Bank

Devizahitelek: újabb végtörlesztés jön?

Portfolio
Ma 10.30-kor kezdődött az Alkotmánybíróság határozathirdetése a kormány novemberi indítványáról. A határozathirdetésnek azért is van nagy jelentősége, mert erre a határozatra, illetve a Kúria hónapokon belül várható jogegységi döntésére alapozza majd a kormány a közeljövő devizahiteles intézkedéseit. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a meglévő szerződésekbe kivételes esetekben bele lehet nyúlni.

Fontosabb részletek
  • Kivételes esetekben módosíthatók a meglévõ szerzõdések jogszabállyal.
  • Társadalmi hatásaikat tekintve a devizahitelek ide sorolhatók.
  • Csak úgy lehet megváltoztatni a meglévõ szerzõdéseket jogszabállyal, ahogy ezt a bíróságok ma is megtehetik.
  • A bírói döntéseket és a jogszabályokat azonban felülvizsgálhatja az Alkotmánybíróság - alkotmányellenesség esetén semmissé tehetõk.
  • A döntés utána Fidesz a végtörlesztést jó példának nevezte a cselekvésre.

Mi lesz most a devizahitelekkel? - Érdekes részletek

Mit tehet a kormány a devizahitelekkel az Alkotmánybíróság döntése után, és mit nem? Visszamenőleg is hatályos lehet-e egy ilyen döntés, illetve mekkora a bankok vesztenivalója? Mire vár még a kormány? Miért fogadta emelkedéssel az OTP árfolyama a bejelentést? Jogászokat kérdeztünk meg minderről. Tovább a cikkhez

A végtörlesztéssel példálózgat a Fidesz

Ha a Fidesz marad kormányon, teljes egészében kivezeti a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket - jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján. A végtörlesztést hozta fel példának. Tovább a cikkhez

A piac rosszabbra számított

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője úgy véli, az Alkotmánybíróság határozata alapján adott az elvi lehetőség arra, hogy az Országgyûlés olyan törvényt hozzon, amellyel visszamenőleges hatállyal módosíthatja a devizahitel-szerződéseket. A határozatban megszabott feltételekből azonban véleménye szerint az is kiolvasható, hogy ha a kormány a bankszektorra próbálná tolni a terheket, akkor a bankok jó eséllyel megtámadhatják a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője azt hangsúlyozta, hogy a választások előtti időszakban nem várható végleges döntés a kormány részről a devizahitelesek ügyében. Véleménye szerint az OTP tőzsdei árfolyamán az látszik, hogy a piac sokkal rosszabbra számított, az Alkotmánybíróság határozatának ismertetése után ugyanis elkezdték vásárolni a bank papírjait. (MTI)

Mit mond az alkotmányjogász a devizahiteles döntésről?

Az Alkotmánybíróság a hétfői döntésével nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy a devizahiteles szerződésekhez hozzányúljanak - mondta az MTI megkeresésére Lövétei István alkotmányjogász. Tovább a cikkhez

Devizahiteles döntés: megszólalt a kormány

Az Alkotmánybíróság döntése visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit, a kormány eddig is arra törekedett, hogy alkotmányos alapokon, érdekegyensúlyra törekvő döntéseket hozzon - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn újságíróknak. Tovább a cikkhez

Miért örülnek a befektetők?

Az OTP árfolyama az Alkotmánybíróság döntését követően emelkedni kezdett, közel 2,5 százalékos pluszban is járt az árfolyam. Az emelkedés mögött az alábbi érvek állhatnak:
  • a befektetők egy része a legrosszabb forgatókönyvre számított, vagyis, hogy az Alkotmánybíróság érvényteleníti a devizahiteles szerződéseket, ez a szcenárió azonban nem következett be
  • az Alkotmánybíróság döntése alapján a jogszabályalkotónak lehetősége van arra, hogy olyan jogszabályokat alkosson, aminek eredményeként utólag módosítják a devizahiteles szerződéseket, viszont ez nem történhet egyik fél jelentős érdeksérelmére sem, vagyis ebből sokan azt olvashatják ki, hogy a módosítások nem okozhatnak jelentős veszteséget a bankoknak
  • az Alkotmánybíróság a döntésével gyakorlatilag továbbpasszolta a labdát a kormánynak, vagyis a pénzintézetek időt nyertek

Nem volt tökéletes az összhang

Az alkotmánybírók közül hárman (Juhász Imre, Lenkovics Barnabás és Salamon László) párhuzamos indokolást fűztek az Alkotmánybíróság döntéséhez, egy alkotmánybíró (Pokol Béla) pedig különvéleményt fogalmazott meg.

