Bank

"Nem lehetünk örökké sértődöttek" (Interjú az Erste vezérével)

Palkó István, Bécs
A teljes magyar bankszektor számára új korszakot nyithat a kormány és az Erste Bank, valamint az EBRD között köttetett februári megállapodás. Bécsben Andreas Treichl, az Erste Group osztrák vezérigazgatója fogadott minket, megosztva velünk, mégis hogy történt a korábbi feszült viszony váratlan feloldása, és mit tervez a bank Magyarországon. A Citibank lakossági üzletága iránt komolyan érdeklődik az Erste, a Raiffeisennel kapcsolatban azonban óvatosan fogalmaz a bankvezér. Háború utáni helyzethez hasonlítja Treichl az európai bankszektor jelenét, ami pedig a leginkább felbosszantja, az láthatóan a "lesszabályok" örökös változása.

1 2

Hálásak lehetnek nekünk a magyar bankok.
Portfolio: Ahhoz képest, milyen feszült volt a viszonyuk a magyar kormánnyal éveken keresztül, igazi bomba meglepetés a mostani összeborulásuk. Ki volt a kezdeményező?



Andreas Treichl: Tulajdonképpen már egy ideje elkezdődött a közeledési folyamat. A viszonyunk valóban feszült volt ezt megelőzően, amit a bankon belül is nyugtalanul kezeltünk. Mindenki azt látta, hogy Orbán úrral nem felhőtlen a kapcsolatunk. Ami azonban azóta történt, az példaként szolgálhat nemcsak a magánbefektetők és a kormányok, hanem a kormányközi kapcsolatok rendezésében is. A korábbi sérelmeket nem hordozhatjuk életünk végéig magunkkal - idővel ezt mindkét fél felismerte. Tulajdonképpen egyszerre kezdtünk el közeledni egymáshoz.

P.: Miért éppen az Erste Bankkal egyezett ki a kormány ön szerint?

A. T.: Talán azért, mert én voltam a legszókimondóbb a szektorban. Határozottan azt képviseltem mindig is, hogy szükség van egy Magyarország és az Erste számára egyaránt kedvező megoldásra. Hosszú távon nincs értelme egymás ellenzékeként viselkedni, és végül is egy ország csak akkor növekedhet, ha az üzlet és a politika képes közös értékek alapján együtt élni egymással. A magyar kormány felismerte azt is, hogy nem elég egyedül az Erstével megbékélni, az EBRD bevonása ezért valójában a magyar bankszektorral való kiegyezést jelenti. Mindazonáltal őket mi hívtuk meg az együttműködésbe.

P.: Az Erstének kell tehát hálásnak lenniük a magyar bankszektor vezetőinek a bankadó 2016-tól tervezett 40%-os, majd még nagyobb csökkentéséért?

A. T.: Nem tudom, hogy hálásak-e ezért, de hálásak lehetnek, hiszen mindezt nem a magyar bankszektor érte el. Amennyiben nem vonjuk be az EBRD-t a megállapodásba, egyértelmű, hogy nem következik be a bankadó csökkentése sem. Úgy tudom, az Európai Bizottságnál sem mindenki örült, hogy nem velük, hanem az EBRD-vel kötött megállapodást a magyar kormány. A magyar bankszektornak is szüksége volt a helyzet rendezésére, amelynek időzítését azért is tartom szerencsésnek, mert a kormány mára elérte célját: a magyar bankszektor úgy fest, ahogy ő azt korábban elképzelte. Megérett tehát az idő, hogy megteremtsük a feltételeit annak, amit a befektetők még a növekedésnél és a profitnál is többre értékelnek: ez pedig a stabilitás és a kiszámíthatóság.

P.: Miért van szükség arra, hogy a magyar kormánynak és az EBRD-nek is 15-15 százalékos tulajdonrészt adjanak a magyar Erste Bankból?

A. T.: Mert ez szimbolikus gesztusként erősíti az együttműködést. Ami az EBRD-t illeti, felismertük, hogy a magyar kormány szeretne bevonni egy európai szereplőt, akinek a jelenléte erősíti az elköteleződést. Így aztán végül mi hívtuk meg a folyamatba az európai szervezetet. Háromféle szerződésről van szó: az Erste és az EBRD, az Erste és a magyar kormány, valamint az EBRD és a magyar kormány megállapodásáról. Egyelőre csak ez utóbbit írták alá, amelyben a magyar kormány elkötelezte magát a bankadó csökkentésére. Az Erstével folytatott tárgyalások azonban még tartanak, de terveink szerint az év közepére lezárulhatnak.

