CIB-vezér: kivételes piac lett Magyarország
Bank

CIB-vezér: kivételes piac lett Magyarország

Kevés olyan piac van, mint a magyar, ahol ilyen jelentős a gazdasági növekedés, alacsony a hitelkockázat, és a marzsok is még mindig relatíve attraktívak - mondja interjúnkban a CIB elnök-vezérigazgatója. Mint kiderült, a jelenlegi 850 milliárdról 2021-ig 1000 milliárd környékére szeretnék növelni hitelállományukat, és teljesen digitálissá bankká akarnak válni. A közelmúlt olasz feszültségeiről, a kamatkockázatokról és az MNB hitelpiaci jövőképével kapcsolatos véleményéről is kérdeztük Simák Pált.
Portfolio: Májusban néhány nap alatt csaknem 25%-ot esett anyabankjuk, az Intesa Sanpaolo árfolyama az olasz politikai feszültség hatására. Bár azóta javult a helyzet, ilyenkor mit éreznek az olasz turbulenciából a CIB Banknál?

Simák Pál: Az olasz választások eredménye egy kis bizonytalanságot okozott ugyan, de a piaci reakció túlzott volt ahhoz képest, amit Olaszország gazdasági mutatói indokolnának. Nő a GDP, rendben van a külső-belső hiány valamint az államadósság feletti kontrol. Ezenkívül eltekintve néhány, végül sikeresen kezelt esettől, az olasz bankrendszer továbbra is szilárd. Anyabankunk tőkeellátottsága megfelelő, a bankcsoport közel 1,3 milliárd euró profitot ért el az első negyedévben, és bármilyen piaci megingással rendkívül stabil pénzügyi helyzetben néz szembe. Ennek köszönhetően mindez a CIB Bankot nem érintette.

CIB-vezér: kivételes piac lett Magyarország
Ennek ellenére érdeklődnek, betelefonálnak ügyfelek ilyenkor, hogy megnyugtató szavakat halljanak a bankkal kapcsolatban?

Éppen a beszélgetésünk előtti napon vettem részt egy vállalati ügyfélrendezvényen, amelyen ez a kérdés nem került elő. Makrogazdasági szempontok jönnek csak elő ilyenkor, például hogy fog alakulni az euróárfolyam, de a bank stabilitását még véletlenül sem kérdőjelezik meg.

Egyetért azzal a Portfolio Hitelezés 2018 konferenciáján domináns véleménnyel, miszerint Magyarország következő bankválsága nemzetközi eredetű lesz? Netán most kaptunk ebből egy kis ízelítőt?

A banki árfolyamok és a devizaárfolyamok egyaránt volatilisek, ezekben volt a szokásosnál némileg nagyobb mozgás az elmúlt hetekben. Arra számítok, sok ilyen lesz még a következő években anélkül, hogy válsággal kellene szembenéznünk. A magyar bankszektort egyáltalán nem érintették semmilyen értelemben sem az elmúlt hetekben válságjelek. Az Intesa Sanpaolo részvényárfolyama is járt már az utóbbi években ezen a szinten. A gazdaság ciklikusan működik, és most egy fellendülő szakaszban vagyunk, a bankszektor is immár harmadik éve növekedési pályán mozog. Két tényező okozta a legutóbbi bankválságot: a likviditásszűke és az eszközminőség romlásából fakadó tőkeprobléma.

Az előbbi szempontjából fontos hitel-betét arány a válság előtt 150 százalék felett is járt, ma mindössze 73 százalék. A szektor tőkeellátottsága is magasabb, mint valaha, 20 százalék fölött járunk. Európában a magyar az egyik legtőkeerősebb bankrendszer. Egyszóval rendkívül alacsony ma a magyar bankrendszer sebezhetősége.

A Fed kamatemelései már korábban megkezdődtek, és egyre jobban közeledik az az időszak, amikor a mostaninál magasabb kamatkörnyezetben kell működniük a bankoknak. Eredményességi szempontból várják ezt az időszakot?

Az alacsony kamatkörnyezetben a bankok azt a stratégiát követik, mi is így teszünk, hogy minél inkább a díj- és jutalékbevételeken keresztül próbálják növelni a bevételeket. Hosszú távon a kamatbevételek várhatóan nőni fognak. Várakozásaink szerint az Európai Központi Bank a jövő év második felétől emel majd kamatot, és Magyarország nem fogja tudni megtenni, hogy ne tartson együtt a nemzetközi piacokkal. Valószínűsíthető, hogy a BUBOR szintje 2020-21-ben a jelenlegi 0 közeli szintről 1,5-2 százalékponttal elrugaszkodik majd. Ez kétségtelenül segíthet a banki jövedelmezőség javulásában.

