Bank

Sokaknak fog fájni a bejelentett durva adóemelés

Portfolio
A lakosság, illetve a vállalati szektor fizetheti meg a tranzakciós illeték és a vállalati telekomadó Varga Mihály által ma bejelentett megemelésének döntő részét. Az intézkedéseknek ugyanakkor pozitív hatásuk is lehet: hozzájárulhatnak a készpénzhasználat visszaszorításához. A bankok (köztük az OTP) adóterhelése így is jó néhány milliárd forinttal megemelkedhet, a telekom cégek (köztük az MTel) esetében pedig forgalomcsökkenéssel járhat a változás. A pénzügyi szektor számára a kamatadó kvázi megemelése hideg zuhanyként hathat, a bankbetétek még kevésbé vonzóak lesznek. A bányajáradék megemelése szinte már csak hab a tortán.
A bejelentés

Ami a fontosabb intézkedéseket illeti, Varga Mihály hétfőn dióhéjban az alábbiakat jelentette be:

- A készpénzfizetések tranzakciós illetéke 3 ezrelékről 6 ezrelékre emelkedik, megszűnik a felső korlát
- A számlák közti utalásé 2 ezrelékről 3 ezrelékre emelkedik
- A vállalkozások számára a távközlési adó mértéke 2 forintról 3 forintra emelkedik, a felső korlát 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.
- A bányajáradék 12%-ról 16%-ra emelkedik.
- A tervek szerint augusztustól 6%-os eho terheli a kamatjövedelmeket.

A változások augusztus 1-jén lépnek életbe.1. Emelik a tranzakciós illetéket

Mi volt az eddigi szabály?
A tranzakciós illeték keretében eddig a tranzakciók értékének 0,2%-át kellett befizetniük a költségvetésbe a bankoknak, kivéve a készpénzfelvételi tranzakciókat, amelyek esetében 0,3% volt eddig az illeték kulcsa. Az illetékfizetés felső korlátja minden tranzakció esetében 6000 forint volt eddig.

Mi a mostani bejelentés lényege?
Varga Mihály bejelentése értelmében a 0,2%-os illetékkulcs 0,3%-ra emelkedik, a 0,3%-os készpénzfelvételi kulcs pedig 0,6%-ra. További változás, hogy míg eddig az összes tranzakció tranzakciós illetékterhének 6000 forint volt a maximuma, a jövőben ez a korlátozás a készpénfelvételre nem vonatkozik majd. A fizetési kötelezettség ezért ez utóbbi esetben az alábbi grafikonnak megfelelően változhat. Tízezer forintonként 60 forint tranzakciós illetéket kell fizetni ezután a készpénzfelvételek során a jelenlegi 30 forinttal szemben. Az átutalásoknál ugyanez 30 forint lesz a jövőben a jelenlegi 20 forinttal szemben.

Sokaknak fog fájni a bejelentett durva adóemelés
Május végéig 52 milliárd forint tranzakciós illetéket szedett be a kormány, ami a tervekhez képesti időarányos 33% helyett mindössze 17%-át jelenti a terveknek, hiszen egész évre 301 milliárd forint beszedését tervezte a kormány. Nem tudni ugyanakkor pontosan, hogy a bevételek elmaradásában a pénzintézetek vagy a szintén adókötelezett Magyar Államkincstár volt eddig a ludas. A tranzakciós illeték kulcsának megemelését a várttól eddig elmaradó bevételek indokolták.

Sokaknak fog fájni a bejelentett durva adóemelés
  

A tranzakciós illeték kulcsának megemelése a magánszektorban elsősorban természetesen negatív következményekkel járhat-. A pótlólagos, évi több tízmilliárdos teher döntő része a lakosságot és a vállalatokat sújtja. Az MNB becslése szerint a lakosság esetében az illetékteher 80-90%-át, a vállalatok esetében 90-95%-át hárították át eddig a bankok a lakosságra.A teher megemelkedése következtében nőhet a továbbhárított teher aránya (kevésbé viselik el a bankok a magasabb kulcsot), bár nem valószínű, hogy például a kártyás tranzakciók esetében jelentősen megváltozna a bankok magatartása, és ezentúl tömegesen hárítanák át az illetéket. Összességében nagyjából azzal számolhatunk, hogy a bankszektorra a megemelt illetékkulcs évi 10-20 milliárd forintos pótlólagos terhet rak, ami az OTP eredményében is néhány milliárd forintos mínuszt jelenthet.

