Többsebességes EU-t akar a magyar kormány - De mi legyen a forinttal?

2017. október 8. 06:50    
nyomtatás
 
A magyar kormány számára csak a többsebességes Európai Unió modellje az elfogadható, azaz mindenki úgy haladjon a különböző integrációs területeken, ahogy akar - hangzott el a csütörtöki Budapest Economic Forum EU-integrációról szóló panelbeszélgetésén a kormány képviselőjétől. A volt magyar uniós biztosok azt hangsúlyozták, hogy minden tagállam valójában saját maga határozza meg a helyét az EU-n belül, így a maga döntése, ha esetleg a perifériára szorul, a kamarai érdekképviseleti vezető pedig azt szorgalmazta, hogy ez utóbbit mindenképpen el kell kerülni. Az euróbevezetés szükséges és lehetséges időzítéséről is megoszlott a panelbeszélgetés résztvevőinek véleménye. A szakmai közönség szerint nem kell annyira rohanni vele, de nem is célszerű elhúzni. A konferenciáról szóló anyagaink:

2017.10.05 18:56 Mikor vezesse be Magyarország az eurót? - Összecsaptak az érvek

2017.10.07 07:10 Erre nem számítottunk: 5 meglepő állítás a magyar bankokról


Az egy-, vagy a többsebességes EU modellje a kiút a mostani helyzetből és milyen út/intézményi reform Magyarország érdeke?


Molnár Balázs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy a kétsebességes (eurózóna és azon kívüli tagállamok) modellje nem elfogadható a magyar kormánynak, a többsebességes működés már most is a realitás és ezt a modellt támogatja a jövőben is a kormány. Ez azt jelenti, hogy az uniós alapszerződés pontjainak betartása mellett minden tagállamot hagyni kell olyan tempóban haladni és a mélyülő integrációhoz csatlakozni (pl. megerősített együttműködések formájában), ahogy az adott tagállam akarja.

Balázs Péter, a CEU-n működő Európai Szomszédságpolitikai Kutatóközpont vezetője, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, volt külügyminiszter és uniós biztos a téma kapcsán azt hangsúlyozta, hogy nem Brüsszel dönt az egyes tagállamok "feje felett" a fontos kérdésről, hanem "mindenki maga választja ki a helyét", azaz hogy akar-e eurót és ha igen, akkor mikor. Összességében úgy látja, hogy a most formálódó elképzelésekből úgyis egy kétsebességes EU fog kijönni. Véleménye szerint nincs lényeges ellentmondás Jean-Claude Juncker bizottsági elnök (egységes EU az euró minél előbbi bevezetésén keresztül) és Emmanuel Macron francia elnök (az eurózóna megerősítése, kétsebesség) javaslatai között, azok áthidalhatók és utóbbi azért jött elő a német választások után két nappal a javaslatcsomagjával, hogy a német koalíciós tárgyalások során ezeket figyelembe tudják venni.

Andor László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető, volt uniós foglalkoztatási biztos szerint az az igazi kérdés a felvetés kapcsán, hogy a Brexit beindítja-e a dezintegrációt az EU-ban, vagy sem, mert ahogy azt ez minapi előadásában levezette: az jól látszik, hogy van egy észak-déli és egy kelet-nyugati megosztottság is a közösségen belül. Véleménye szerint a francia elnök által szorgalmazott közös eurózóna pénzügyminiszteri poszt létrehozása csak látszatmegoldás lenne, ettől még a divergencia könnyen beindulhat, így inkább utóbbi elkerülésére kellene sürgősen koncentrálni.

Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, illetve az országos kamara alelnöke és a Kavosz Zrt. vezérigazgatója a téma kapcsán azt hangsúlyozta: a vállalkozók érdekeit is figyelembe véve semmiképpen sem megengedhető, hogy Magyarország és a régió az EU-ban valamiféle másodrendű, lemaradó csoportba tartozzon. "Másodrendűek nem lehetünk" - fogalmazott, azaz a kétsebességes EU ellen foglalt állást. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem egyformán osztják le a lapokat az unióban lévő országoknak, de ezzel együtt is azt gondolja, hogy az unióban benne kell maradni, azt viszont nem szabad engedni, hogy bizonyos (jogi, egyéb) feltételekhez kössék az uniós támogatások kifizetését.

