De mit kezdhetnek a bankok az árnyékbankokkal?
Bank

De mit kezdhetnek a bankok az árnyékbankokkal?

Seregdi László, MNB
A válság tanulságaként Európa újraértékeli az - egyre erősödő - árnyékbanki szektor szerepét. Baj esetén ezek fertőzésveszélyt jelenthetnek a hagyományos, ám gyakorta velük tulajdonosi átfedésben lévő hitelintézetekre is. Márpedig az árnyékbankok ma még mindig kevésbé átláthatók és szabályozottak, mint a bankok, s likviditási kockázatuk is jelentős. Az Európai Bankhatóság nemrég fogadta el a hitelintézeteknek az árnyékbankokkal szembeni kitettségeinek korlátozására vonatkozó ajánlását, amit az MNB a közeljövőben saját ajánlással ültet majd át a hazai bankpiac számára.
Egyes tanulmányok szerint a bankrendszer tőkeáttétel-leépítési (deleverage) folyamataival párhuzamosan nőtt meg az árnyékbankok szerepe a magánszektor finanszírozásában. A válság tapasztalatai alapján az utóbbiakkal kapcsolatos problémák elsősorban amiatt jelentkeztek, mert ezek döntően rövid távú források révén tevékenykednek, s működésük nem kellően átlátható. Szerepük a pénzügyi rendszerben azonban mégsem feltétlenül negatív, hiszen - például a megfelelő likviditás vagy alternatív befektetési lehetőségek biztosítása révén - számos pozitív eleme is van tevékenységüknek.

Nehezíti viszont az árnyékbankokkal kapcsolatos kockázatkezelést, hogy azok nem mindegyike minősül felügyelt szervezetnek, vagy nem egyértelmű, hogy mely felügyelet hatáskörébe tartoznak. A pénzügyi vállalkozások például - amelyeket az árnyékbankok körébe sorolnak - egyes EU-tagállamokban (Magyarországon is) felügyelt szervezetek, szabályozásuk - mivel betétet nem gyűjtenek - jóval egyszerűbb, mint a hitelintézeteké, azonban míg a két intézménytípus felügyelése Magyarországon egyenszilárdságú, ez más uniós tagállamra nem mondható el.

A bankokat és árnyékbankokat elsősorban az különbözteti meg egymástól, hogy míg előbbiekre nagyon részletes üzleti megbízhatósági (prudenciális) követelmények vonatkoznak, addig utóbbiak tevékenységének szabályozása - mivel betétet nem gyűjtenek - jóval egyszerűbb. Ez egyrészt versenyelőnyt jelent számukra, másrészt növeli a rendszerkockázatukat és pénzügyi stabilitásra való esetleges negatív hatásukat.

Hatékony uniós válaszok kellenek

Az árnyékbankok tevékenységét az unión belül már eddig is több jogszabály tartalmazta, az értékpapírosításhoz kapcsolódó előírásokat a hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkekövetelmény szabályozását tartalmazó irányelve (CRD) és rendelete (CRR), ezek végrehajtási rendeletei, illetve az Európai Bizottságnak az értékpapír finanszírozási tevékenységek átláthatóságára vonatkozó rendelete szabályozza. Folyamatban van a pénzpiaci alapok szabályozásának véglegesítése is. Kiemelten fontos, hogy a további szabályozás ne csak azzal válaszoljon a globális pénzügyi válságra, hogy kizárólag a már korábban is részletesen szabályozott bankok, befektetési vállalkozások, biztosítók előírásait szigorítja tovább. Az ilyen szabályozás miatti költségnövekedés csak még nagyobb lehetőséget biztosítana az árnyékbankok térnyeréséhez.

Az árnyékbankok szabályozási tervei meglehetősen összetettek és szerteágazók. Mikroprudenciális felügyeleti szempontból azonban kiemelt jelentőségű, hogy a hitelintézetek milyen módon kapcsolódnak az árnyékbanki szektorhoz, s milyen veszélyei vannak annak, hogy az árnyékbankoknál keletkezett kockázatok átterjednek a bankszektorra is. Az előbbiekkel szembeni kitettségek korlátozása azért is szükséges, mert az eltérő szabályrendszer miatt a bankok ezeket arra is felhasználhatják, hogy - a velük kötött megállapodásokkal - kikerülhessék a szigorú banki szabályrendszert.

A CRR hatalmazta fel az Európai Bankhatóságot (EBA), hogy ajánlást tegyen közzé a bankok árnyékbankokkal szembeni kitettségeinek korlátozására. Az EBA-nak mérlegelnie kellett, hogy szigorúbb határértékek bevezetése jelentősen károsítaná-e az uniós bankok kockázati profilját, vagy nem hatna-e negatívan a reálgazdaságnak történő hitelnyújtásra vagy a pénzügyi piacok stabilitására és megfelelő működésére. Az EBA ajánlása kiadása előtt - 22 uniós tagállam 184 bankjának részvételével - felmérte, s 2015 decemberében közzétette, hogy mekkora a hitelintézetek árnyékbankokkal szembeni kitettsége. Eszerint a kitettség Nagy-Britanniában és Németországban a legnagyobb, de jelentős Máltán, Luxemburgban és Franciaországban is.

