Új világ jöhet a bedőlt hitelek kezelésében
Bank

Új világ jöhet a bedőlt hitelek kezelésében

Amikor tavaly februárban aláírta az EBRD felé tett szándéknyilatkozatát a kormány, akkor nemcsak a bankadó csökkentését ígérte meg, hanem például azt is vállalta, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követi Magyarország a bankok nem teljesítő hitelállományának leépítése során. Kezd beérni az elhatározás: az EY az EBRD által finanszírozott tanulmányban foglalta össze a konkrét teendőket a problémás vállalati hitelek kezelésére, és akár MNB-ajánlás is születhet a témában. Haás Lászlóval, a tanácsadócég Restrukturálási és Finanszírozási Üzletágának igazgatójával beszélgettünk a témáról.
Az MNB várakozásai szerint 2017 végére "békebeli" szintre, 5% alá csökkenhet a nem teljesítő vállalati hitelek (NPL) aránya a bankszektorban, ha a MARK-nak sikerül megtisztítania a projekthitel-portfóliókat is. Ennek fényében nem megkésett a problémamegoldás mikéntjén gondolkodni?

A vállalati NPL ráta még mindig nagyon magas. Szépen halad előre a tisztulási folyamat, de nem egyszeri jelenségről van szó, így az aktualitásából várhatóan semmit sem veszít a téma a válság elmúltával. Nem teljesítő hitelek és pénzügyi problémával küzdő vállalatok ezután is lesznek, és e hitelek kezelésének a módján bőven van mit javítani az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján is.

Melyek azok a problémás pontok, amelyeken nem megfelelő ma az a gyakorlat, ahogy a bankok a nem teljesítő vállalati hiteleiket kezelik?



Új világ jöhet a bedőlt hitelek kezelésében
Amennyiben egy vállalat tartósnak ígérkező pénzügyi problémával szembesül, két út áll előtte: az egyiken átjutva működőképes vállalatként él tovább, a másiknak a végén viszont megszűnik. Előbbinek a csődeljárás, utóbbinak a végrehajtás és a felszámolás a klasszikus módja. A csődeljárás viszont drága és fájdalmas, a legjobb elkerülni. Az out-of-court restructuring, vagyis a bíróságon kívüli eljárás egy teljesen önkéntes együttműködési forma, sikere tehát azon múlik, hogyan tud megállapodni egymással a bank és a pénzügyi problémával küzdő vállalat. Sokkal gyorsabb és rugalmasabb, jóval kevesebb reputációs és üzleti kockázattal járó eljárás ez, mint a csődeljárás. Ezek az előnyök azonban csak akkor érvényesülnek, ha a résztvevők ki tudják számítani egymás reakcióit. A mai gyakorlat leggyengébb pontja az, hogy ez az együttműködéshez szükséges kiszámíthatóság és bizalom hiányzik. Jelenleg a nem teljesítő vállalati adósságok 80%-a vállalatok 10%-ához kapcsolódik, tehát viszonylag koncentrált problémáról van szó.

Kinek mi a feladata ebben az újfajta együttműködési formában?

Akkor működik hatékonyan a bíróságon kívüli átstrukturálás, ha a vállalat fizetési nehézség esetén azonnal a bankjához fordul. Ezt hívjuk előzetes fázisnak. Manapság sok ügyfél attól fél, hogy a bank az amúgy is likviditáshiányos helyzetben inkasszót nyújt be ellene, csökkenti a hitelkereteit, illetve további fedezeteket kér. Emiatt nagyon sok vállalat egyáltalán nem vagy csak nehezen jut el odáig, hogy restrukturálási tárgyalásokba kezdjen a bankjával. A banknak ebben a fázisban el kell döntenie, hogy a veszteség minimalizálása érdekében azonnal fellép a vállalattal szemben, vagy együttműködik vele. A BNP Paribas egykori vezérigazgatójaként, a bank hitelbizottságának korábbi vezetőjeként jól ismerem a dilemmát. A bank akkor tud megfelelően élni a bíróságon kívüli restrukturáláselőnyeivel, ha ki tudja számítani a többi bank reakcióját is, például nem kell attól tartania, hogy míg ő kooperál, más bankok azonnal érvényesítik követeléseiket.