Többsebességes EU-t akar a magyar kormány - De mi legyen a forinttal?


A panelbeszélgetés résztvevői balról jobbra: Andor László, Balázs Péter, Krisán László és Weinhardt Attila (Portfolio)

Lesz-e magyar euró és ha igen, miért és mikor? Ki vezetheti be a leghamarabb a régiós tagállamokban a közös pénzt?


2017.10.05 16:48 Képeken az év gazdasági-üzleti fóruma

Molnár Balázs szerint a felmérések azt mutatják, hogy a magyar lakosság EU-párti, de az is fontos kérdés, hogy az euróbevezetés hogyan segítené a magyar versenyképességet. Rámutatott, hogy ellentmondás feszül a románok által bemondott 2022-es euróbevezetési céldátum és a szintén bemondott 75%-os eurózóna fejlettségi szint elérésének célja között. Emiatt azt a következtetést vonta le egyrészt, hogy nem annyira a céldátum a lényeges, hanem az, hogy ahogy az MNB kritériumai is jelzik, a megfelelő fejlettségi szint elérése. Másrészt jelezte: ha a lengyelek bevezetnék az eurót, akkor a súlyuk miatt minden más még nem eurót használó tagállam lépéskényszerbe kerülne, mert ha nem vezeti be az eurót, akkor a perifériára szorul.

Balázs Péter egyet értett azzal, hogy fontos az ország megfelelő felkészültsége (a maastrichti kritériumok fontosak, de nem elégségesek) és egyúttal a rögzítési árfolyam is. Azt hangsúlyozta: legalább egy teljes 4 éves kormányzati periódusra van szükség, ahhoz, hogy a bevezetési folyamatot végig lehessen vinni, így ha valaki beleáll ebbe, akkor következetesnek kell lennie. Véleménye szerint 2022 előtt mindezek miatt sem reális a pénzcsere, de természetesen a külső hatásokat leszámítva mindenki maga dönti el, hogy akar-e eurót és mikor.

Krisán László szerint vállalkozói szempontból, illetve a külkereskedelmi megfontolások miatt lennének előnyei az euróbevezetésnek, de egyúttal a kormányzati szabadság fokát egy ilyen lépés korlátozná, az pedig látszik, hogy ez egyelőre akadály a magyar euróbevezetés előtt. Azzal egyet értett Balázs Péterrel, hogy ha beleáll az adott politikai vezetés, akkor végig kell vinni, de arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte bár az emberek európártiak, de valójában nem pontosan tudják, hogy az mivel is járna.

Andor László arra mutatott rá, hogy az euróizáció (az euróhasználat elterjedtsége) előrehaladott Magyarországon, ami könnyebbé tenni a bevezetés társadalmi elfogadtatását, de fontos látni, hogy a bevezetésnek költségei is vannak. Véleménye szerint a kisebb országok előnyben vannak a közös valuta bevezetése terén, mert könnyebben tudnak lemondani a monetáris politikájukról és példaként említette Horvátországot és Bulgáriát, Szlovákiát pedig olyan kontextusban, hogy ott a meciari idők bizalomhiányát kellett megfordítani és ezért egy bizalomerősítő csomag része volt a pénzcsere levezénylése.

Mivel az EU-tagság, illetve az eurótagság témája körül haladt a beszélgetés, a szakmai közönséget is megszavaztattuk a két kérdésről és az alábbi eredmények adódtak. A túlnyomó többség szerint Magyarország mindig az EU tagja fog maradni, de közel 40%-uk úgy gondolta, hogy valamikor ki fog lépni a közösségből az ország.

Többsebességes EU-t akar a magyar kormány - De mi legyen a forinttal?
Klikk a képre!


Az euróbevezetés várható ideje kapcsán csak kevesen szorgalmazzák a lehető legkorábbi pénzcserét, a legtöbben a következő évtized közepe-vége felé tartják azt a leginkább esélyesnek.