Az ajánlás - amely csak azokra az árnyékbanki kitettségekre vonatkozik, amelyek értéke eléri a bank figyelembe vehető tőkéjének 0,25 százalékát - egyértelműen rögzíti az árnyékbankokhoz tartozó szervezetek körét, s azon (a hitelintézeteknél megszokott) tevékenységeket is, amelyek végzése révén egy intézmény az árnyékbankokhoz sorolandó. Ezek a betét- és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése, hitel és lízing szolgáltatás, garanciavállalás vagy értékpapír kibocsátásban való közreműködés.

Az ajánlás ugyanakkor számos vállalattípust kizár az árnyékbanki szektorból. Nem tartoznak ide többek közt az EU-ban (vagy azzal azonos szabályozású harmadik országban) a bankcsoportokhoz kötődő, összevont alapú felügyelés alá tartozó pénzügyi intézmények, más hitelintézetek és befektetési vállalkozások, a biztosítók és viszontbiztosítók, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók, az európai irányelveknek megfelelően létrehozott (UCITS) alapok, a hosszú távú európai befektetési alapok, a minősített szociális vállalkozási alapok és kockázati tőkealapok, a központi szerződő felek, az elektronikuspénz-kibocsátók, valamint a pénzforgalmi intézmények. Ezen vállalattípusok azért képezhetnek kivételt, mert az EU a rájuk érvényes szabályrendszert megfelelő erősségűnek értékelte.

A 2 évnél rövidebb lejáratú pénzügyi eszközökbe fektető, valamint a pénzpiaci rátáknak megfelelő hozamot vagy a befektetés értékének megőrzését kínáló alapok (pénzpiaci alapok) azonban nem tartoznak a kizárt vállalkozások közé. Vagyis rájuk nézve alkalmazandók az ajánlásban foglalt kitettségi korlátozások.

Kockázatok és mellékhatások

Az EBA az árnyékbankok kapcsán több veszélyt is megállapít. Esetükben a bankokhoz képest egyrészt nagyobb a likviditási kockázat, mert rövid forrásokból gazdálkodnak, a magas tőkeáttétel miatt nagyon sérülékenyek a piaci volatilitásra, ráadásul nincsenek olyan likviditási előírásaik, amelyek szavatolják ellenállóképességüket. Mivel az árnyékbankok - akár tulajdonosi átfedés vagy a nekik nyújtott hitelek révén - szoros kapcsolatban állnak a hitelintézetekkel, problémáik gyorsan megfertőzhetik a bankszektort. Túlzott tőkeáttételük még jobban felerősíti a lejárati eltérésekből és a likviditási problémákból származó veszélyeket, és ezzel rontja a pénzügyi stabilitást. Végül tevékenységük nehezen áttekinthető. Ez önmagában is probléma, de válsághelyzetben a piaci szereplők inkább a biztonságos, transzparens befektetéseket részesítik előnyben, így az árnyékbankokba fektetett pénzeket gyors kiáramlás fenyegeti.

Az EBA ajánlásának első felügyeleti elvárása, hogy a bankok hatékony folyamatokat és ellenőrzési mechanizmusokat alkalmazzanak. Ennek keretében képesnek kell lenniük azonosítani az árnyékbankokkal szembeni egyedi kitettségeiket. Létre kell hozniuk az e kockázatok azonosítására, kezelésére, ellenőrzésére és mérséklésére szolgáló belső keretrendszerüket. Az azonosított kockázatokat figyelembe kell venniük a tőkemegfelelésük belső értékelési eljárása (ICAAP) és tőkéjük tervezése során. Meg kell határozniuk saját, árnyékbankokkal szembeni kitettségekre vonatkozó kockázattűrési/kockázatvállalási hajlandóságukat. Fel kell tárniuk, hogy mennyire kapcsolódik össze a saját intézményük az árnyékbankokkal. Ki kell dolgozniuk a vezető testület felé történő jelentési folyamatokat, valamint a limitek túllépése esetén alkalmazandó cselekvési terveket.

Természetes uniós bankhatósági elvárás az is, hogy a bankok vezető testületei megfelelően kontrollálják e kockázatokat. A vezető testületnek kell jóváhagyni és ellenőrizni a vállalható kockázatot és az azokhoz kötődő limiteket (s azok meghatározásának dokumentálását), a kockázatkezelési folyamatot, a kockázatmérséklési technikákat. Rendszeresen át kell tekinteniük az árnyékbankokkal szembeni kitettségek mértékét, s azoknak az összes kitettséghez viszonyított arányát.