Amit a céltartalékok visszaírása átmeneti jelenségként nyomott az utóbbi időben felfelé. A CIB-nél mennyi lett volna tavaly az enélkül számított tőkearányos megtérülés?

24 milliárd forintos nyereséggel zártuk a tavalyi évet, ami 14-15 százalékos ROE-t jelent. Ha megtisztítjuk az egyszeri hatásoktól, akkor megközelítőleg a tőkeköltségünkkel lett volna azonos (valamivel 10 százalék alatt lett volna).

Minek köszönhető elsősorban a CIB-nél a céltartalék-felszabadítások magas szintje?

Két fő komponense van. Az egészségesen, jól működő cégek esetében a céltartalék szintje a cégek ratingjét követi. Ha a gazdasági fellendülés nyomán javul a rating, akkor az nálunk céltartalék-felszabadításként jelentkezik. A nem teljesítő hitelek esetében pedig egyre többen vagy önerőből, vagy refinanszírozás révén újra tudják finanszírozni az ügyleteiket. Az ingatlanok értékének a növekedése ilyenkor magasabb fedezettséget biztosít. A céltartalék-felszabadítás abból jön, hogy mi konzervatívan számoltuk a megtérülést, de az ügyletek sokkal nagyobb sikerrel zárulnak, mint amit korábban prognosztizáltunk.

A CIB-nél is jelentősen csökkent a nem teljesítő hitelek aránya. Állnak még számottevő portfóliótisztítási feladatok a bank előtt?

Az év első öt hónapja után elértük, hogy a nem teljesítő hitelállományunk 8 százalék alá csökkent. Ez a magyar banki átlag körül van. Ezen belül a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya mindössze 2,8 százalék. Ez még jobb is, mint a magyar átlag, amely 3,5 százalék körül alakul. Ma már nem elsődleges prioritás nálunk a portfóliótisztítás, ezzel együtt 2021 végére az NPL-arányunk 5 százalékra csökkenhet. Az új hitelek kockázati megítélése nagyon kedvező, minimális a bedőlési ráta. Olyan portfóliót építünk, ami bármilyen helyzetben válságálló.

Korábban a CIB volt az ország legnagyobb szállodatulajdonosa a bedőlt hitelek miatt. Mennyire sikerült leépíteni az ingatlanportfóliót?

Az összes működő szállodánkat eladtuk, a megmaradt ingatlanportfóliónk értéke 20 milliárd körül van a korábbi 100 milliárdhoz képest.

A hitelfelvétel kockázatai ma jórészt a kamatszinttel kapcsolatosak. Az MNB a jelek szerint jóval erősebben képes alacsonyan tartani a rövid, mint a hosszú hozamokat. Ennek fényében mennyire látja ellentmondásosnak a hosszú kamatperiódusú hitelek erőltetését?

Az elmúlt hónapok eseményeiből nem vonnék le hosszú távú következtetéseket. Ha a kamatkörnyezet elindul felfelé, az várakozásaink szerint elsősorban a rövid távú kamatokban fog megnyilvánulni.

Hosszú távon mindenképpen jobb az ügyfeleknek, ha egy fix kamatozású konstrukcióban ülnek. A banknak is jobb, mert a kockázati profil sokkal jobb, a bedőlési valószínűség sokkal kisebb lesz.

Nagyon pozitív kezdeményezésnek tartom, hogy a jegybank tervezi a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) maximumának októbertől várható csökkentését a változó kamatozású hitelek esetében. Szeretnénk a 10-15 éves fix periódusú hitelek felé terelni a lakossági ügyfeleket, és úgy látom, hogy az ügyfelek is egyre inkább érzik a hosszú távú gondolkodás jelentőségét.

CIB-vezér: kivételes piac lett Magyarország
Az MNB a meglévő adósokat is egyre inkább a fix kamatozás felé szeretné terelni. Mennyire reménytelen kísérlet meggyőzni az ügyfeleket, hogy a későbbi biztonság érdekében már rövid távon bevállalják a magasabb törlesztőrészletet?