Olyan egységes keretrendszert javasolunk, amelyben ez a bizalmatlanság kiküszöbölhető, az érintettek reakciói kiszámíthatók, így az együttműködés gördülékenyen megvalósítható. Ezáltal jelentősen nőhet a tartósan életképes vállalatok száma Magyarországon.

Milyen konkrét előremutató ötleteket, javaslatokat fogalmaz meg a tanulmány? Hogy néz ki a folyamat?

Egy vállalati pénzügyi problémáinak megismerése után azonnal összehívható egy bank meeting, amelyen megalapozott döntést hoznak arról, hogy az érintett vállalat átstrukturálható vagy sem. Az adós pedig máris hozzáláthat ahhoz, hogy megfelelő pénzügyi és jogi tanácsadók bevonásával feltárja a problémát, és tervet készítsen pénzügyi helyzetének rendbehozataláról. Amennyiben az első szakasz elemzései alapján esély van az átstrukturálásraegy formális megállapodás (ún. standstill) következik, amelyben megegyeznek abban, hogy a bankok nem kezdeményezik a cég felszámolását egy bizonyos időszakig, bizonyos feltételekkel, és nem követelnek meg több fedezetet, nem is érvényesítik a meglévő fedezeteiket, továbbá nem vonnak el likviditást. Ebben a fázisban a vállalatoknak nagyon sokszor áthidaló hitelre is szükségük van, esetleg ennek a nyújtásáról is meg kell állapodni. Ezután a közösen elkészített restruktruálási terv elfogadása következik, amit megfelelő minőségben és tartalommal, a tanácsadók segítségével kell kidolgozni. Ezt követi a megvalósítás, amit az előkészítéshez hasonlóan természetesen a magyar joganyagnak megfelelően kell véghezvinni.

Létezik-e nemzetközi best practice, amit egy az egyben követhet a magyar gyakorlat, vagy innen-onnan érdemes szemezgetnünk?

A téma egészen a hetvenes évekig, az úgynevezett London Approach-ig nyúlik vissza, amelyet rövid iránymutatásként a Bank of England adott ki. Az ázsiai válság nyomán később Ázsiában fejlődött ki igazán ennek gyakorlata, majd a hitelválsággal visszakerült Európába. Szerte Nyugat-Európában fejlett keretrendszerek egységesítették a pénzügyileg szorult helyzetbe került vállalatok és a bankok viszonyát, ilyen például Ausztriában a Vienna Initiative is. Ezek legjobb elemeit érdemes Magyarországnak kombinálnia.

Mennyire tér ki az önök munkája a csődeljárás, a végrehajtás, a felszámolás szabályaira? Ad-e erre vonatkozó javaslatokat a jogszabályalkotóknak?

A friss, EBRD által finanszírozott tanulmányunk kifejezetten a bíróságon kívüli eljárásokra vonatkozik. Ennek előzménye viszont egy olyan tanulmány, amelyet az EBRD, az EY és a White and Case készített még 2015-ben, és éppen a teljes insolvency frameworkről, vagyis a csőd-, végrehajtási és felszámolási eljárásokról szól, és azt vizsgálja, hogy ezeken milyenfajta változtatások szükségesek. A friss tanulmány ezt csak idézi, a bíróságon kívüli restrukturálás egy opció a sok közül a bank számára.

Ha egy csődtörvény vagy egy végrehajtási törvény jól működik, akkor komoly alternatívát, kiegészítést jelenthet a bíróságon kívüli restrukturáláshoz.

A Magyar Nemzeti Bank is foglalkozott a témával, velük mennyire működnek együtt? Várható-e, hogy a márciusban kiadott jegybanki jelzáloghitel-ajánláshoz hasonlóan a vállalati hitelek kezeléséről is ajánlás születik?

A bíróságon kívüli lehetőségekről egyeztetés zajlik a szabályozók, a bankszövetség és más érdekeltek között, hiszen rendkívül fontos, hogy bármilyen iránymutatás születik is, az konszenzuson alapuljon. A bíróságon kívüli eljárás nem jogszabályon, hanem önkéntes együttműködésen alapul, ezt a jelleget igyekszünk megtartani. Ha születik róla nem kötelező érvényű jegybanki ajánlás, annak biztosan jelentős hatása lesz a hazai gyakorlatra.