P.: Tőkeemeléssel vagy meglévő részvények megvásárlásával szerez tulajdont a magyar állam és az EBRD a magyar Erstében?

A. T.: Ezt még magam sem tudom. Sok mindentől függ, többek között attól, hogy a felügyeleti szervek melyiket tekintik jobb megoldásnak az anyabank és a leánybank tőkehelyzete szempontjából.

P.: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter reálisnak nevezte a Portfolio által is becsült 10-20 milliárd forintos vételárat a 15%-os részesedésért. Ekkora összeggel az Erste is kiegyezne?

A. T.: Az árazási találgatásokat nem kommentálnám, hiszen a tárgyalások korai fázisában vagyunk, így ahogy említettem, a tulajdonszerzés módja sem dőlt még el.

P.: Vállalták, hogy aktívan hitelezik a következő években a közszféra dolgozóit, az őstermelőket és az energiahatékonysági projekteket. Nem vállalnak ezzel túlzott többletkockázatot a hitelezésben?

A. T.: Nem, ugyanis mindhárom olyan terület, amely nemcsak a kormánynak, hanem nekünk is fontos. Jó szívvel belefoglaltuk ezt az ígéretet a szándéknyilatkozatunkba, ugyanis ezzel csak azt valósítjuk meg, ami egyébként is szerepelt az üzleti terveinkben. Egyáltalán nem vállalunk tehát semmi pluszt, pláne többletkockázatot ezzel. Határozott célunk a hitelállomány növelése, ami egyúttal támogatja a gazdasági növekedést és növeli a versenyt is. A hitelállomány növelésével sikeresen csökkenthetjük a nemteljesítőhitel-arányunkat, ami most különösen fontos. Minden olyan hitelezési gyakorlat rossz gyakorlat, amely növeli a jövőbeni hitelezési veszteségeket.

P.: Jól tudja: ez a kormány nem arról híres, hogy mindig betartja az üzleti szférának tett ígéreteit. Most mégis miért bíznak ennyire a szavában?

A. T.: 100 százalékig nem lehetünk biztosak a dolgunkban. Ugyanakkor a mi elköteleződésünk sziklaszilárd: sokakat felbosszantott egy két évvel ezelőtti megjegyzésem, mely szerint Orbán előtt is itt voltunk Magyarországon, és itt leszünk, amikor ő már nem lesz. A megállapodást ezért is óriási előrelépésnek tartom a bizalom helyreállításában. Megértem, hogy sokakban rengeteg kérdés felmerül most ezzel kapcsolatban: vajon tartja-e hozzá magát a kormány, valóban csökkenti-e a bankadót, nem vált-e ismét irányt? Jelenleg mindezzel kapcsolatban nagyon optimista vagyok, ugyanakkor sokkal többről szól számomra a megegyezés, mint pusztán Magyarországról. Gyakorlatilag annak újbóli megalapozását jelenti, amiben mi valójában hiszünk.

P.: Miben hisznek?

A. T.: Amikor Magyarországról beszélek, a régióra gondolok, amely Európa többi részéhez képest kivételes adottságú. Dél-Európa bankjai rossz bőrben vannak a gazdasági egyensúlytalanságuk, a magas munkanélküliség és saját országuk adósminősítése miatt. Németországban és Skandináviában, sőt, némileg Ausztria is ide tartozik, kicsi a bankok megtérülése, túl alacsony a fogyasztás, túl magas az eladósodottság és túlméretezett a jóléti rendszer. Ami azonban a 100 milliós népességű Közép-Európát illeti, az eladósodottsági mutatók jellemzően kedvezőek, a növekedési lehetőségek adottak, a jóléti rendszer nem túlfejlett, többek között Magyarország is haszonélvezője az EU-s költségvetésnek. Igaz, az adósság leépítésében, valamint a tőkevonzó képesség helyreállításában van még teendője, hogy minden szektor szereplői úgy érezzék, érdemes itt befektetni.
Ez a cikk folytatódik
1 2
Mystery_Hotel_Budapest - 8
IMG_20190910_155319
A River Estates irodaháza többek között a DIGI kábeles mûsorszolgáltató székhelye a XIII. kerület, Váci út 35-ben.
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Digitalizációs szakértő

Digitalizációs szakértő

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
IMG_20190910_155319