Itt a végső szám: 570 milliárdot buktak a bankok a devizahiteles elszámoláson

Freisleben Vilmos, az MNB Fogyasztóvédelmi igazgatóságának igazgatója a sajtótájékoztatón kiemelte: összesen 1,9 millió levelet küldtek ki tavasszal, az elszámolás eredményeképpen több mint 66 ezer szerződés szűnt meg. Az elszámolással érintett kölcsön-szerződések több mint 50%-át a korábban megszűnt szerződések adják. A legtöbb érintett szerződés és követelés a gépjárműhiteleknél került elszámolásra:

Átlagosan 393 ezer forint tisztességtelenül felszámított összeg volt az intézeteknél, amely a hitelintézeteknél átlagosan 430 ezer forintot, a pénzügyi vállalkozásoknál 306 ezer forintot tett ki.

A tisztességtelenül felszámított összeg összesen 734 milliárd forintot tett ki, amelyből a hitelintézetek 569,07 milliárddal, a pénzügyi vállalkozások 164,87 milliárd forinttal vették ki a részüket.

Összesen 549,5 milliárd forinttal csökkent a fogyasztók fennálló tartozása. A kifizetések több mint fele (53%) a gépjárműhitelekhez kapcsolódik, míg a tisztességtelenül felszámított összeg a szabad felhasználású hiteleknél volt a legmagasabb (276,16 milliárd forint). A gyűjtőszámlahiteleken nyilvántartott tartozás jelentősen csökkent, de teljesen nem szűnt meg. A nyilvántartott tartozás 89,3%-a szűnt meg, a szerződések száma pedig 91,6%-kal csökkent. A fennmaradt tartozás átlagos értéke 269 855 forint, szemben a korábbi átlagos 210 861 forinttal (a növekedés oka, hogy az elszámolás eredményeképpen jellemzően az alacsonyabb tartozással rendelkező gyűjtőszámlahitelek szűntek meg).

Egy átlagos svájci frank alapú lakáshitel törlesztőrészlete 25%-kal (átlagosan több mint 26 ezer forinttal), a nem esedékes tőketartozás 19%-kal, míg a fizetendő kamat 27%-kal csökkent az elszámolás hatására. Egy átlagos svájci frank alapú gépjárműhitelnél ugyanezek az arányok 27%-os, 14%-os és 8%-os csökkenést mutatnak.

A svájci frank alapú lakáscélú hiteleknél 27%-os kamatszint csökkenés (1,56 százalékpontos) következett be (a szám a kezelési költségeket nem tartalmazza), míg az euró alapú lakáscélú hiteleknél ugyanez a csökkenés 1,52 százalékpontot tett ki. A törlesztőrészlet-változás nagyobb mértékben a svájci frank és az euró alapú lakáscélú, szabad felhasználású és gépjárműhiteleket érintette, miután a korábbi kamatemelések ezeket a hiteltípusokat érintették leginkább. A személyi hitelek esetében a törlesztőrészlet-változás minimális mértékű, mivel itt a termékek alapvetően rövid futamidejűek voltak, illetve jellemzően a teljes futamidőre rögzített kamattal nyújtották az intézmények.

Az elszámolást követően is élő kölcsönszerződések 10%-ának nem változott a törlszetőrészlete, a többségnek (76%-nak) 0-50% között csökkent a törlesztője. Vannak olyan élő kölcsönszerződések is, ahol az elszámolást követően növekedett a törlesztőrészlet, részben amiatt, hogy a türelmi idő az elszámolást követően járt le, az átmeneti, fizetéskönnyítő konstrukció az elszámolást követően járt le, illetve a lejárt tartozások tőkésítése is ott van az okok között.

A tájékoztatón az MNB még annyit közölt, hogy

• összesen 103 ezer kedvező végtörlesztéssel érintett ügyfél nyújtott be kérelmet az intézményéhez, nekik november 30-ig kell megkapniuk az erről szóló értesítést.
• Szeptember 30-ai állapot szerint 13 674 elszámolási ügy érkezett a békéltető testülethez, ebből a lezárt ügyeknél 2391 eljárást megszüntető határozat, 62 esetben egyezség, 17 esetben pedig kötelezést tartalmazó határozat született.

• Címkék:
• MNB,
• bankok,
• finanszírozás,
• elszámolás