Az MNB-t is megkérdeztük, íme a jegybank válaszai: A MARK Zrt. várható követelésvásárlását is figyelembe véve kielégítőnek találja-e már az MNB a hazai bankok vállalati nem teljesítő hiteleinek arányát (NPL-ráta)? Várakozásaink szerint a bankrendszer 90 napon túl késedelmes vállalati hiteleinek teljes vállalati hitelállományhoz viszonyított aránya a MARK Zrt. tervezett követelésvásárlásait is figyelembe véve 2017 végére 5 százalék alá csökkenhet. Utóbbi arány a válság elmélyülése előtt, 2009 elején volt ilyen alacsony, amelyet az MNB már kedvezőnek értékelne. Mindemellett ezen szint már nemzetközi összehasonlításban is kedvező érték. Szükségesnek tartja-e az MNB, hogy ajánlással adjon irányt a bankok számára a nem teljesítő vállalati hitelek kezelésére is, ahogy ezt a lakossági jelzáloghitelek esetében tette? A nemteljesítő vállalati hitelállomány jövőbeni felépülésének hatékony ellenszere lehet a bíróságon kívüli eljárások széles körű elterjedése és hatékonyabbá tétele, melynek érdekében a Magyar Nemzeti Bank az EBRD bankkal együttműködve intenzív munkát folytat a piaci szereplők közreműködésével. A témában a Magyar Nemzeti Bank és az EBRD október 3-án szakmai konferenciát tart. A témában ajánlás kiadását a Magyar Nemzeti Bank mérlegeli, annak megjelenése további döntéshozatal függvénye. Emellett, az MNB a további portfóliótisztítás ösztönzése céljából vizsgálja, hogy érdemes-e egyéb eszközöket bevezetni. Az MNB szerint jelenleg melyek azok a tényezők, amelyek akadályozzák a vállalati hitelportfóliók még gyorsabb ütemű tisztítását? Milyen vállalatméret és ágazat esetében tapasztalják e téren a legnagyobb nehézségeket? A problémát a nemteljesítő kereskedelmi ingatlanokhoz köthető projekthitel állomány jelenti, amelyet jellemzően projektcégek vettek fel. Az egyéb vállalati hitelek tisztítása megfelelő ütemű a legtöbb méret és ágazat tekintetében. Ezen utóbbi kategóriában a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya folyamatosan csökken és félévkor 5,6 százalékot tett ki. A projekthitel portfóliószegmensben számos bank mérlegéhez képest nagy arányban vállalat kitettségeket kockázatos hitelfeltételek mellett. Sok esetben tőkét csak a lejáratkor visszafizető hiteleszközökbe (bullet típusú hitel) fektettek, amelyek a 2008-as válság után jellemzően bedőltek, és kamatfizetés mellett már tőkét sem törlesztettek. A 90 napon túl késedelmes projekthitelek aránya az MKB Bank szanálását követően is messze meghaladja az egyéb vállalati hitelek 90+ rátáját és félévkor 13,2 százalékot tett ki. A portfóliótisztítás a projekthitelek esetében elsősorban szabályozói lépésekhez köthető. A bankok átstrukturálásokkal (futamidő hosszabbítás, tőke moratórium, Balloon) és várakozó stratégiával mérlegükben tartották a követeléseket hosszú évekig a válság kirobbanása után is. Ugyanakkor az ingatlanpiac, projektek fellendülése hosszú ideig elmaradt . Az elsüllyedő költségek azonban egyre emelkedtek, ami a további mérlegben tartáshoz vezetett. Ezt a helyzetet oldja jelenleg a kereskedelmi ingatlanpiac élénkülése, a MARK Zrt. piacélénkítő jelenléte, valamint a mérlegből történő tisztítás ösztönzőjeként a Rendszerkockázati tőkepuffer (SRB) bevezetése.

japan01
koronvavirus
bkv troli
sme kkv csomag laptop
kínai jüan
A lány, aki végrehajtotta a világ egyik legnagyobb hackertámadását, majd ezzel hencegett
zöld környezet levél
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
okostelefon kézben pénzügyek