1990 - Kuvait iraki megszállása
Kezdjük egy távolinak tűnő eseménnyel, Kuvait iraki megszállásával, ami akkor nagy hullámokat vetett a tőkepiacokon. 1990. augusztus 2-án Irak, Szaddám Huszein vezetésével váratlanul megszállta a szomszédos Kuvaitot. A támadás mögött gazdasági és politikai okok is álltak: Irak nagy adósságot halmozott fel az Iránnal vívott háború során, és sérelmezte, hogy Kuvait nem hajlandó elengedni ezeket a tartozásokat. Emellett Bagdad azzal is vádolta Kuvaitot, hogy túlexportálja az olajat, ezzel lenyomva az árakat, ami súlyos bevételkiesést okozott Iraknak. Irak stratégiai célnak tekintette Kuvait olajmezőinek megszerzését, és a Perzsa-öbölhöz való jobb hozzáférést.
A megszállás gyorsan lezajlott: az iraki hadsereg néhány óra alatt elfoglalta az országot, és bejelentette, hogy Kuvait Irak 19. tartományává válik. A nemzetközi közösség azonnal és határozottan elítélte a lépést. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa gazdasági szankciókat vezetett be Irak ellen, majd 1991 januárjában egy amerikai vezetésű nemzetközi koalíció katonai úton indította meg a „Sivatagi vihar” hadműveletet Kuvait felszabadítására, aminek az eredményeként az iraki csapatokat kiszorították Kuvaitból.
A megszállás és az azt követő Öbölháború jelentős hatást gyakorolt a globális tőkepiacokra is: az alábbi táblázatból is jól látszik, hogy a részvénypiacokon nagy esés jött, az olajár meredeken emelkedett, a befektetők pedig a biztos menedéket választották, emelkedett az arany árfolyama.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva! További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
