Egy háború, ami megrengette az OTP-t
Bank

Egy háború, ami megrengette az OTP-t

Az elmúlt két évben több mint 80 milliárd forint veszteséget okozott az OTP-nek az ukrán bankja (az orosz még közel 30-at), ami nem véletlen: Ukrajna katonai konfliktusba sodródott Oroszországgal, területének egy részét elveszítette, keleti megyéiben továbbra is feszült a helyzet, az ország mély recesszióba süllyedt és csak az IMF lélegeztető gépén képes életben maradni. Ebben a környezetben az OTP helyzete sem volt könnyű, a drámaian gyengülő hrivnya miatt sorra dőltek be a devizahitelek, a megugró kockázati költségek miatt a bank masszívan veszteséges lett. Az ukrán OTP most már egészen más bank, mint amilyen néhány éve volt, a teljesítő hitelállomány negyedére, a fiókok száma harmadára, az alkalmazotti létszám a felére csökkent, de most már talán szerény nyereséget képes termelni a bank. Az ukrán OTP vezérigazgatójával, Hák-Kovács Tamással beszélgettünk arról, hogyan élték meg a válságot, és mire lehet képes az ukrán bank, ha nyugodtabb idők jönnek.
2012-ben még kifejezetten jók voltak az ukrán OTP kilátásai, az orosz-ukrán konfliktus miatt azonban brutális veszteséget okozott a bank az OTP csoportnak.

2012 végén, 2013 elején még bizakodóak voltunk, mert a politikai és a gazdasági helyzet stabil volt, a fogyasztási hitelezés pedig elkezdett beindulni. Komoly piaci részesedést szereztünk, ráadásul a termék profitábilis volt. A 2013 decemberében Oroszország és Ukrajna között megszületett megállapodás szintén alapot adhatott volna talán némi optimizmusra, ez azonban csak néhány napig tartott. A helyzetet - legalábbis kizárólag pénzügyi szempontból nézve - még akkor sem értékeltük egyértelműen nehéznek, amikor Oroszország elfoglalta a Krímet, de ebben nyilván szerepet játszott az is, hogy az orosz piacon is jelen vagyunk.

A Krímben azonban nem állt meg a katonai konfliktus.

2014-ben háborús helyzet alakult ki Donyeckben, akkor éreztük először, hogy nagy a baj. Ráadásul Kijevben is fegyveres harcok kezdődtek, amelynek hatására működésünk is komoly veszélybe került. A legkritikusabb pillanatokat az államelnök elmenekülését megelőző néhány napban éltük át, amikor a lövöldözések hatására - érthető módon - egy csütörtöki napon a kollégák tömegesen kezdtek hazamenekülni. Munkatársak hiányában nehéz menedzselni a bank működését, ha nincs IT, akkor nincs, aki lezárja a tranzakciókat, ha a fiókokban nincsenek ügyintézők, akkor a bank nem tud foglalkozni az ügyfelekkel. Felismerve a helyzetet, a kritikus pozíciókban dolgozó alkalmazottak kivételével a vezetés maga engedélyezte a kollégáknak, hogy hazamenjenek, másnap, pénteken pedig rövidített munkanapot tartottunk és csak a legfontosabb területeket működtettük. Nyilvánvalóan nem tudtuk volna fenntartani a működésünket hetekig ebben a formában, de szerencsénk volt, mivel az ukrán elnök, vasárnap elmenekült, így hétfőre annyira normalizálódott a helyzet a fővárosban, hogy már folytatni tudtuk a normális működést. Végig kontroll alatt tartottuk a folyamatokat, összességében gyakorlatilag két olyan nap volt, amikor fennállt annak a veszélye, hogy drámaian vissza kell fognunk a működésünket.

A katonai konfliktusra pedig még egy jókora devizaválság is rátett egy lapáttal.

Valóban, a legsúlyosabb napokat nem is akkor éltük át, amikor Kelet-Ukrajnában és Kijevben is harcok folytak, hanem tavaly februárban, amikor úgy tűnt, hogy a hrivnya gyengülése megállíthatatlan. Ekkor már nem a fundamentális, hanem a pszichológiai tényezők mozgatták elsősorban az árfolyamot, egyszerűen mindenki szabadulni próbált a hrivnyától. Ez nekünk azért volt nagyon kellemetlen, mert relatíve nagy devizahitel portfóliónk volt, a hitelek egymás után nem teljesítővé váltak.