A bírói szeződésmódosítás a példa

1991-ben az előző Alkotmány alapján már döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy bizonyos körülmények mellett szélsőséges esetben (államcéllal való ellentétesség) jogszabállyal lehet módosítani szerződéses feltételeket. Az Alkotmánybíróság 2014-ben a szerződéses szabadságot továbbra is az Alaptörvényben biztosított jognak tekinti. A rendkívüli társadalmi változások azonban érinthetik a szerződések nagy tömegét, amelyre vonatkozóan az Alkotmány lehetővé teszi a meglévő szerződések jogszabállyal történő változatását. A jogalkotó akkor jogosult módosítani a szerződéseket, ha a szerződés változatlan tartalommal fennállása valamelyik fél érdekét lényegesen sérti, vagy pl. a változások (pl. árfolyamváltozás) nem volt előre láthatók. Úgy lehet csak törvényileg módosítani a szerződéseket, ahogy azt a bíróságok megtehetik jelenleg is. A változtatás során mindkét fél érdekeit figyelembe kell venni.

Az alkotmánybírók a döntés bejelentésekor



Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke (hátsó sor k) beszél az Ab nyilvános határozathirdetésen, amelyen a testület a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését ismertetette Budapesten, az Alkotmánybíróság székházában 2014. március 17-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Nem az Alkotmánybíróság állítja helyre a rendet

Nem vezethető le az Alaptörvényből alkotmánybírósági határozottal az, hogy bizonyos szerződések megfelelnek-e az Alaptörvényben meghatározott (pl. fogyasztóvédelmi) elveknek, vagyis nincs szó arról, hogy egyes szerződések közvetlenül Alaptörvény-ellenesek lennének. Ezt azonban sokféle jogszabállyal szabályozni lehet, amelyek közül az Alkotmánybíróságnak nem feladata dönteni.

Belenyúlhatnak a szerződésekbe!

A határozathirdetés során száraz jogi szöveget ismertetett néhány percben az Alkotmánybíróság elnöke, amelyet a közönség állva hallgatott. A határozatnak talán az a legfontosabb pontja, hogy jogszabályilag KIVÉTELESEN bele lehet nyúlni korábban kötött szerződésekbe is. Ezt azonban olyan feltételekkel teheti meg, hogy ennek során a bírósági gyakorlatot kell figyelembe venni. Elhangzott, hogy az állam feladata a fogyasztóvédelem intézményrendszerének és jogszabályainak megteremtése. Konkrét bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapítására az Alkotmánybíróság jogosult, ám meglévő szerződések megváltoztatására, megsemmisítésére nincs jogosítványa.

Egyelőre nincs új információ

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke először ismerteti a kormány indítványát, amelynek lényegéről az alábbiakban számoltunk be. Az indítvány a fennálló devizahitelek problémájával kapcsolatos, amelyet az árfolyamok megugrása és a törlesztőrészletek emelkedése idézett elő.

Devizahitelek: jön az Alkotmánybíróság határozata

A kormány az alábbiakra várja a választ:

1. Az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná? 2. A devizahitel-szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal?

Az Alkotmánybíróság tehát nem egyedi (konkrét) devizahiteles ügyekben hoz ítéletet, jogszabályt nem semmisít meg, és arról sem dönt, hogy egyes szerződési elemek alkotmányellenesek-e.

A kormány indítványa az Alaptörvény azon pontjaira hivatkozik, amelyek szerint

1. "Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait", (Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése)

2. "Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg." (Alaptörvény II. cikk)

3. Magyarország független, demokratikus jogállam. (Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés).

Az Alkotmánybíróság határozata hozzájárulhat ahhoz, hogy a kormány jogilag alátámasztott intézkedéseket hozzon a devizahitelek ügyében. Kormányzati politikusok korábbi nyilatkozatai szerint megvárják a Kúria decemberben kihirdetett jogegységi határozatának kiegészítését is (az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés ügyében), amelyhez a Kúria az Európai Bíróság (május környékén várható) ítéletét várja.

FrankfurtTőzsde
allampapir
BÉT
GettyImages-1132938888
Varhelyi Oliver hetfon mar atment a vizsgan
GettyImages-1171927220
trump
GettyImages-1185431673
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Megjött az MNB indoklása a mai döntés után!