Az EBA előírta az árnyékbankokkal szembeni kitettségekre vonatkozó egyedi és összesített limitek meghatározását is a bankok számára. Az ajánlás által e célra ajánlott "elsődleges módszernél" nincs egyértelmű elvárás a limitek konkrét mértékére, csak azt írja elő a bankoknak, hogy maguk határozzák meg az árnyékbankokkal szembeni egyedi és összesített limiteket. Utóbbinál figyelembe kell venni a bank saját üzleti modelljét, az árnyékbankokkal szembeni kitettségek összes kitettséghez viszonyított arányát, s az összekapcsoltság mértékét. Az egyedi limiteket többek között az adott árnyékbank szabályozottsága, pénzügyi helyzete, eszközállományának minősége, s pénzügyi sérülékenysége alapján kell meghatározni.

Az EBA által ajánlott "tartalék módszert" azon bankoknak kell alkalmazniuk, akik nem képesek e kockázatkezelési és ellenőrzési folyamatokat, s limitrendszereket kialakítani. A tartalék módszer lényege, hogy a bank az árnyékbankokkal szembeni valamennyi kitettségét összesíti, és azt a CRR szerinti nagykockázatvállalási korlátnak megfelelően kezeli. Vagyis az adott bank összes, árnyékbankokkal szembeni kitettsége nem haladhatja meg a figyelembe vehető tőkéjének a 25 százalékát. Ha egy bank bizonyos árnyékbankok kapcsán végre tudja hajtani az elvárt kockázatkezelést és ellenőrzéseket, akkor az összesített 25 százalékos korlátot csak együttesen azon árnyékbanki kitettségeire kell alkalmaznia, amelyeknél nem tudott megfelelő információt gyűjteni.

Oszlik az árnyék a magyar bankoknak is

Az EBA ajánlását 2017. január 1-től kell alkalmazni. Mivel a téma itthon is jelentős, célszerű, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is ajánlásban ültesse át az uniós követelményrendszert a hazai piaci szereplők számára, mégpedig - hogy az itthoni bankoknak több idejük maradjon a felkészülésre - minél előbb. Az EBA ajánlás átvételévela jegybank a figyelmet is felhívja e kockázattípus jelentőségére. Megfelelő szakmai egyeztetést követően akár további felügyeleti lépések is javasolhatóak e rizikó mérséklésére.

A legjobb példa a hazai hitelintézetek árnyékbankokkal szembeni kockázataira az egyes hitel vagy lízing tevékenységet folytató, de bankcsoporthoz nem tartozó pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettség, amire az ajánlás kiadását követően a hazai hitelintézeteknek is nagyobb figyelmet kell majd fordítaniuk. Ha az ilyen pénzügyi vállalkozások portfoliójának minősége romlik, netán szándékos károkozás történik, akkor a finanszírozó hitelintézetnek is jelentős vesztesége keletkezne, amire korábban is volt példa.

A pénzügyi válság nyomán azonosították őket A globális pénzügyi válság okainak feltárása és a következtetések levonása során került előtérbe az árnyékbanki (shadow banking) tevékenységet végző szervezetek szerepe. A kutatások feltárták, hogy ezek jelentősen hozzájárultak a válság hatásainak felerősítéséhez. A Financial Stability Board (FSB) 2010-től foglalkozik a bankrendszer árnyékbanki kitettségének a kezelésével, a pénzpiaci alapok szerepével a rendszerszintű kockázatokban, valamint az árnyékbankok további szabályozásával. Az Európai Bizottság a nemzetközi fejlemények alapján 2012-ben egy Zöld Könyvet adott ki, amelyben felvázolta a jövőbeni szabályozás lehetséges kereteit. 2014 áprilisában pedig a Bázeli Bizottság is - felülvizsgálva a nagykockázat-vállalással kapcsolatos ajánlásait - kitért az árnyékbankokkal szembeni banki kitettségekre is. Utóbbi ajánlása szerint a bankoknak a befektetési alapokba vagy értékpapírosított eszközökbe történő befektetéseikkor mindenkor azonosítaniuk kell, hogy az e kockázati kitettségeikből közvetetten milyen más szervezetekkel szemben keletkeznek kitettségeik. Az árnyékbank fogalma csak fokozatosan alakult ki, s ma egyrészt intézményi, másrészt tevékenységi oldalról határozza meg a szektorba tartozó szervezeteket. Azok tartoznak ide, akik a bankokéhoz hasonló - lejárati transzformációt, likviditási transzformációt, tőkeáttételt, vagy hitelkockázatok átruházását megvalósító - pénzügyi közvetítői tevékenységet végeznek. Tevékenységüket tekintve ide sorolják az értékpapírosítást, valamint az értékpapír finanszírozást.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank Módszertani igazgatóságának munkatársa.
Frankfurt Stock Exchange
shutterstock_1467481148
Egy magyar autót tankol meg a benzinkutas a Mol egyik szerbiai kútján a horgosi határátkelõtõl 1 kilométerre.
aldishutterstock
zsidayviktorkonfi1500170608-20170608
16 July 2019, Mecklenburg-Western Pomerania, Anklam: (Photo by Stefan Sauer/picture alliance via Getty Images)
Magyar Telekom
shutterstock_733621417
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
oktatás shutter