Sokan azzal számoltak, hogy az OTP kivonul Ukrajnából. Volt ilyen forgatókönyv?

Egy bank esetében ez nem olyan egyszerű, itt nem lehetséges csak úgy leadni a kulcsot és kivonulni, mert nincs is kulcs, és nincs is kinek leadni. Nem sok olyan példát tudunk mondani az elmúlt évtizedekből, hogy egy bank bedobja a törölközőt, és otthagyja a külföldi operációját, talán Latin-Amerikában fordult elő ilyen. Nálunk fel sem merült ilyen forgatókönyv.

És most reális lenne a kivonulás?

Továbbra sincs ilyen terv. Gazdaságilag sem lenne logikus lépés: az anyabank feltőkésítette az ukrán OTP-t, amely így újra értéket termel a bankcsoportnak. Ukrajnában egyébként sincsen potenciális vevő, a külföldi befektetők közül pedig a korábban aktív oroszok is inkább kivonulnának Ukrajnából. Olyan vevő pedig főleg nincsen, aki az ukrán jegybank számára elfogadható lenne. Korábban több esetben előfordult, hogy ukrán oligarchák vették át nemzetközi pénzintézetek ukrán leánybankjait, nem egyszer csődbe is vitték őket, aztán a betétbiztosítási alap és az ukrán adófizetők állták a költségeket.

Mégis nagyon úgy tűnik, hogy leépítés zajlik. A hitelportfólió és a fiókszám közel harmadára, az alkalmazottak száma felére csökkent a csúcshoz képest, ráadásul már az anyabank sem nagyon nyújt finanszírozást az ukrán banknak.

Az anyabanki finanszírozás leépítése egy tudatos folyamat eredménye. Az anyabanki finanszírozást az ukrán bank gyakorlatilag teljes egészében visszafizette, az alárendelt kölcsöntőke utolsó részlete pedig idén ősszel jár le, terveink szerint ezt is visszafizetjük. A hitelportfólió zsugorodásánál pedig azt kell látni, hogy az ukrán OTP más ukrán bankokhoz hasonlóan egy jó bankból és egy rossz bankból áll, a működésünk pedig már évek óta arról szól, hogy hogyan tudjuk leépíteni a rossz bank hiteleit, és hogy tud-e a jó bank nagyobb profitot termelni, mint amekkora veszteség a rossz bankban keletkezik. A rossz bankban vannak a 2008 előtt kihelyezett devizahitelek, a célunk a rossz banki hitelállományok likvidálása. Ezzel párhuzamosan a jó bank hitelállománya is csökken, mivel az ügyfeleink hiteligénye alacsony. Ez azonban nem a leépítés szándékára, hanem egyrészt a rossz befektetési környezetre vezethető vissza, másrészt arra, hogy dollárban nem szívesen adósodnak el az ügyfelek, a hrivnya kamatok viszont 20-25 százalék körül alakulnak, ez pedig nem túl vonzó. Az új kihelyezések azonban már bővülnek, idén a vállalati szegmensben 4 milliárd hrivnyányi, vagyis közel 44 milliárd forintnyi hitel kihelyezése a cél, de a jelenlegi környezetben ez is csak arra elég, hogy a jó bank állománya stabilizálódjon a rossz bank zsugorodása mellett.

Hol tart a késedelmes hitelállomány leépítése?

