Új pénzügyi birodalom épül az MKB körül?
Bank

Új pénzügyi birodalom épül az MKB körül?

Alig zárult le az MKB szanálása és ezzel szinte egyidejűleg a bank privatizációja, újra azt találgatják a sajtóban és a bankszektorban, megvalósul-e az állami Budapest Bankkal az összeolvadás, esetleg ennél is ambiciózusabb célokat tűz ki maga elé a pénzügyi csoport. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodás és az MNB által korábban összeállított stratégia sok mindenben meghatározza a bank jövőjét, de azért a fentiekről is megkérdezzük alábbi interjúnkban Balog Ádám vezérigazgatót.
Épp hogy sikerült határidőre lezárni az MKB eladását. Nehezen jutott pénzhez a Blue Robin, amely végül állítólag a Gránit Bank áthidaló hiteléből vásárolt 45%-os (azóta 30%-ra csökkent) részesedést. Ezért vagy más okból mennyire látta veszélyben az elmúlt hónapokban a tranzakciót?

Nagyon speciális volt ez a tranzakció: először került sor egy bank új európai szabályok szerinti szanálására, ráadásul ennek a lezárása időben egybeesett az értékesítéssel. A folyamat közben elsősorban az európai szabályoknak való megfelelés miatt merült fel nagyon sok kérdés. Nem tagadom, voltak nehéz időszakaink, de szerencsénk volt, hogy az Európai Bizottság és tanácsadóként a JP Morgan végig támogatta a folyamatot. A lezárt szanálás sikerét a független nemzetközi hitelminősítő, a Moody's is elismerte. Mivel nem én vagyok a tulajdonos, vezérigazgatóként amiatt soha nem aggódtam, hogy ne lenne meg a tranzakcióhoz szükséges pénz. A closingot mindvégig június 20-a és 30-a közé terveztük, és ehhez sikerült is tartani magunkat. Most már a reorganizációs életszakaszban jár a bank, amely 2019 végéig tart.

Új pénzügyi birodalom épül az MKB körül?
Piaci vélemények szerint jelentős hátrány lehet az MKB számára bankközi finanszírozási kapcsolataiban, ha partnerei előtt ismeretlenek a végső tulajdonosai. Mi az igazság ebből, és mennyire kellett elfogadtatni, egyáltalán megismertetni a partnerekkel a végső tulajdonosokat, például a még nem említett másik nagy tulajdonos, a Metis mögött állítólag feltűnő Duna Aszfalt-os Szíjj Lászlót?

Természetesnek tartom, hogy a sajtót nagyon érdekli az új, végső tulajdonosok (ultimate beneficial owners) kiléte, és a partnereink egy része számára is fontos, hogy kik ők. A szanálás és az értékesítés során mindvégig alaposan el kellett magyaráznunk az érintetteknek, hogy éppen milyen jogi státuszban van a bank, és ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat, ki viseli a végső felelősséget. Előfordult néhány parterünk esetében, hogy egy-két hétig ez átmeneti bizonytalanságot okozott, de ennél komolyabb kérdés nem merült fel.

Mi minden esetben - a piaci gyakorlat és az érvényes szerződések szerint - teljes mértékben tisztáztuk a tulajdonosi hálót a partnerbankjaink felé, és ők ezt megnyugvással fogadták. Ahogy minket, úgy őket is titoktartási kötelezettség terheli ezzel kapcsolatosan.

Egyre több szállal kapcsolódik az MKB-hoz a 10%-os tulajdont szerző Pannónia-csoport és a Gránit Bank is (közös jelzálogbank utóbbival, nyugdíjpénztárak által végrehajtott tőkeemelések, stb.). Mi velük a hosszabb távú elképzelésük?

Más bankokkal a versenyjogi szabályoknak megfelelően tudunk együttműködni. Amennyiben erre lehetőség van, mindenkivel a kooperáció lehetőségét keressük. A Gránit Bank egy ilyen a sok közül, bár velük valóban szorosabb egyelőre a kapcsolatunk, mint másokkal. A vezetőségét őszintén tisztelem, mert nagyon szép projektet hajtanak végre egy digitális fókuszú bank prudens fejlesztésével. A Pannóniáról is hasonló a véleményem: náluk is szakmailag nagyon felkészült csapat dolgozik egy jó cégstruktúrában. Minél több ponton keressük ezekkel a szereplőkkel az együttműködési lehetőségeket. Hosszú tárgyalási folyamat zajlik, aminek majd egyszer lesz eredménye. A konkrét szinergia lehetőségekről egyelőre nem mondhatok többet.

Közelmúltbeli bejelentésük szerint a munkavállalók is tulajdonossá válnak a bankban 15%-os arányban. Ők is kapnak részvényt, vagy csak az MRP-szervezet részvényein elért hozamból részesednek a 2019 végéig tervezett tőzsdei értékesítés során?

A munkavállalók nem kapnak javadalmazás formájában részvényt, de nem is vásárolnak. Az MRP-szervezetünk egy speciális szervezet, ahol taggá válik a munkavállaló, a szervezet hitelt vesz fel, és ebből vásárol saját jogon 15 százaléknyi részvényt. A tőzsdei bevezetés során - amelyről egyelőre nehéz bármit is mondani azon kívül, hogy 2019 végéig kell megtörténnie - elért hozamból e szervezeten keresztül részesedhetnek majd a munkavállalóink. Közvetlen tulajdonossá tehát egyik kolléga sem válik, de ez komoly ösztönzés lesz számukra a jó teljesítményre, a bank értékének növelésére.

Új pénzügyi birodalom épül az MKB körül?
Jelezték már azt is, hogy az Erstéhez hasonlóan önök is szívesen bevonnák az EBRD-t a tulajdonosi körbe. Mi lenne ennek az értelme, és hol tartanak a tárgyalások?

Az EBRD-ről az új tulajdonosok képviselői korábban már elmondták: informális párbeszédet folytatnak az európai bankkal az esetleges együttműködésről, hiszen annak jelenléte egyértelműen erősítené az MKB iránti befektetői bizalmat. Szintén a tulajdonosok korábbi kommunikációjából lehet azt is tudni, hogy közvetlen szükségét nem látják a tulajdonosi kör bővítésének. Ezt nekem vezérigazgatóként sem okom, sem lehetőségem kommentálni.

Hogy áll most a Budapest Bankkal való - folyamatosan lebegtetett - összeolvadás megítélése a banknál, és érdeklődnek-e a takarékszövetkezetekkel való együttműködés, netán azok központi banki funkciói iránt?

Természetesek a Budapest Bankról szóló találgatások, hiszen két, az állam által nagyjából egyszerre megvásárolt hitelintézetről van szó. Logikus lenne őket összeolvasztani, így ez a kérdés továbbra is foglalkoztatja az embereket. A kérdés egészére azonban az a válaszom, hogy nekünk egy önmagában kiváló működésre képes bankot kell létrehoznunk, minden más aspektustól függetlenül.

Senkivel sem zárunk ki újabb tranzakciókat, de jelenleg nem erre koncentrálunk, és bizonyos lépéseket az Európai Bizottság felé vállalt kötelezettségek módosítása nélkül meg sem tehetnénk. Még csak azt sem mondhatom, hogy vizsgálnánk jelenleg ezeket a lehetőségeket, hiszen ilyen munka nem is folyik nálunk. Ami a takarékszövetkezeti integrációt illeti: jelenleg ezzel sem foglalkozunk.



Új pénzügyi birodalom épül az MKB körül?
Amikor az MNB alelnöke volt, még sokszor beszéltek arról, hogy öt nagybankra lenne szükség Magyarországon a meglévő nyolc helyett. Nem akar az MKB egy ilyen konszolidáció katalizátora lenni?

Továbbra is úgy gondolom, hogy kevesebb nagybankra van szüksége Magyarországnak, de későbbre teszem ennek a bekövetkeztét, mint korábban. Úgy tűnik, hogy a külföldi bankok szeretnek itt lenni, elégedettek a jelenlegi működési feltételekkel. Hangsúlyozom, az MKB-nak előbb saját rendbetételére, növekedési pályára állítására kell koncentrálnia, csak ezt követően lehet szó esetleges összeolvadásokról.

Mekkora jelenleg az MNB mint korábbi tulajdonosijog-gyakorló formális vagy informális befolyása a hitelintézet működésére, tekintve, hogy az új tulajdonosok sem szakmai (bankszektorból érkező) befektetők?

Rendelkezünk egy stratégiával és üzleti tervvel, amelyet még az MNB fogadott el korábban, a tulajdonosi jogok gyakorlójaként és szanálási hatóságként. A nemzeti banknak olyan értelemben van továbbra is nagyobb beleszólása az MKB működésébe, mint más bankokéba, hogy az Európai Bizottság felé vállalt kötelezettségeink betartása az MNB felelőssége is. Az új tulajdonosok azt jelezték felénk, hogy nincs olyan igényük, hogy ettől jelentősen eltérjünk. A lakossági banki területet digitalizációval szeretnénk erősíteni, a vállalati üzletágban pedig a kisvállalatokra szeretnénk jobban fókuszálni. Minden tulajdonosnak természetes elvárása, hogy a banknak jól menjen, és ha nem megy jól, akkor nyilvánvalóan változtatni kell a terveken. Egyelőre azonban minden a legnagyobb rendben. 2015 végéhez képest 10-15 százalékkal szeretnénk növelni idén év végéig a lakossági hitelállományunkat, és hasonló mértékű, szintén érdemi növekedést tervezünk vállalati oldalon.