A változó kamatozású jelzáloghitelek jelentős része egy magasabb BUBOR-környezetben került folyósításra, illetve az egykori devizahitelek esetében forintosításra. A hitelfelvételhez illetve a forintosítás időpontjához képest az ügyfelek jóval alacsonyabb törlesztőrészletet fizettek az elmúlt 2-3 évben. Ez azt jelenti, hogy a kamatemeléssel szemben még mindig vannak tartalékaik. Mi is próbáljuk ezeknek az ügyfeleknek egy részét átkonvertálni fix termékekbe, de egyelőre marginális az érdeklődés. A kamatkörnyezet emelkedése változtathat majd ezen.

A kkv-ügyfelek esetében mennyire érzékeny téma a kamatkockázat?

Körükben jóval magasabb a fix kamatozású hitelek aránya, a Növekedési Hitelprogram mellett több refinanszírozott hiteltermék is ide tartozik. Ahol léteznek, ott jellemző, hogy a kamatkockázatokat treasury megoldások révén fedezik az ügyfelek, egyre többen gondolkodnak például kamatswap ügyletekben.

Mekkora kockázatot vállal ma a CIB a projektingatlanok területén, ahol egykor az egyik legnagyobb hazai finanszírozó volt?

A projekthitelek aránya a portfóliónkban 10 százalék alá csökkent. Korábban a CIB hitelállományának egy jelentős részét képezte, de a mostani szint már lehetővé teszi azt, hogy mi is növekedjünk olyan mértékig, hogy a 10 százalékos arányt megőrizzük. Ennek érdekében szelektíven veszünk részt projektingatlan-finanszírozásban. Elsősorban nem méret, hanem kockázati profil és cash-flow-fedezettség alapján szelektálunk. Új építést szelektíven finanszírozunk: ilyenek a magas előértékesítéssel rendelkező lakóházprojektek. Meglévő projektingatlanok refinanszírozását végezzük elsősorban, főleg magas önrésszel rendelkező ügyfeleknél.

Szintén a Portfolio áprilisi Hitelezés 2018 konferenciáján hangzott el, hogy az MNB 10-15%-os vállalati és 15%-os lakossági hitel-állománybővülést szeretne látni éves átlagban 2030-ig. Fogja tudni teljesíteni ezt a CIB?

Mi örülnénk egy ilyen növekedési pályának. Ha meg tudnánk valósítani a 4 százalék feletti GDP-növekedést a következő években, akkor ahhoz valóban jelentős hitelezési boomnak kellene társulnia. A CIB éves átlagban 4-5 százalékos hitelállomány-növekedéssel számol összességében a magyar bankpiacon. Ugyanakkor 2021-ig tartó stratégiai tervünkben a jelenlegi hitelpiaci részesedésünk növelését tűztük ki célul, úgyhogy ha a piac növekedési üteme ezt lehetővé teszi és a kockázati stratégiánkba is belefér, akkor a tervezettnél nagyobb ütemben fogunk mi is bővülni.

Mi a legnagyobb akadálya ma egy ilyen jövőkép teljesülésének?

A kínálati oldal nem lehet akadály, a bankok likviditása jelentős. A magyar bankrendszernek az alacsony kamatkörnyezetben sokkal jobb, ha hiteleket helyez ki, és nem az MNB-nél, állampapírokban vagy az anyabanknál tartja a likviditását, mert azon jórészt negatív hozamokat ér el. A válság előtt a magánszférának nyújtott összbanki hitelállomány a GDP 55 százaléka volt, most 33 százalék. Van még hová nőni, de vannak alternatív források is, amelyekből az ügyfelek finanszírozzák magukat, ilyenek az EU-források is. A lakossági oldalon pedig a jelentős felhalmozott megtakarítás miatt nem kell annyi hitelt felvenni. Egyelőre tehát keresleti elmaradást látok.

Ahogy utalt rá, a CIB Bank nemrég új stratégiát hirdetett. Mik a számszerű céljaik?

Az Intesa Sanpaolo üzleti stratégiájához szervesen illeszkedve, a CIB következő stratégiai ciklusa 2021-ig tart. Univerzális bankként szeretnék továbbműködni. A bank hitelállományát jelentős mértékben, a jelenlegi 850 milliárdról közel 1000 milliárd környékére szeretnénk növelni. Nagyon fontos komponense a stratégiánknak a digitalizáció, teljesen digitálissá bankká kell válnunk.

2021-re az új személyikölcsön-kihelyezések 75 százalékát a mobilapplikációnkon keresztül szeretnénk bonyolítani, ez jelenleg 20 százalék környékén jár. A költség/bevétel arányunkat a jelenlegi 70 százalék körüli szintről 55-60 százalékra csökkentetnénk. Elsősorban ez biztosítja majd a hosszú távú jövedelmezőségünket.