Idén az a fő célunk, hogy a rossz bank hitelállományát amennyire lehet, leépítsük. Ez azért különösen nehéz, mert az ukrán adójogszabályok miatt a gyakorlatban nem járható az, hogy megemeljük a céltartalékolást és leírjuk a hiteleket, ezért más megoldásokat kell keresni. Az egyik ilyen lehetőség lenne a hitelek eladása, de - a fedezetlen lakossági követelések kivételével - nincs aktív piaca a rossz hiteleknek. Ezért alkalmazunk konverziót és részleges elengedést, de ez egy lassú folyamat, mert minden ügyfélegyedi megállapodást igényel. A klasszikus devizahitel konstrukciónkban az ügyfélnek csak a tartozás 70 százalékát kell visszafizetnie, 30 százalékot pedig a futamidő végén elengedünk. Ez a rész nulla százalékos kamattal fut és a futamidő végéig a bank mérlegében marad. Ennél agresszívebb diszkontokat is kínálunk azoknak az ügyfeleknek, akik hajlandóak és képesek egy nagyobb összegű egyszeri törlesztésre, de ez sem könnyű, mert a lakossági és a vállalati ügyfeleknek is kevés a tartalékuk. Néha működik a hitelek eladása is, főként a vállalati szegmensben, de csak ad-hoc jelleggel, és legtöbbször a tulajdonosok állnak a tartozások megvásárlása mögött.

Lesz Ukrajnában a magyarországihoz hasonló devizahiteles csomag?

Korábban volt egy törvényjavaslat a devizahitelek kényszerkonverziójáról, de azt az elnök megvétózta, mert nem volt összhangban az IMF-megállapodás előírásaival. Ezt követően a bankok a jegybankkal közösen kidolgoztak egy újabb javaslatot, amely azonban a belpolitikai válság, az új kormány megválasztása miatt egyelőre még nem került a parlament elé. Ezért is van az, hogy a bankspecifikus, egyedi megoldások a jellemzőek inkább, minden banknak megvan a saját konverziós programja, így az OTP-nek is. A mi programunknak az az eredménye, hogy a megmaradt deviza jelzáloghitel portfólió mérete már csak mintegy 30 millió dollár, az e feletti részt vagy korábban hrivnyás hitelekre konvertáltuk, vagy késedelmes állományok. Ez pedig azt jelenti, hogy ha lesz is végül esetleg kényszerkonverziós törvény, a veszteségeket nem egy 300 milliós, hanem csupán egy 30 millió dolláros portfólióra kell majd vetíteni. Ráadásul minél tovább húzódik a törvény elfogadása, annál több időnk marad a késedelmes hitelek átkonvertálására.

Amire volna igény, Ukrajnában is rendszeresen utcára vonulnak a devizahitelesek.

Véleményem szerint amit az utcán látunk, az csak egy hangos kisebbség akciója. Ők próbálják komoly problémának feltüntetni a devizahiteleket, össztársadalmi szinten ezek már nem jelentenek problémát Ukrajnában. Becsléseink szerint 2014 elején összesen 60-70 ezer deviza jelzáloghitel lehetett a 42 milliós összlakosságú országban, azaz minden hatszázadik lakosra jutott átlagosan egy. Ezek közül az átlagosan 20 ezer dolláros hiteleket jellemzően nem konvertálják, ezeket e nélkül is visszafizetik az ügyfelek, a 40 ezer dollár körüli hiteleket pedig konvertáljuk és egyedi restrukturálást kínálunk. Szinte kizárólag, a nagy összegű, 50-60 ezer dolláros hitelek azok, amelyeket az adósok sem átstrukturálni, sem visszafizetni nem akarnak. Jellemzően tüntetni is ők szoktak, miattuk hangos a sajtó. Így, ha lenne is állami kényszerkonverzió, az nem feltétlenül szolgálná a társadalmi igazságosságot, mivel azzal éppen ez utóbbi, szociálisan legkevésbé rászoruló rétegek nyernének a legtöbbet.

Jelzáloghitelezni tehát nem könnyű, lakossági oldalon marad a fogyasztási hitelezés, belső fogyasztás nélkül viszont ott sem lesz könnyű bővülni.

Továbbra is foglalkozunk fogyasztási hitelezéssel, de azt látni kell, hogy a teljes piac visszaesett, amely hatással van az áruhitelekre és a személyi kölcsönre is. A fogyasztás visszaesésével párhuzamosan csökkent a hiteligény. Az embereknek nincs pénzük, akinek meg van, az az általános pesszimizmus miatt nem szívesen költi el. Dollárban nézve a hitelkihelyezések volumene több mint 90 százalékkal esett 2013-hoz képest. Ráadásul nem csak a piac lett kisebb, de a termékeken is kevesebbet tudunk keresni, például az áruhiteleknél csak az egészen rövid futamidejű, átlagosan 6-8 hónapos termékeket tudjuk kihelyezni. Kitörési pontnak ebben a helyzetben a hitelkártya piacot látjuk, a célunk az, hogy az áruhitel és a személyi kölcsön mellett a hitelkártya piacon erősítsük a pozíciónkat.