Az intézkedésnek - a költségvetési bevételek növelése mellet - pozitív hatása is lehet. A készpénzfelvétel illetékkulcsának duplázása és a 6000 forintos felső korlát eltörlése a készpénzfelvétel esetében ugyanis hozzájárulhat a nemzetgazdaság számára drága készpénzhasználat visszaszorításához. Európai összehasonlításban ugyanis ma is rendkívül magas a készpénz aránya a lakossági tranzakciókban: tavaly az MNB adatai szerint a vásárlások értékének mindössze mintegy negyedét bonyolították Magyarországon kártyával. A jegybank is régóta szorgalmazta a készpénzfizetést jelentősebb hátrányba helyező illetékmeghatározást.Fontos döntés ugyanakkor, hogy a nem készpénzfelvétel jellegű tranzakciók esetében nem törli el a kormány a 6000 forintos felső korlátot, így a vállalati tranzakciók döntő részében továbbra is ennyi lesz a vállalatok által (a bankokon keresztül) megfizetendő illetékösszeg. Ez tehát nem veszélyeztet a vállalatok banki magatartásának megváltozásával.

Sokaknak fog fájni a bejelentett durva adóemelés
2. Eho a kamatjövedelmekre

Mi volt az eddigi szabály?
Az eddigi szabályozás alapján 16%-os kamatadót kellett fizetni a kamatjövedelmekre. Többek között a bankbetéteke, az értékpapíron elért kamatjövedelmekre és megtakarítási jellegű biztosítások hozamára is vonatkozott ez a szabályozás.

Mi a mostani bejelentés lényege?
A kamatadó mellett 6%-os egészségügyi hozzájárulás is sújtja ezután a kamatjövedelmeket.
  

A bejelentés gyakorlatilag 22%-os kamatadót jelent az eddigi 16%-ossal szemben. Elsőre úgy tűnik, hogy az egyébként külön szabályozás értelmében hosszú távon kamatmentességet élvező, és ezért a lakosság számára vonzó számlakonstrukciók (pl. TBSZ, NYESZ) után is meg kell fizetni az új, 6%-os terhet.

A kamatadó "emelése" még kevésbé vonzóvá teszi a betételhelyezést, ami a jegybanki kamatcsökkentés hatására bekövetkező banki kamatcsökkenési hullám hatására egyébként is egyre kevésbé vonzó a lakosság számára. A jövőben 4,5%-os kamatot feltételezve ezért 1 millió forintnyi betét elhelyezése után nem 37 800, hanem 35 100 forintot kaphat az ügyfél. Ez olyan, mintha a 4,5%-os piaci kamat valamivel 4,2% alá csökkenne.

Mindemellett az SZJA törvény 65§ (5) bekezdése eddig lehetővé tette, hogy a magánszemély a kamatjövedelmen megfizetett adót szembeállítsa az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó esetleges veszteségével. A törvényjavaslat indoklása szerint a kamatjövedelmekre kivetett 6%-os egészségügyi hozzájárulással a két jövedelemtípus összesített adóterhelése (az szja terhelés azonos marad, hiszen az mindkét jövedelemfajtánál 16% marad!) eltérő lesz, ezért a törvényalkotó szerint a továbbiakban a kamatjövedelmek ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint (ideértve az adókiegyenlítésre vonatkozó rendelkezéseket is) bevallása indokolatlan. Ezzel a törvényjavaslattal megszüntetnék a kamatjövedelmeken elérhető nyereség ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken elért veszteséggel való szembeállíthatóságát.

Sokaknak fog fájni a bejelentett durva adóemelés
3. Emelik a távközlési különadót
Mi volt az eddigi szabály?
A távközlési adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított hívások időtartama, valamint a küldött üzenetek - szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított - száma.

Az adó mértéke a hívások megkezdett perceiként 2 forint, üzenetküldés esetén pedig üzenetenként 2 forint. 2013. január 1-jétől a magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint 700 Ft/hó/hívószám. Nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén az adó összege 2013. január 1-jétől maximum 2500 Ft/hó/hívószám lehet

Mi a mostani bejelentés lényege?
A mai bejelentés értelmében a távközlési adó mértéke a magánszemély előfizetők előfizetéséhez tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 2 forint/megkezdett perc, nem magánszemély előfizető előfizetéséhez vagy a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indítják, akkor hívásonként 3 Ft/megkezdett perc. A felső korlát a nem magánszemély előfizetők esetében 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.

