeknél viszont továbbra is rejtély, hogy miért éppen a dél-afrikaiak vezetik a listát.
A Rákosrendező állomás területén tervezett vegyes célú ingatlanfejlesztést kiemelt beruházássá minősítő rendelettervezetet bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Építési és Közlekedési Minisztérium. A javaslat jelentős jogi könnyítéseket tartalmaz, például az építési szabályok egyszerűsítését és az engedélyezési eljárások gyorsítását, miközben megtiltaná új helyi védettség vagy építési tilalom elrendelését. Az állami és magánfejlesztések részeként lakóépületek, irodaházak, közösségi terek, valamint akár geotermikus erőmű is megvalósulhat. Viszont a döntésbe a kormány a Fővárosi Önkormányzatot is bevonná. Rákosrendező állomást napokon belül be is zárják, vágányzár lép életbe a területen a zajló felújítási és fejlesztési munkálatok miatt.
Magyarországon 2016 és 2023 között jelentősen csökkentek a GDP-arányos adóbevételek, részben a kormány adócsökkentő intézkedései, részben a gazdaságszerkezet átalakulása miatt. Az Európai Bizottság friss elemzése szerint a hazai adórendszer túlzottan támaszkodik a fogyasztási adókra, miközben a jövedelmi és vagyoni típusú elvonások aránya alacsony, az állami újraelosztás pedig gyenge. Az adókedvezmények és -mentességek érdemi növekedési vagy társadalmi haszon nélkül vágják el a költségvetést további bevételektől. A brüsszeli testület szerint Magyarországnak növelnie kellene adóbevételeit, különben a költségvetési kiigazítás, valamint a gazdaságösztönző képességét is elveszíti az állam.
Brüsszelben egyre kevesebben bíznak az Egyesült Államokkal kötendő kereskedelmi megállapodás megszületésében – mondta több a tárgyalásokra rálátó forrás a Portfolio-nak. A háttérben bonyolult kereskedelmi és geopolitikai érdekek húzódnak: Washington szerint az uniós áfa-rendszer és a GMO-szabályozás hátrányosan érinti az amerikai cégeket, valamint Donald Trump adminisztrációja Kínával szemben is határozottabb fellépést vár. A tagállamok sora – így Magyarország is – elfogadhatatlannak tartaná, ha Brüsszel engedne az amerikai követeléseknek. Az EU-nak is számos vörös vonala van, például a mezőgazdaság és a szabályozói önállóság védelme. A tárgyalások esélyét tovább rontja az amerikai fél kiszámíthatatlansága és a tagállamok eltérő érdekei.
Bejelentette a Gazprom, hogy június 10-én leállítja a Magyarország gázellátását biztosító Török Áramlat vezetéket karbantartási okokból. Az ukrajnai tranzitvonal lekapcsolása óta más alternatív nincs a kapacitás biztosítására a szüneteltetés mellett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke idén Aachenben vehette át a rangos Károly-díjat az európai egység érdekében végzett munkájáért. Ünnepi beszédében kiemelte, hogy Európa történelmi értékeire támaszkodva kell szembenéznie a globális kihívásokkal, és egy új, igazságos világrend kialakításában aktív szerepet kell vállalnia. Négy stratégiai célt fogalmazott meg: egy európai békerend létrehozását, az innováció és versenyképesség ösztönzését, a kontinens újraegyesítését, valamint a demokrácia megújítását. Hangsúlyozta, hogy Európa csak független, politikailag, gazdaságilag és stratégiailag erős egységként tudja garantálni a szabadságot és stabilitást. Von der Leyen elkötelezetten dolgozik egy olyan Európa megteremtésén, amely egyszerre őrzi sokszínűségét, múltbeli értékeit és képes vezető szerepet betölteni a globális jövő alakításában.
Az Európai Unió tagállamai jelentős előrelépést értek el a 2030-as klímacélok teljesítése terén, de több területen további intézkedések szükségesek – derül ki az Európai Bizottság friss, szerdán közzétett értékeléséből. A kibocsátás csökkentése 37 százaléknál jár az 1990-es szinthez képest, és a megújuló energia részaránya is közelíti a kitűzött célt, de az energiahatékonyság és a klímakockázatok kezelése terén még nagy a lemaradás. Brüsszel hangsúlyozta, hogy a papíron vállalt ambiciózus célokat konkrét intézkedéseknek kell követniük, különösen a tiszta technológiák és a hálózati modernizáció területén. Az elmúlt évek klímavészhelyzetei már 163 milliárd eurós veszteséget okoztak az EU-nak, így a késlekedés gazdasági és társadalmi kockázatai is egyre súlyosabbak. A következő 1–2 év kritikus lesz a célok megvalósítása szempontjából, miközben az EU már a 2040-es klímacélok előkészítésén dolgozik.
A kormány jelentősen módosítana az adatok titkosításán egy friss rendelettervezet szerint: védelmet kapnának a „Bizalmas!”, „Titkos!” és „Szigorúan titkos!” besorolású adatok. Ezeknél a jövőben mind alkalmazni kellene a TEMPEST védelmet. A tervezet kötelezővé tenné a legmagasabb szintű biztonsági intézkedéseket.
Az Európai Tanács jóváhagyta az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátási szabályozásának módosítását, amely nagyobb rugalmasságot biztosít a gyártóknak a 2025-ös célok eléréséhez. A teljesítményértékelés mostantól nem évente, hanem egy hároméves időszak (2025–2027) átlaga alapján történik, miközben a kibocsátáscsökkentési célok változatlanok maradnak. Az intézkedés célja, hogy támogassa az autóipar strukturális átalakulását, a tiszta technológiákra való átállást, és biztosítsa a befektetők számára a szabályozási stabilitást.