Hol lehet még növekedés az ukrán bankpiacon?

A gyenge lakossági hitelezés egyik következménye az is, hogy a lakossági üzletág erőforrásainak egy részét igyekszünk átirányítani a kkv-ügyfélakvizíció felé, mivel az a szegmens egy a mostanihoz hasonló válságban stabilabb, ott a tranzakciós bevételekre építhetünk. A vállalati szegmens már csak azért is érdekes lehet, mert ott egy piaci űrt látunk, ahol már azzal is piaci részesedést lehet szerezni, hogy az ügyfelek elhiszik a bankról, hogy a számlájukhoz mindig hozzá tudnak férni, vagy, hogy a bank visszafizeti a betétjüket. Ez a mostani időszakban, amikor sorban mennek csődbe a pénzintézetek, nem evidencia.

Mi a helyzet a nagyvállalati szegmensben? Látszólag összeomlott az ukrán gazdaság, kit lehet még hitelezni ilyen helyzetben?

Nálunk van egyfajta munkamegosztás a bank és a lízingcég között, aminek a lényege, hogy a bank csak forgóeszközt hitelez, a beruházási hiteleket pedig lízingbe adjuk ki. Ez utóbbira jó példa egy-egy mezőgazdasági beruházás, traktor- vagy kombájnvásárlásra ideális termék a lízing. Az egyik legfontosabb célcsoportunk így a mezőgazdasági vállalatok, ahol forgóeszköz és beruházás finanszírozás is történik, de vannak olyan vállalatok, ahol csak forgóeszköz finanszírozást végzünk. Azt az ügyfélkört keressük, amelyik exportál és/vagy magas forgási sebességgel dolgozik, az utóbbi kritériumnak például a kiskereskedelmi szektor felel meg. A korábban már említett jó bank vállalati hitelportfóliójában 2014 első felében még előfordultak nagyobb bedőlések, azóta viszont gyakorlatilag nem emelkedett a késedelmes hitelek aránya, vagyis a jó bank ügyfélköre a nehéz ukrán működési környezetben is képes működni, bár a hitelkeresletük viszont alacsony.

Ezek szerint egyre inkább a vállalati, és már nem a lakossági szegmensre lő az ukrán OTP?

Nem, a jelenlegi helyzetet egy átmeneti állapotnak tekintjük, a fogyasztási hitelezés kompetenciáit továbbra is fenntartjuk. Már csak azért is, mivel az ukrán lakosság jelenlegi külső finanszírozása rendkívül alacsony szintű, tehát nagy benne a hitelezési potenciál. Az áruhitelek piacán gyakorlatilag három szereplő maradt Ukrajnában, ebből az egyik az OTP. Arra számítunk, hogy ha a gazdaság élénkül, akkor rendkívül gyorsan felfut majd a lakossági hitelezés is. Az, hogy erősödik a vállalati fókuszunk, nem stratégiai, hanem csak egy taktikai lépés, amivel a hitelezési piac jelenlegi helyzetére válaszolunk. Hosszútávon az a célunk, hogy a lakossági és a vállalati hitelek részaránya kiegyensúlyozott legyen.

Az elmúlt két évben több mint 80 milliárd forint veszteséget hozott össze az ukrán bank, idén azonban már nyereséges lehet a működés. Középtávon milyen eredményt tud elérni a bank?