Mi lesz a Magyar Telekommal?
A Magyar Telekom már eddig is világviszonylatban kiemelkedő adóterheléssel szembesült, hiszen távközlési adóként és közműadóként közel 30 milliárd forintot fizet éves szinten. Az idei első negyedévben 5,5 milliárd forintnyi távközlési adót fizetett, a társaság előrejelzése alapján éves szinten közel 20 milliárd forintnyi adófizetési kötelezettség adódik. Bár pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre, a mobilcégek a távközlési adó nagy részét áthárították ügyfeleikre, így várhatóan a megemelkedő adóterhet is átháríthatják a fogyasztókra. Az áthárítás ellenére a távközlési cégeket negatívan érinti az adó emelése, hiszen amennyiben az távközlési szolgáltatások ára tovább emelkedik, az a forgalom csökkenésén keresztül a bevételek csökkenését eredményezi. A Magyar Telekom által fizetendő adó 50 százalékos emelkedésével nem érdemes számolni, hiszen egyrészt az adó mértékének 50 százalékos emelkedése és az adó összegének plafonja csak a nem magánszemély, vagyis vállalati előfizetőket érinti, az adó mértéke csak augusztus 1-től emelkedik, vagyis nem az egész évet érinti a megemelt adó, másrészt amennyiben a távközlési szolgáltatások árai emelkednek, az forgalomcsökkenést hozhat.

A magánszemély és nem magánszemély, vagyis lakossági és céges ügyfelek forgalmával kapcsolatban nincsenek pontos információink, amennyiben azzal számolunk, hogy a Magyar Telekomnál a lakossági és céges forgalom 50-50%, akkor a vállalati adófizetés 50 százalékos megugrása (2 forintról 3 forintra emelkedik) a távközlési adó 5 milliárd forintos éves szintű megugrását eredményezheti, ez az adózott eredményt közel 4 milliárd forinttal csökkentheti. Mivel az adót augusztus 1-től fizetik a cégek, ezért az idei évre 2 milliárd forintos többlet adófizetés adódik, ez az adózott eredményt idén 1,7 milliárd forinttal csökkenthetné.

A magánszemély és nem magánszemély, vagyis lakossági és céges ügyfelek forgalmával kapcsolatban nincsenek pontos információink, amennyiben azzal számolunk, hogy a Magyar Telekomnál a lakossági és céges forgalom 50-50%, akkor a vállalati adófizetés 50 százalékos megugrása (2 forintról 3 forintra emelkedik) a távközlési adó 5 milliárd forintos éves szintű megugrását eredményezheti, ez az adózott eredményt közel 4 milliárd forinttal csökkentheti. Mivel az adót augusztus 1-től fizetik a cégek, ezért az idei évre 2 milliárd forintos adófizetés adódik, ez az adózott eredményt idén 1,7 milliárd forinttal csökkenthetné.

Az adót a társaság az egyéb működési ráfordítások között számolja el, az adó emelkedése EBITDA-t csökkentő hatású, ez alapján a vállalat változtathat az egész éves publikus célkitűzésein.

Sokaknak fog fájni a bejelentett durva adóemelés
A Magyar Telekom részvények szempontjából azért is fontos a bejelentés, mert amennyiben a további sarcok hatására az árfolyam tovább esik, a következő MSCI-felülvizsgálatkor a Telekom részvények kikerülhetnek az MSCI-indexből.
  

Mivel a szolgáltatók áthárítják az adót (a Telenor és a Vodafone közleményt tett közzé erről, a Magyar Telekom annak idején úgy fogalmazott, hogy nem hárítják át az adót, de megemelik az áraikat), a távközlési adó megemelése nem értelmezhető másként, mint egy újabb, lakossági és vállalati megszorításként. Mivel az adó összegének felső korlátját csak a vállalatok esetében emelték meg, a vállalati ügyfelek nagyobb mértékben vehetik ki részüket az adófizetésből. Amennyiben a szolgáltatók áremelést hajtanak végre, akkor a tarifák módosításának költségeivel is szembesülnek.4. Bányajáradék

A törvényjavaslat megállapítja a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításával a bányajáradék új, 16%-os általános mértékét, valamint az ún. Brenti-felár alkalmazásának eseteit. A javaslat szerint, ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a bányajáradék mértéke 3 százalékponttal emelkedik. Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a bányajáradék mértéke további 3 százalékponttal emelkedik.

A tavalyi egész éves terv 94 milliárd forint volt és végül 103 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. 2013-ra 95 milliárd forintot terveztek be a költségvetésbe, az első 4 hónap bevétele 24,5 milliárd forint volt, ez alapján egész évre már legalább 20 milliárd forintnyi elmaradás adódik.

A költségvetési bevételek részben a rezsicsökkentés miatt maradtak el a várttól, ezért részben a rezsicsökkentés hatásának kompenzálására változtathat a kormány a bányajáradék mértékén.
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
Furjes Balazs Budapest Liget projekt1500
100 forint shutter
onlinevásárláse-kereskedelem
mexikói katonák
wall street_shutterstock
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
A Credit Suisse svájci bankóriás homlokzata. Fotó: Shutterstock