Bank

Hozzányúl az EU a betétekhez - Megállapodtak a bankszanálásáról

Portfolio
Fontos megállapodás született csütörtökön a kialakulóban lévő európai bankunió második lépcsőjével, a bankszanálási mechanizmussal kapcsolatban. Az egyezség értelmében a 100 ezer eurónál nagyobb bankbetéttel rendelkezőknek és a kötvénybefektetőknek is részt kell vállalniuk a bajba kerülő bankok megmentésében. Az Európai Parlament jóváhagyására váró szabályozás 2018-tól lépne életbe, és a banki kötelezettségek 8%-a erejéig terjedne.
Hétórás tárgyalás után a 27 tagállam vezetői összeállították azt a tervezetet, amely alapján a részvényesek mellett a kötvényesek és a 100 ezer euró feletti bankbetéttel rendelkezők is részt kell, hogy vállaljanak az esetlegesen bajba kerülő bankok megmentésében. A szaknyelvben "bail-in"-nek nevezett metódust üdvözölte az Eurócsoport vezetője, a holland Jeroen Dijsselbloem.

Az új szabályok tabut döntenek Európában, hiszen eddig nem nyúltak hozzá a bankbetétekhez a bankok megmentése során, elsősorban adófizetői (költségvetési) pénzeket vettek ehhez igénybe. A jövőben is lesz azért némi mozgásterük a tagállamoknak arra, hogy megállapítsák, miként hárítják át a veszteségeket a befektetőkre. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kijelentette: a szabályok csak annyira fogják érinteni a megtakarító német állampolgárokat, mint bárki mást a világon.

A reformcsomag arról is rendelkezik, hogy a tagországoknak banki befizetéseken keresztül a fedezett betétek 0,8%-ra rúgó szanálási alapot kell képezniük, amit tíz év alatt kellene feltölteniük. A tagállamok döntésére lenne bízva, ezt összevontan kezelnék-e betétgarancia rendszerrel. A szanálási alap egy bank kötelezettségeinek 5%-a erejéig avatkozhatna közbe.

Az Európai Unió országai 2008 és 2011 között gazdasági kibocsátásuk harmadát költötték bankok megmentésére, ám ez több helyütt az államháztartás megingásához vezetett. A precedenst Ciprus példája szolgáltatta idén márciusban arra, miként lehet részben a betétesek pénzéből megmenteni bankokat, kímélve a költségvetési forrásokat.

Az Eurócsoport vezetői múlt héten arról is megállapodtak, hogy akár visszamenőlegesen is, de legfeljebb 60 milliárd euró összegben igénybe lehet majd venni az állandó euróövezeti válságkezelő alap, az ESM forrásait a valutaövezeti bankok újratőkésítéséhez, de a tagállamoknak is ki kell majd venniük a részüket a teherviselésből. Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter most megerősítette ezt a hírt.A megállapodásnak köszönhetően Európa vezetői a jövőben elsősorban a jelek szerint csúszásban lévő egységes európai bankfelügyeleti mechanizmusra (SSM) összpontosíthatnak, amely az eredeti tervek szerint az Európai Központi Bank irányításával 2014 márciusában indult volna el. Számos kérdés azonban még a bankszanálással kapcsolatban sem dőlt el: például egy európai hatóság, vagy az egyes országok házon belül döntsék el, hogy egy bankot be kell-e zárni vagy át kell-e strukturálni. Az Európai Bizottság ezt egy új hatóság kezébe adná, amellyel kapcsolatban jövő héten teheti közzé javaslatait.
berlin
grönland
franciatüntetés
bika wall street index tőzsde
Frankfurti tőzsde
tsystems
donaldtrump
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsd.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
kozossegifinanszirozas