Ha az első negyedévből indulunk ki, akkor az ukrán bank idén képes 30-40 millió dollárnyi adózás előtti eredmény elérésére annak ellenére, hogy a működési környezet továbbra sem kedvező. A mostaninál kedvezőbb környezetben az ukrán banknak lényegesen nagyobb a profittermelő képessége. A barátságtalan piaci környezet egyébként nem minden szempontból rossz, igaz, hogy alacsony a hitelkereslet, de a versenyhelyzetünk kedvező. Ha fordul a gazdasági környezet Ukrajnában, akkor a piac mérete is növekszik majd, ám ezzel párhuzamosan a verseny is élénkül, ami miatt csökken a bankok árazási mozgástere. A mi víziónk az, hogy az ukrán OTP meghatározó leánycége marad az OTP-csoportnak. Ha ezt a számok nyelvére akarjuk lefordítani, akkor a cél az, hogy az ukrán bank 5 éven belül eljusson arra a szintre, amelyen évente a fent említett idei várakozásnál is lényegesen nagyobb adózás előtti profit elérése sem tűnik megalapozatlan várakozásnak.

Ez elég optimista vízió, miközben bankok mennek csődbe vagy menekülnének el legszívesebben Ukrajnából, a politikai és a gazdasági környezet sem túlságosan támogató.

Mi abból indulunk ki, hogy a makrogazdasági helyzet nem javul, de nem is romlik érdemben. A donyecki helyzet egy erőszakos és befagyasztott konfliktus, ez az egyensúlyi helyzet azonban nem csak az orosz politikai vezetésnek hasznos, hanem, az ukránnak is, hiszen amíg fennáll a konfliktushelyzet, addig a lakosság nagy része támogatja a jelenlegi ukrán politikai elitet. Más kérdés, hogy amíg katonai konfliktus van, addig persze a befektetői környezet sem tud érdemben javulni, a politikai helyzettel a gazdasági helyzet is befagy és nincs meg az erő és a lehetőség a reformokra. Az 1990-es évek Magyarországához hasonlóan Ukrajnában is egyfajta rendszerváltásra lenne szükség. A jelenlegi politikai és gazdasági rendszerből kellene piacgazdasággá alakulni , ez azonban nem nagyon sikerül, így várható, hogy a jelenlegi stagnálás fennmarad. Ebben a környezetben a hazai bankok sorra csődbe mennek, az ukrán tulajdonú, magánkézben lévő bankok közül már csak 2 jelentősebb van talpon, az orosz állami bankok pedig azt keresik, hogy hogyan tudnának kimenekülni az ukrán bankpiacról. Az európai bankok, a Raiffeisen, a BNP vagy az OTP viszont úgy tűnik, megtalálták a helyüket.

Mik jelentik a legnagyobb kockázatot az ukrán OTP-nek?

A legnagyobb kockázat továbbra is a hrivnya árfolyamának alakulása, mert ameddig nem konvertáltuk vagy likvidáltuk teljes egészében a devizahitel portfóliót, addig főként a dollár/hrivnya árfolyam alakulása hat ránk. És itt most nem arra gondolok, hogy mi lesz akkor, ha a hrivnya 25-ről 28-ra gyengül a dollárral szemben, hanem ha újra a tavaly év elejihez hasonló drámai gyengülést látunk. Az ukrán deviza gyengülését két dolog válthatja ki: az egyik a katonai konfliktus eszkalálódása, ez egyelőre nem körvonalazódik, mivel egyfajta egyensúlyi helyzet alakult ki, a másik az ukrán belpolitikai válság eszkalálódása, itt viszont látok veszélyeket. A kormánykoalíció széteshet, egy új választásnak bizonytalan a kimenetele, könnyen a mostaninál rosszabb helyzet alakulhat ki. Radikális erők is bekerülhetnek a parlamentbe, amely így működés- és döntésképtelenné válhat, egyértelmű felhatalmazás nélkül arra, hogy Európa vagy Oroszország irányába orientálódjon-e az ország. Ami ilyen körülmények között nagyon lényeges számomra, az az, hogy a bank az elmúlt években egyre inkább megtanulta a rendkívüli helyzetek kezelését, az üzletmenet, a működés és az üzleti stratégia fenntartását, az időnként hirtelen megváltozó politikai, üzleti, szabályozói viszonyokhoz való menedzsment alkalmazkodást és az ezekhez párosuló következetes kitartást.
brexit0923
Fed: nincs szó új kamatcsökkentési ciklusról
huaweimatex
zuckerberg
Malajzia
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Malajzia