Európa új szintre lép a közös védelem terén: 150 milliárd eurós pénzügyi kerettel indul a SAFE nevű uniós eszköz, amely közös fegyverbeszerzésekkel és ipari fejlesztésekkel erősíti meg a kontinens védelmi felkészültségét. Az Európai Bizottság kötvénykibocsátással teremti elő a forrásokat, a tagállamok pedig hosszú lejáratú hitelek formájában vehetnek részt a programban. Ursula von der Leyen szerint a cél nem kevesebb, mint létrehozni egy valódi európai védelmi piacot és biztosítani az unió stratégiai ellenállóképességét.
Gyermekfürdők, társasházi medencék szabályozását és a szállodai wellnessrészlegek működését is alapjaiban írná át a kormány a közhasználatú fürdőket szabályozó rendelet tervezett módosításával. A Nemzetgazdasági Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat pontosítaná a fürdők fogalmát, új típusbesorolásokat vezetne be, és szigorítaná a higiénés, engedélyezési és dokumentációs előírásokat.
Kedden az Általános Ügyek Tanácsában ismét napirendre került Magyarország jogállamisági helyzete Brüsszelben, a hetes cikk szerinti eljárás nyolcadik meghallgatása keretében. Michael McGrath igazságügyi biztos szerint a Bizottság komoly aggályokat fogalmaz meg a magyar jogszabályok, különösen az átláthatósági törvénytervezet kapcsán, és kész minden jogi eszközével fellépni a kormány intézkedéseivel szemben. Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter ezzel szemben politikai nyomásgyakorlásnak nevezte az eljárást, és hangsúlyozta: a magyar kormány kész nyíltan és konstruktívan válaszolni minden felvetésre.
Brüsszelben egyre keményebben lépnek fel Magyarországgal szemben: immár Németország és Franciaország is nyíltan elítéli az Orbán-kormány több közelmúltban hozott döntését, és ezzel együtt 16 tagállam követel határozottabb uniós intézkedéseket a magyar fél ellen. A keddi Általános Ügyek Tanácsában újabb meghallgatást tartanak a hetes cikkely szerinti eljárásban, amelyre Michael McGrath igazságügyi biztos is meghívták. Bár a magyar szavazati jog felfüggesztése nem várható, a cél inkább a politikai nyomás növelése és világos üzenetet küldeni a magyar kabinetnek.
A Donald Trump-féle vámháború súlyos gazdasági károkat okozhat az EU-nak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a közép-, kelet- és délkelet-európai régió szenvedheti el a legsúlyosabb gazdasági károkat az amerikai elnök lépései miatt, különösen Magyarország, amely exportjának jelentős részét a vámtarifákkal leginkább fenyegetett szektorok adják. Az ING elemzői arra figyelmeztetnek, hogy egy 50%-os amerikai büntetővám az euróövezetet a recesszió szélére sodorhatja, és a piaci reakciók alapján már most is érezhető a befektetői bizalom megingása. Míg az EU a válság elkerülésére diplomáciai és gazdasági válaszcsomagokat készít elő, az IMF szerint a valódi kiutat hosszabb távon a belső piaci reformok jelentik. Ezek nélkül a belső kereskedelmi akadályok – amelyek sokszor rejtett vámként működnek – tovább gyengítik a közös piac és a periféria országainak versenyképességét.
Miután Donald Trump amerikai elnök pénteken újra vámemelési fenyegetéssel élezte ki a feszültségeket az EU és az USA között, két sorsfordító esemény is vár a magyar piacokra: kedden az MNB kamatdöntése, pénteken pedig a Moody’s hitelminősítési felülvizsgálata érkezik. A kereskedelmi háborús retorika újraéleződése globálisan is borzolja a befektetői idegeket, miközben számos fontos makroadat is érkezik a héten.
Ukrajna harca nemcsak saját szuverenitásáért folyik, hanem Európa jövőjéért, de a háború még idén tűzszünethez vezethet, tartós békére viszont aligha van esély. Ukrajna NATO-tagsága nem elméleti lehetőség, hanem a biztonságpolitikai rendezés sarokköve. A jelenlegi helyzet a hidegháborús Németország vagy a koreai-félsziget megosztottságához válhat hasonlóvá. Oroszország nem egy államként, hanem birodalomként működik, és eszközei a nyílt háborún túl a nyugati társadalmak destabilizálását is célozzák, amire válaszolnia kell Európának – többek között ezekről a kérdésekről beszélt Kurt Volker, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete, Ukrajna-ügyi különmegbízottja, a Center for European Policy Analysis vezető kutatója egy zártkörű sajtóbeszélgetésen, melyen a Portfolio is részt vett. Volker nemcsak Ukrajna geopolitikai szerepéről beszélt részletesen, hanem értékelte Magyarország keleti nyitását, a nyugat-balkáni biztonsági kockázatokat, valamint a NATO jövőjét is a háború árnyékában.
Politika, ha eszünk, politika, ha nem eszünk, ...és megáll az eszünk Az emberek nem isznak tejet, nem zabálnak húst.... 
Miközben egy másfél évvel ezelőtti jogszabálymódosítás nyomán lehetővé vált, hogy újra szélerőművek épüljenek...
A használat és a költség örök problémája, hogy gyakorlatban sokszor elválnak egymástól. Ez pedig szinte mindig...
Társadalmi egyeztetésre került a 107/2011. (VI. 30.) Kormányrendelet módosítása, amely a látvány-csapatsport támogatásokkal... 
A triboelektromos nanogenerátorok új távlatokat nyitnak a fenntartható, decentralizált energiatermelésben.
A diagnosztikától az adminisztrációig, a személyre szabott terápiáktól a betegutak optimalizálásáig egyre több...
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