Többsebességes EU-t akar a magyar kormány - De mi legyen a forinttal?
Klikk a képre!


Egy harmadik szavazási kérdést is feltettünk, amelynek nagyon érdekes lett az eredménye, hiszen a részt vevők 36%-a szerint a Brexit sem fog megtörténni. Ez csaknem olyan arány, mint az a lehetőség, hogy a briteket nem fogja más tagállam követni a kilépéssel.

Többsebességes EU-t akar a magyar kormány - De mi legyen a forinttal?
Klikk a képre!


Milyen irányba változhat az uniós fejlesztéspolitika 2020 után és mekkora tagállami borítékra, illetve milyen tartalom mellett van kilátás?


Molnár Balázs szerint a 2020 utáni újabb keretköltségvetés elfogadása a német választások miatt tolódik. Emlékeztetett arra, hogy Öttinger költségvetésért felelős uniós biztos szerint a Brexit évente mintegy 20 milliárd eurós lyukat üthet a közös uniós költségvetésen, így kérdésként vetődik fel ennek betömésére, hogy a tagállamok eldöntik-e, hogy a közös GNI 1%-a feletti részt adnak össze közös büdzséként. Ezt az utat Magyarország támogatná, mert bár a befizetési kötelezettsége is megemelkedne, de a támogatói oldalon is több pénzhez jutna. Egyúttal elismerte, hogy a nettó befizetők vonakodnak a közös büdzsé eddigi keretek melletti fenntartása kapcsán, is akár jelentős vágások is lehetnek a kohéziós és az agrártámogatásoknál, de ezt Magyarország ellenzi, mert bizonyítható ezen politikák hozzáadott értéke, illetve a térségben elnyert támogatások érdemi része visszaszivárog a nagy nettó befizető tagállamok vállalataihoz megbízások formájában.

Balázs Péter úgy látja, hogy az elmúlt évtizedekben igazán nagy változás nem volt az egyes keretköltségvetésekben a nagy nekirugaszkodások ellenére, de most a fő prioritások akár lényegesen is megváltozhatnak a biztonság, védelem, terrorizmus elleni küzdelem és a tényleg nagy hozzáadott értékű fejlesztési célok javára. Emiatt szerinte is reális, hogy a kohéziós és az agrárpolitika súlya a közös büdzsében vissza fog szorulni.

Krisán László szerint nagy szüksége van a magyar vállalkozói körnek 2020 után is a vissza nem térítendő támogatásokra és most már jól látszik, hogy túl nagy volt a 2014-2020-as ciklusra a bevállalt visszatérítendő források aránya. Egyúttal kijelentette: komoly aggályai vannak azzal kapcdolatban, hogy a kialakított magyar intézményrendszer képes-e a visszatérítendő források elosztására, és a cél érdekében a kkv-khoz közelebbi intézmények (pénzügyi közvetítőkre) bevonására is szükség lenne. Meglátása szerint a vissza nem térítendő vállalkozói pénzek csökkentése ellen keményen fel kell lépni, mert főként a kisebb cégeknek erre van szükségük, de persze a garanciaprogramok kiterjesztése is jó irány lehet.

Andor László szerint nekünk, az EU-pénzek haszonélvezőinek kell bebizonyítania, hogy tényleg működik a felzárkózás általuk, ha viszont ez nem igazán sikerül, akkor az EU-büdzsé kiadási oldalán profiltisztításra van szükség. Szerinte egyébként az EU-pénzeknek nem a cégeket kell direktben támogatnia, hanem igenis a bankokon keresztül a bizonyíthatóan megtérülő projektekre kell elosztani a forrásokat. Az EU-pénzek feltételekhez kötése témájában úgy fogalmazott: jogos vita az, hogy politikai feltételek (jogállamiság megléte/sérülése) behozásáról is szó van, és szerinte nagy hiba lenne, ha a közösségi GNI 1%-án hagynák a következő uniós költségvetés felső határát, vagy esetleg a csökkentésbe mennének bele a tagállamok, szerinte igenis fel kell ezt a plafont emelni.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium