Hetedik alkalommal is meghosszabbította a kormány a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstopot, mégpedig újabb fél évvel, ezúttal 2025. december 31-éig. Az intézkedés hat hónap alatt összesen 25-30 milliárd forintot, nagy átlagban egyenként 90-100 ezer forintot hoz az érintett háztartások konyhájára. Nyolc kérdés, nyolc válasz formájában elemezzük a döntést az alábbiakban.
Ha a gazdaság a test, a vállalati hitelezés pedig a vérkeringés benne, akkor bizony súlyos keringési problémái vannak a magyar gazdaságnak. Demján Sándor Program ide vagy oda, az elmúlt 10 évben nem csökkent akkora összegben a magyar cégek hitellel való ellátottsága, mint idén az első negyedévben. Megnéztük a hitelpiac részletesebb adatait is, és egyelőre csak halvány reménysugarakat találtunk. 18 ábrán mutatjuk be az alábbiakban a hazai vállalati hitelezés folyamatait.
Ázsia mellett Közép- és Kelet-Európa a világ második leggyorsabban növekvő biztosítási piaca. A kifejezetten régiós biztosítónak számító, évi mintegy 14%-os bevételnövekedést elérő osztrák Uniqa biztosítócsoport ennek a kivételes potenciálnak a kiaknázását jelölte ki célul – hangzott el a társaság budapesti sajtóeseményén, amelyen Wolfgang Kindl, az Uniqa nemzetközi piacokért felelős igazgatósági tagja (címlapképünkön) mellett Kurtisz Krisztián magyarországi vezérigazgató beszélt a médiának a cégcsoport terveiről. A szakemberek a Cherrisk-modellnek a hagyományos biztosítási működésbe történő átültetéséről és többek között az extraprofitadó hatásairól is beszéltek nekünk.
A gazdasági nehézségek ellenére viszonylag kevés hitel törlesztésével csúszott meg a magyar lakosság a mai napig, de van három hiteltípus, amelynek a negatív folyamataira maga a jegybank hívta fel a figyelmet legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentésében. A személyi kölcsönök és a folyószámlahitelek esetében 5% fölé emelkedett a nemteljesítések aránya annak ellenére, hogy évek óta nem látott ütemben értékesítik e követeléseiket a bankok a követeléskezelőknek. A babaváró hiteleknél pedig egyelőre nincs nagy gond, de az adósok 20-25%-át sújtó gyermektelenségből még adódhatnak törlesztési problémák az érintetteknél.
Két évtizede még a magyarországi Citibank első embere volt, ma pedig már a Citigroup globális menedzsmentjének a tagja Zdenek Turek kockázatkezelési vezető (CRO), akivel vámháborúról és gazdasági környezetről, banki üzletről és mesterséges intelligenciáról egyaránt beszélgettünk, amikor nemrég Magyarországon járt. A szakember szerint nem valószínű, hogy újra visszatérnek nálunk a lakossági bankpiacra, de a vállalati és intézményi ügyfelek bőven adnak nekik munkát, hiszen ez az ügyfélszegmens továbbra is erőteljes igényeket támaszt, és jelentős növekedési potenciállal bír.
Első ránézésre feltűnően rosszul muzsikált a magyar bankszektor az első negyedévben: 60%-ot esett a profitja, a 199 milliárd forintos elért nyereség az orosz-ukrán háború elejét idézi, és mind a hét nagybanknak romlott az eredménye. Második és sokadik rápillantásra viszont nincs olyan sok látnivaló: az osztalékbevételek visszaesését és az éves extraprofitadó (túl óvatosnak is tűnő) év eleji elszámolását leszámítva nagyon hasonló a kép a tavalyihoz.
Hullámzó hozamkörnyezet mellett ugyanazon a szinten hagyták lakáshitel-kamataikat a bankok június elején is, mint ahol azok május elején voltak. A legjobb, speciális feltételek nélkül elérhető lakáshitelkamat így továbbra is 6,14%. Az év első négy hónapjában a lakáshitelek 77%-át vette fel a lakosság piaci kamatozás mellett, ezért megnéztük, milyen kamatokkal és törlesztőrészletekkel csalogatják most a hitelintézetek a leendő hitelfelvevőket. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Négy éve nem látott, 27 milliárd forintos háromhavi nyereséggel és példátlan, nettó 115 milliárdos életbiztosítási tőkebeáramlással zárta az első negyedévet a magyar biztosítási szektor. 65-95 milliárd forint közötti összeg áramolhatott a piacra részben az 1700 milliárdnyi kamatot fizető lakossági állampapírpiacról, részben pedig annak köszönhetően, hogy enyhült az extraprofitadó-nyomás az egyszeri díjas életbiztosításokon, így jobban megéri értékesíteni ezeket. Elsősorban ennek a főleg posta- és bankfiókokban értékesített terméknek tudható be, hogy ritkán látható mértékben, 24,2%-kal ugrott meg a biztosítók teljes díjbevétele az első negyedévben.
Nemcsak a lakáspiaci adásvételek torpantak meg, a csúcsokat döntögető lakáshitelezésben is némi lassulást hozott az április hónap, de így is rekordközeli összegben vettek fel hiteleket a magyar háztartások az MNB kedden közzétett adatai szerint. A Portfolio Hitelezés 2025 konferenciájának a szakmai közönsége szerint könnyen elképzelhető, hogy idén tetőzik a lakáshitelezés. A lakossági folyószámlákon erőteljes tőkebeáramlást látunk, a vállalati hitelezés pedig végre több életjelet is mutat, ennek ellenére idén masszív csökkenében van a céges hitelállomány, éles ellentétben a háztartásokéval.
A Magyar Nemzeti Bank határozott, kőkemény választ kíván adni mindarra, amit az utóbbi években a kibercsalások esetében láttunk, ezért egy „öt csapás” elnevezésű intézkedéssorozat megtételét tervezi – közölte a jegybank sajtótájékoztatóján Virág Barnabás alelnök. Jelenleg a károk több mint 90%-át az ügyfelek viselik; a jegybank szerint jogszabályi változással kell elérni, hogy a bankok is ugyanannyira érdekeltek legyenek a probléma megoldásában. Azt ígéri az MNB, úgy fogják ezt kialakítani, hogy ne vezessen az ügyfelek oldalán sem az erkölcsi kockázat (moral hazard) felerősödéséhez.
A bankok és a biztosítók is erősebb évet zártak 2024-ben, mint egy évvel korábban, legalábbis az adózott eredményük alapján. Míg azonban a hét legnagyobb bank osztaléka 458-ról 762 milliárdra emelkedett, a hét legnagyobb biztosító ugyanúgy 19 milliárd forint körüli összeget fizet ki a tulajdonosainak, mint tavaly, ráadásul a legnagyobb osztalékfizető biztosító nem a nagyok közül került ki. A május 31-éig megjelent éves beszámolókból csemegéztünk.
Keveset beszélünk róla az utóbbi időben, annyira természetessé vált: a kamatstop három és fél éve, 2022 eleje óta véd csaknem 300 ezer hazai jelzáloghitel-szerződést a törlesztőrészletek változásától. Ezzel most már mintegy bruttó 413 milliárd forintnyi transzfert kaptak a legkevésbé előrelátó hiteladósok a bankszektor kárára. Pedig az inflációt rég „két vállra fektette a kormány”, a fogyasztás fékezett lendülettel ugyan, de beindult, és a korábbi alacsony kamatok visszatérésére sem érdemes már várni az intézkedés kivezetésével. A változtatás megkésettségét jelzi az is, hogy néhány bank pénteken bejelentette: Alkotmánybíróságon támadja meg az intézkedést. Heteken belül határoznia kell a kormánynak, eltörli vagy meghosszabbítja-e a június 30-áig hatályos kamatstopot, netán a bankokkal együttműködve választ egy célzott és szelektív megoldást.
Újra masszív üzleti növekedéssel örvendeztette meg a tulajdonosokat a CIG Pannónia, ráadásul most az előző negyedévvel ellentétben a profitra sem lehet panasz: 71%-ot ugrott az eredmény az első negyedévben. Az eleve nagyobb életbiztosítási üzletág díjbevételei 47%-kal, az EMABIT díjbevételei 22%-kal növekedtek, vagyis messze a szektor feltételezhető növekedési üteme fölött. Jól húz az MBH mint értékesítési partner: ismét a banki csatorna értékesítése nőtt a legnagyobbat.
Stabil, a sokkokkal szemben igencsak ellenálló a magyar bankrendszer továbbra is – állapította meg a jegybank friss Pénzügyi stabilitási jelentése. A bankszektor nyeresége rekordot döntött tavaly, de az egyszeri tételektől tisztított tőkearányos jövedelmezőség csökkenése már látható. Érdemi hitelkínálati korlátok nincsenek, a bankszektor hitelállománya a bankok tőkehelyzete alapján akár duplája is lehetne a mostaninak. Keresleti okok miatt viszont továbbra is fennáll a kettősség a hitelpiacon: a háztartási hitelezésben a tavalyi 9,7% után idén 11,5%-os, a vállalati hitelezésben a tavalyi 1,6% után idén 4,5%-os bővülést vár az MNB a pénzügyi rendszerben – hangzott el a jegybank csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján.
A hagyományos bankok világszerte egyre inkább kiszorulnak a pénzügyi szektor növekedésének élvonalából, és fintech cégek, digitális bankok, magánhitelalapok és egyéb nem banki szereplők szereznek tőlük piacot maguknak – állapítja meg a Boston Consulting Group (BCG) friss „Future of Finance” jelentése. A mesterséges intelligencia sikeres stratégiai alkalmazása sorsfordító lehetne a pénzügyi szektor régebbi szereplői számára, de sok bank még mindig csak küszködik ezzel, viszont van olyan bank is, amely a munkaerő 35-50%-át érintő átalakulással kalkulál az AI miatt. Összességében azok a bankok lehetnek sikeresek, amelyek megfelelő mérethatékonyságot elérve növekednek, javítani tudják díjalapú bevételeik arányát, és fenntartható módon javítják működési hatékonyságukat. A pénzügyek jövőjével részletesebben is foglalkozunk a Portfolio szeptemer 18-ai Future of Finance konferenciáján, érdemes már most regisztrálni a teljes pénzügyi szektort megmozgató szakmai rendezvényre.
Milyen egy magyar bankban dolgozni? Mennyire jók a bankszektor jövedelmezőségi kilátásai? Hogy teljesít idén a munkáshitel? Hol járunk a lakáshitelciklusban? Mitől várjuk a kkv-szektor megerősödését? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ a szakmai közönség a Portfolio rekordérdeklődés mellett zajló Hitelezés 2025 konferenciáján csütörtökön. A közönségszavazás eredményeit mutatjuk be az alábbiakban.
Reggel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály jegybankelnök előadásával vette kezdetét, késő délután pedig Surányi György, Zsiday Viktor, Balatoni András és Madár István makrogazdasági beszélgetésével zárult a magyar bankszektor egyik legfontosabb éves szakmai eseménye, a Portfolio Hitelezés 2025 konferenciája. A köztes időben a vállalati, ingatlan- és fogyasztási hitelezés aktualitásairól, valamint a bankszektor AI-innovációiról is sok újdonság derült ki. A szakmai előadásokról és panelbeszélgetésekről szóló egész napos tudósításunk az alábbiakban olvasható.
A fiskális és a monetáris politika mozgástere is beszűkült mára: a költségvetési hiány elszállása a most különösen érzékeny piaci befektetők reakcióiban, a forint esetleges elengedése pedig az elszabaduló inflációban üthet vissza – derült ki a Portfolio Hitelezés 2025 konferenciáján Surányi György, Zsiday Viktor és Balatoni András rendezvényzáró, Madár István által moderált beszélgetéséből, amelyben a gazdaságpolitika hibáit és kívánatos irányát is felvázolták a közgazdászok.
“Hitel, kamat, stabilitás” címmel tartotta előadását a Magyar Nemzeti Bank új elnöke a Portfolio csütörtöki Hitelezés 2025 konferenciáján. A szakmai közönséget megnyugtatva Varga Mihály már az elején kijelentette, hogy a bankrendszer az elmúlt években a stabilitás példája volt, nem pedig a probléma része. A bankok sokkellenálló-képessége erős, hitelkínálati korlátok nincsenek, ugyanakkor be kell indítani a vállalati hitelezést, továbbá kezelendő problémának nevezte a magas és átláthatatlan banki pénzforgalmi költségeket, ezért a lakossági díjakról szóló áprilisi megállapodás után a vállalati oldalról, különösen a kkv-hitelezés beindításáról is egyeztetni szeretnének a bankokkal.
Rövid távon a fogyasztásvezérelt, hosszú távon viszont újra a beruházásvezérelt növekedésre kell alapoznunk, folyamatos költségvetési stabilitás, vagyis nulla közeli elsődleges költségvetési egyenleg mellett – jelentette ki a Portfolio csütörtöki Hitelezés 2025 konferenciájának nyitóelőadásában a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton szerint a beruházásalapú gazdaság megteremtésében nagy szerepe lehet a Demján Sándor Programnak; a fogyasztást támogató, az infláció megfékezésére tett erőfeszítések pedig még nem értek véget.
A nagy nyelvi modellek jól el tudják játszani, hogy értik, amit mondanak. De ha tényleg értenék, az lenne az igazi...
A 2025. júniusában meghirdetett új pályázat célja nem más, mint felpörgetni a vállalkozások saját energiatároló...
Nagy felháborodást váltott ki a Metropol c. ingyenes lap felhívása, amely arra buzdította olvasóit, hogy a "Fotózza...
A saját, biztos deviza és a pénzkínálat feletti függetlenség elvétele kordában tudja tartani a demagóg politikát... 
A munkajogi megfelelés, a pontos és precíz bérszámfejtés, valamint a megfelelő adminisztráció nemcsak a jogszabályoknak... 
A túlzottan drámai világképről címmel friss posztom olvasható a nagyszerű individualista blogon. Röviden: a világ...
Baj van a hitelezéssel.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
