MNB: ezért drágábbak nálunk a lakáshitelek, mint máshol
Bank

MNB: ezért drágábbak nálunk a lakáshitelek, mint máshol

Borsos András
Dancsik Bálint
A magyar lakosság kiemelkedő mértékben preferálja a saját ingatlan birtoklását a lakásbérléssel szemben, így hazánkban különösen fontos szerepe van a lakáscélú hitelek árazásának. Ennek fényében nagy jelentőséggel bír, hogy Magyarországon az új kihelyezésű lakossági hitelek felára az elmúlt években tartósan a környező országok szintje felett alakult. Habár az utóbbi években a banki aktivitás növekedése és a gazdaság élénkülése kedvezően hatott az átlagos felárra, a fix kamatozású lakáscélú hitelek esetén az továbbra is jelentősen meghaladja a régiós átlagot. Az alábbi cikkben körbejárjuk a magas felárak kérdéskörét, valamint hogy milyen tényezők magyarázhatják a felárakban tapasztalható eltérést.
A lakossági hitelek kamatlábának nagysága kiemelt szereppel bír a háztartások pénzügyi döntéseiben. A finanszírozás árát jelentő kamatláb meghatározza, hogy az adósságszolgálat - adott hitelösszeg és futamidő mellett - mekkora terhet ró a hitelfelvevőre, így egy viszonylag magas kamatláb a háztartások jelentős részét tudja elzárni a hitelfelvétel lehetőségétől. Tekintettel arra, hogy a magyar lakosság a saját tulajdonú ingatlanokat részesíti előnyben a lakásbérléssel szemben, hazánkban különösen nagy jelentősége van a lakáscélú hitelek árazásának. Bár a Magyar Nemzeti Bank 2012 óta megtett kamatcsökkentő lépései révén a korábban kiugróan magas alapkamat már a régiós országok szintjén (sőt egyes régiós országok alatti szinten) tartózkodik, az alapkamat feletti felár még mindig relatíve magas. Ennek az a következménye, hogy a magyar háztartások a régiós országok többségéhez képest magasabb átlagos kamatláb mellett tudnak csak lakáshitelhez jutni.

A kamatlábak meghatározása komplex folyamat, amely egyaránt függ az adott ország és bankrendszer intézményi hátterétől, valamint az adott bank sajátosságaitól is. A megszabott kamatlábaknak képesnek kell lenniük arra, hogy kompenzálják a bankot a felmerülő működési költségekért, forrásköltségért és a hitelezési veszteségekért.

Az elmúlt években a forintban denominált új lakáshitelek 3 hónapos bankközi kamat feletti átlagos felára (szpred) érdemben meghaladta az Európa egyéb térségeiben tapasztalható felárat (1. ábra). Ezzel szemben a vállalati szegmensben megfigyelhető szpred a régiós átlagnak megfelelő szinten, vagy épp az alatt mozgott az utóbbi időben. Ez magyarázható azzal, hogy a relatíve kisebb kockázatú vállalatok által dominált vállalati hitelezés alacsonyabb felárat eredményez, másrészt az intenzív versenyt kikényszerítő nagyvállalatok esetében a bankok korlátokba ütköznek. Ennek megfelelően e cikkben csak a lakáscélú hitelek árával foglalkozunk és azon belül is csak a probléma sarokpontjait érintjük, míg a megállapítások mögött húzódó módszertant és részletes eredményeket a jövőben megjelenő, terjedelmesebb publikációban fogjuk kibontani.

MNB: ezért drágábbak nálunk a lakáshitelek, mint máshol
Bár 2014 óta az új lakáscélú hitelek átlagos teljes hitelköltség mutatója (THM) és a 3 hónapos pénzpiaci kamat közötti különbség érdemben csökkent, a felár továbbra is mintegy 1,5 százalékponttal meghaladja a régió, illetve 1,8 százalékponttal az eurózóna átlagát. A javuló tendencia elsősorban a változó kamatozású hitelek kamatfelárában érhető tetten. E termékek felára már megközelítette a régiós szintet, miközben a fix kamatozású hitelek esetében továbbra is érdemi különbség látható.

A lakáscélú hitelek árazását érdemben befolyásolja, hogy a bank az ügyfél által fizetendő kamatlábat milyen időtávra rögzíti. A hosszabb időszakra, akár 5 évre rögzített kamatlábak jelenleg érdemben meghaladják a referenciakamathoz kötött, és így gyakrabban változó kamatozású ügyletek kezdeti kamatszintjét. E hitelek bankközi kamathoz képesti felárát részben a rövid és hosszú lejáratú kamatlábak közti eltérés, azaz a hozamgörbe meredeksége határozza meg. Amennyiben a bank rövid lejáratú és/vagy változó kamatozású forrásból finanszírozza a hosszabb távon rögzített kamatú hiteleket, akkor az általa futott kamatkockázat miatt indokolt a felár emelkedése. A hozamgörbén kívül tehát a felárat befolyásolhatja az is, hogy a bankok számára milyen mértékben van lehetőség hosszú lejáratú, rögzített kamatozású források bevonására, illetve, hogy jellemzően milyen időtávra rögzítik a hitelkamatokat.

Az adatok alapján kitűnik, hogy Magyarországon 2015 utolsó negyedévében annak ellenére volt relatíve magas - több mint 50% - az éven túl rögzített kamatozású termékek aránya, hogy a fix és a változó kamatozású termékek kamatkülönbözete hazánkban volt az egyik legmagasabb az Európai Unióban (2. ábra). Ez vélhetően azt jelzi, hogy a magyar hitelvevők egy része jelentősen kockázatkerülőbb a többi országban megfigyeltnél, hiszen a kamatláb változatlanságáért sokkal magasabb prémiumot is hajlandó megfizetni. Ebben szerepet játszhat a devizahitelezés során szerzett rossz tapasztalat is a törlesztőrészletek változékonyságát illetően. Ez azonban nem általános jelenség, az ügyfelek egy szintén jelentős csoportja a legolcsóbb konstrukciókat keresi, amik jellemzően az éven belül változó kamatú hiteleket jelenti. A hitelvevők heterogenitásának értékeléséhez további elemzés szükséges, hiszen jelenleg nem ismert, hogy milyen tulajdonságok jellemzik a két, eltérő viselkedésű csoportot.