Elsősorban bevételnöveléssel vagy költségcsökkentéssel érnék ezt el?

Úgy gondolom, ha költségek szinten maradnak, és a bevételek pedig jelentősen nőnek majd, elérhető lesz ez a szám. A megnövekedett üzleti aktivitás, az állománynövelés, az új csatornák megjelenése és részben a kamatkörnyezet emelkedése segíthet ebben.

Óriási a bérnyomás az egész országban. A költségek szinten tartása leépítéssel is fog járni?

Nagyon nehéz most munkaerőt találni, a fluktuáció is egyre nagyobb a bankrendszerben, másrészt az üzleti aktivitásunk egyre erősebb. Inkább a munkatársak megtartásra összpontosítunk és az ő motivációjuk fenntartására. A bérfeszültséget érezzük, ezért béreket is kell emelnünk. A belső folyamatok hatékonyabbá tételével is nagyon sokat foglalkozunk: folyamatosan vizsgáljuk, hogy mit tudunk automatizálni. Az ügyfeleink is érzékelhetnek majd néhányat ezek közül, így például a számlanyitás ideje 45-ről 10 percre csökken és sokkal kevesebb manuális munkát igényel majd.

Mi mindent lehet kiváltani a következő években a digitalizációval?

Elkezdtük vizsgálni a robotizáció lehetőségeit, robotszoftverek látnának el olyan folyamatokat, amelyeket viszonylag rutinszerűen lehet végezni. Most tesztelünk olyan szoftvereket, amelyek értelmeznek e-maileket, így tudnak ellátni tranzakciókat és kommunikálni a rendszerek között. Ez még nem mesterséges intelligencia, de abba az irányba mutat.

A hitelezésben egyelőre a saját ügyfelek által akár 7 perc alatt felvehető személyi kölcsön a CIB nagy dobása. Mi a következő lépés?

Azon dolgozunk most nagy kapacitásokkal, hogy Magyarországon elsőként vezessük be azt, amire mindenki vár: a teljesen online, azaz személyes jelenlét nélküli személyi kölcsönt és számlanyitási funkciót a megújult portálunkon. Nemcsak arról van szó, hogy online kezdeményezhető az igénylés, hanem ténylegesen akár 30 percen belül már személyi kölcsönhöz is juthatnak az érdeklődők, illetve számlát nyithatnak a megfelelő feltételek teljesülése esetén. Ehhez gyökeresen átalakítjuk honlapunkat a modern online vásárlás, ecommerce ügyféligényeknek és logikának megfelelően. A banki honlap webshoppá alakul. Továbblépünk a papírmentes bankfióki folyamatainkkal: első körben a pénztári tevékenységünket digitalizáltuk, következő lépésben a fióki számlanyitást időigényét szeretnénk minimalizálni. Vállalati ügyfélkörünk is élvezheti majd a digitalizáció előnyeit: új internetbankkal és a vállalati hitelezési folyamatok egyre nagyobb mértékű digitalizációjával készülünk. Mindezen fejlesztésekkel célunk, hogy ügyfeleinknek minél kevesebb időt kelljen ügyintézéssel tölteniük.

CIB-vezér: kivételes piac lett Magyarország
Végezetül milyen változásokra számít a következő években a magyar bankszektorban?

Úgy gondolom, hogy azok a nagybankok, amelyek itt vannak Magyarországon, stratégiailag fontosnak tartják a régiót és ezen belül Magyarországra úgy tekintenek továbbra is, ahol ott kell lenni. Akik a válság alatt is itt maradtak, és jelentős veszteségeket könyveltek el, szeretnék ebben a stabilabb környezetben kompenzálni azokat a veszteségeket, amelyeket elszenvedtek.

Kevés olyan piac van, mint a magyar, ahol ilyen jelentős a gazdasági növekedés, alacsony a hitelkockázat, és a marzsok is még mindig relatíve attraktívak. Összevetve a régió többi országával úgy gondolom, hogy akinek megfelelő mérete van itt, az próbálja ezt valamilyen módon bővíteni vagy organikus növekedésen, vagy akvizíción keresztül.

Elképzelhető, hogy a CIB Bank is akvirál?

Továbbra is organikus növekedésben gondolkodunk, azaz nem tervezünk akvizíciót.
Frankfurti tőzsde
kórház
mcdonald's logo
Boeing
cimlap_Hernadi
orbánviktordonaldtusk
DBZOL20200106014
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
fiokiugyfelek