Milyen az MKB hitelportfóliójának a minősége az egyes üzletágakban? Beszélhetünk-e egyáltalán megtisztított bankról?

A tavalyi eszközleválasztás révén a nem teljesítő projekthitelek döntő részét sikerült leválasztanunk néhány kivétellel (ilyenek például a külföldi követelések). Mintegy harmadát piaci szereplőknek adtuk el, kétharmadát pedig a Szanálási Vagyonkezelőnek értékesítettük. Idén év elején további piaci értékesítéseket hajtottunk végre, így március végére 14,4 százalékra csökkent a vállalati nem teljesítési arányunk. A lakossági portfólió megtisztítása még sok munkát fog számunkra jelenteni. Természetesen követjük az MNB ajánlásait az érintett ügyletek kezelésében.

Hogy áll a bank többi pénzügyi mutatója? Szükség van-e még további költségcsökkentésre, fiókbezárásra, ingatlanok értékesítésére, és mekkora profitra számítanak?

Az alacsony kockázati költségeknek is köszönhetően 4 milliárd forintos adózás előtti nyereséggel zártuk az első negyedévet. 2014-hez képest 3 milliárddal, 2015-höz képest pedig 1 milliárddal kevesebb működési költségből gazdálkodtunk az év első három hónapjában.

2016 egészében terveink szerint már szabad szemmel is jól látható mértékű adózott eredményre számítunk, ami az elmúlt évek megpróbáltatásait tekintve nagy szó. Ehhez már nincs szükség célzott és jelentős költségcsökkentésre, szigorú költségkontrollra azonban igen, így a működési költségeink mérsékelt ütemben még csökkenhetnek. További racionalizációk nem zárhatók ki, sok lehetőséget látok még a hatékonyság növelésére.



Új pénzügyi birodalom épül az MKB körül?
Folyamatban van a bank informatikai alaprendszerének a cseréje. Sokan vélik úgy, hogy nehezen teljesíthető a 2016 végi határidő. Mikor fejeződik be a csere?

Magyarországon erőforráshiány van informatikai területen, szakemberből és szaktudásból is a kelleténél kevesebb áll rendelkezésre. Nem én vagyok az első, aki ezt mondja, de mi ezt nagyon erősen érzékeljük. Úgy látom azonban, hogy más bankokhoz képest mi lényegesen gyorsabban haladunk a bevezetéssel.

Most úgy tűnik, hogy a korábban meghatározott határidőt csak egy-két hónappal lépjük túl, így 2017 első negyedévében lezárulhat az informatikai rendszer cseréje.

Mekkora kockázatot jelentenek a bank jövőbeni eredménypályája és tőkemegfelelése szempontjából a folyamatban lévő perek (például az Elephant holding állítólag 63 milliárdos követelése), illetve egyéb, vitatott garanciák? Netán pont emiatt adott felhatalmazást a közgyűlés akár 50 milliárd forintos alárendelt kölcsöntőke bevonására a menedzsmentnek?

Bank vagyunk, rengeteg perünk van, de olyan, amely összegszerűen jelentősen befolyásolja a tőkénket, nincs. Több eljárás van folyamatban ellenünk, amelyeket nem fizető adósok indítottak - nem ritkán mesébe illő ellenköveteléssel -, de ezektől nem tartunk, sőt egyeseket a vicc kategóriába sorolunk, ugyanis fel sem merül bennünk, hogy ne lenne jogos a követelésünk. Ami az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó kérdést illeti: ez nem egy konkrét döntés, hanem egy lehetőség, amely hosszú távra szól, hiszen ritkán tartunk közgyűlést. Ez felfogható üzleti mozgásterünk rugalmassá tételének egyik formájaként.
olaj
Mikesy Álmos Katona Bence Hiventures
budapest bank shutter
Frankfurt Stock Exchange
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Digitalizációs szakértő

Digitalizációs szakértő

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Hogyan kereskedsz a forinttal?
Bevezető online előadás a deviza és indexkereskedés világába.
mnb_getty