MNB: ezért drágábbak nálunk a lakáshitelek, mint máshol
Elemzésünk során megkíséreltük megmagyarázni a magyar bankok árazási viselkedését banki és ügyletszintű változók segítségével, majd a magyar mintán azonosított fontosabb változókat nemzetközi összehasonlításban is megvizsgáltuk. Az alábbiakban a legfontosabb eredményeinket mutatjuk be.

A banki működés természetes velejárója, hogy az adósok egy része jelentős késedelembe kerül a törlesztéssel, vagy egyáltalán nem lesz képes teljesíteni az adósságszolgálatát. Az e hiteleken elszenvedett veszteségekért a banknak a teljesítő ügyfelekre kiszabott kamatfelár révén kell kárpótolnia magát. Így minél nagyobb a késedelmes törlesztők aránya, illetve a portfólión várható veszteség, annál nagyobb kamatfelár válhat szükségessé. A várható veszteséget egyrészt gazdasági fundamentumok (munkanélküliség, GDP változása, lakásárak alakulása) határozzák meg, másrészt a jogi intézményrendszer hatékonysága is érdemben befolyásolja azt a fedezetek érvényesítésének hatékonyságán keresztül. Fontos hangsúlyozni, hogy a hitelezési veszteségek várható mértéke múltbeli adatokon nyugszik, ami a magas nemteljesítő állomány hosszú távú hatását eredményezi az árazásban. Ez azt jelenti, hogy hiába sokkal jobb a jelenleg szerződött hitelek minősége, a múltbeli adatok alapján a bank tapasztalati alapon e hiteleket is kockázatosabbnak árazza. A magyar bankok a nemteljesítő hitelek arányának eloszlása alapján a régió jobban sújtott országai közé tartoznak, így ez a tényező is szerepet játszhat a magasabb szpredek kialakulásában.

További fontos faktor a működési költségek szerepe, amelyek magas mérlegfőösszeghez viszonyított aránya nagyobb szpredet indukál, hiszen a banknak mindenképpen olyan árat kell meghatároznia, amivel lehetősége van nyereséget elérni. A banki infrastruktúra fenntartása különösen magas költségekkel jár a relatíve nagy fiókhálózatot igénylő háztartási hitelezés esetében, de a nemteljesítő hitelek mérlegben tartása is növeli a működési költségeket. Az elérhető nemzetközi adatok alapján a magyar bankrendszer a kevésbé költséghatékony bankrendszerek közé tartozik.

Jelentős hatása van továbbá a felárakra az egyéb eredménytételek relatíve kisebb súlyának is: azon bankok, melyek más szolgáltatásokból több jövedelmet tudnak generálni, jellemzően alacsonyabb szpredet képesek meghatározni. A magyar bankszektor e változó tekintetében is valamelyest rosszabbul teljesít, mint a nemzetközi átlag. A bankadó is felmerülhet, mint potenciálisan a felárakat befolyásoló tényező, azonban ennek hatása nem mutatható ki az új kihelyezésű hitelek esetén, és a szakirodalom alapján is a bankok inkább a már meglévő hitelállomány kamatainak módosításával hárították át ezt a többletköltséget.

A fentieken túl a kamatlábnak tartalmaznia kell egy profit felárat is, amely révén a tulajdonosok által elvárt hozamot teljesíteni tudja az intézmény. A profit felár mértéke függhet a piac szerkezetétől, az adott intézmény piaci erejétől, és a potenciális hitelfelvevők felkészültségétől is. Ha a verseny intenzitása alacsony, és a leendő adósok pénzügyi tudatossága és árrugalmassága kismértékű, akkor az erősebb piaci szereplők a költségeket és a minimális profit elvárásokat meghaladó kamatfelárat lehetnek képesek érvényesíteni. Ezeket a mechanizmusokat alátámaszthatja, hogy az utóbbi években a banki aktivitás élénkülésével (ami a marketing költségeik emelkedésében is tükröződött) párhuzamosan csökkentek a hitelfelárak, illetve, hogy azon bankok, melyeknek több fiókjuk van, átlagosan magasabb szpredet állapítanak meg. Ez utóbbi eredmény ugyan csak közvetetten mutatja a verseny hatását, de arra utalhat, hogy a lakosság egy része csak korlátozott számú bank közül választhat a települése közelében, így ezek a bankok erőfölényre tehetnek szert némely lokális piacon, amit a kisebb verseny miatt az áraikban is érvényesíthetnek.

Amennyiben a felárak alakulásában az elmúlt 1-2 évben megfigyelhető kedvező tendenciák (tartós gazdasági növekedés, csökkenő hitelezési veszteségek, élénkülő verseny) folytatódnak, úgy idővel ledolgozhatjuk a régióhoz és Nyugat-Európához képest fennálló hátrányunkat. A felár régiós átlagra csökkenése a hitelfelvevők számára havonta mintegy 4 ezer forintos megtakarítást jelentene a jelenleg jellemző átlagos felvett hitelösszeggel számolva.

A szerzők az MNB munkatársai.
facebook pay
Puskás Aréna
K_EPA20191106140
Szél
GettyImages-1038084008
DMOHA20190901009
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
GettyImages-172692013