Budapesti utca
Bank

Ordas nagy kamu, amit a lakáshitelek szárnyalásáról mondanak

Portfolio
Soha nem volt még ekkora a kereslet Magyarországon a lakáshitelek iránt – hallani mindenfelől az elmúlt években, így ez az állítás már beleégett a magyarok tudatába.  Ahogy azonban a KSH friss adatai is mutatják, a kétezres évekhez képest még sehol nem tartunk az újonnan felvett hitelek darabszámát tekintve. A lakáshitelezés összegszerű szárnyalása annak köszönhető, hogy egy szűkebb réteg egyre nagyobb összegű hitelért folyamodik a bankokhoz. Igaz, az első félévben ez utóbbi trend mintha kissé megtört volna.

Az aktuális ajánlatokért keresse fel a Pénzcentrum Lakáshitel kalkulátorát!

Közzétette a lakossági lakáshitelezés 2019. első félévi számairól szóló Statisztikai tükör kiadványát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Néhány fontos megállapítás a jelentésből:

  • 2019 első felében 50 ezer lakáshitelt engedélyeztek, ami 5,3%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál, ugyanakkor összegük 460 milliárd forint volt, ami 14%-os növekedést jelent,
  • június 30-án 3488 milliárd forint volt a hazai lakás-hitelállomány, ami 4,9%-kal nagyobb a 2018 véginél,
  • a GDP-hez viszonyított arány így 7,8%-ról 8,2%-ra nőtt, a háztartási hiteleken belüli részaránya pedig 58% volt,
  • a teljesítő hitelek aránya megközelítette a 97%-ot, a nem teljesítő kitettség 3,2%-ra, a nem teljesítő hitelek száma a hitelintézeteknél a 2018 végi 34 ezerről 21 ezerre csökkent (a követeléskezelőknek eladott hitelek ebben nyilvánvalóan nincsenek benne),
  • 2016 januárja és 2019 júniusa között több mint 94 ezer CSOK-ot folyósítottak a hitelintézetek 218 milliárd forint összegben, átlagosan 2,3 millió forint értékben,
  • a CSOK hatása elsősorban az új lakások piacán érvényesül: az igényelt CSOK darabszám szerinti 40%-át tették ki az új lakás építésére és vásárlására igényelt támogatások, összegszerűen viszont 62% volt az arányuk,
  • a 2016 és 2018 közötti 486 ezer lakástranzakcióból átlagosan minden hatodiknál (az építkezések 95, az újlakás-vásárlások 42 és a használtlakás-vásárlások 11 százalékánál) vették igénybe a CSOK-ot.

Néhány további érdekességet is érdemes kiemelni a kiadvánnyal egyidőben közzétett statisztikákból. Először is a KSH adatai is alátámasztják azt az MNB havi és negyedéves statisztikáiból már megismert jelenséget, hogy lassult a lakáshitelek kihelyezésének a növekedése az első félévben. A folyósítások 426 milliárd forintot tettek ki, ami már csak 9%-kal magasabb az egy évvel korábbinál a korábbi 30-40%-os emelkedés után.

A folyósítások száma 11%-kal növekedett ugyan az előző év első félévéhez képest, de a darabszámot tekintve nemcsak a csúcsévként emlékezetes 2003-tól, de a 2004-2008 közötti átlagtól is jelentősen elmarad a lakáshitelek piaca.

Az alábbi ábra magyarázatot ad arra, hogy az alacsony darabszám ellenére miért ostromolja 2003-as és 2008-as csúcsát az új kihelyezések összege. Az átlagösszeg nőtt meg jelentősen, ami mögött pedig az Európában párját ritkító hazai lakáspiaci áremelkedést sejthetjük. Jelenleg éppen dupla akkora egy átlagos lakáshitelek összege (7,4 millió forint), mint a 2013-as mélyponton. A használt lakások vásárlására felvett hitelek átlaga is duplázódott azóta.

Az aktuális ajánlatokért keresse fel a Pénzcentrum Lakáshitel kalkulátorát!

Továbbra is elmondható, hogy a lakáshitelezést elsősorban a használt lakások piaca mozgatja, az ezek megvásárlására felvett lakáshitelek aránya ugyanis még az idei első félévben is 69% volt. Új ingatlan építésére a lakáscélú hitelek 8,9%-át, vásárlására 10,8%-át vették fel a családok.

Tanulságos a kamattámogatott és a piaci kamatozású lakáshitelek arányát mutató ábra is: a CSOK megléte ellenére a 3%-os kamatozású CSOK-hitellel együtt is kevesebb mint 10% a támogatott lakáshitelek aránya az új engedélyezésekben.

A lakáshiteleket továbbra is elsősorban a kereskedelmi bankok és a jelzálogbankok nyújtják Magyarországon (utóbbiakon belül ma már csak az OTP Jelzálogbank tekinthető igazán aktívnak, miután a Takarék Jelzálogbank már nem hitelezi közvetlenül a lakosságot, a jelzálogbankok többségéhez hasonlóan jelzáloglevél-kibocsátással és a bankok refinanszírozásával foglalkozik). Ahogy konjunktúrában lenni szokott több más országban is, a lakás-takarékpénztárak  részaránya csökken a lakáshitelezésen belül (a 15,6%-os első féléves arány döntően a Fundamentát jelenti).

Végezetül a lakáshitelek átlagos futamidejére is érdemes egy pillantást vetni: átlagosan 15,8 évre vesszük fel a lakáshiteleket, ilyen magas értékre még nem volt példa a 2001-ig visszanyúló statisztika szerint. Ugyanakkor az új lakások vásárlására felvett hitelek mostani 17,2 éves átlagos futamidejénél hosszabb volt jellemző 2004 és 201 között.

cimlap_olaj0916_2
Kiszivárgott: egy európai Apple-t vagy Google-t szeretne az EU
property awards 2019
The Gutenberg Bible is photographed in the Huntington Library in Pasadena, October 30, 2010.
frankfurtitozsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
mkb fintechlab design summit