Vinnai Balázs, a W.UP elnöke, aki a beszélgetést moderálta, bevezető beszédében kiemelte, hogy ma a digitalizáció már nem csak az eszközökről és az egyszerűsítésről szól, hanem a mindennapi pénzügyi életünk változik meg; elmosódik a határ még egyes pénzügyi szolgáltatások típusai és közt is.
Számos kisebb techcég változtatja meg a piacot, emellett a nagy techcégek is beszállnak a bankolásba. Ez milyen változásokat, kihívásokat hozhat a jövőre nézve?
Yossi Hermush, a Citi Innovation Lab AI groupjának alelnöke kiemelte, hogy nem minden játékos diszruptív, egy csomó olyan cég van, amely a bankok szolgáltatásait teszi jobbá. Erre példa a PayKey, egy mobiltáca-cég is. Ez a helyzet a persze a startupoknak is kedvező: Koreában az összes nagyobb bankot egy startup rávette arra, hogy mind használják az ő appjukat.
A szakember úgy véli, a legnagyobb növekedési potenciál a személyek közti fizetések terén látható, persze sok múlik a bankokon is, például abból a szempontból, hogy a jutalékstrukturát hogyan alakítják ki, mellyel vonzzák vagy taszítják majd a fintecheket.
David Moucheron, a K&H Bank vezérigazgatója úgy véli, hogy 10-15 éve a fizetési rendszerek üzemeltetői a bankszektor lúzerei voltak, ma viszont már itt zajlanak a legnagyobb, legmenőbb változások. Kiemelte: számos fintechcég a régóta létező banki infrastruktúrát használja, ezen a téren nem hoznak lényeges innovációt, viszont jó ügyfélélményt nyújtanak az egyszerűen használható alkalmazásaik.
Moucheron úgy véli, hogy Magyarországon az azonnali fizetési rendszer javíthatja az ország bankjainak versenyképességének a külföldi techcégekkel szemben. Kiemelte: ma már nem elsősorban csak a bankok közt zajlik a verseny, hanem a bankok és a techcégek közt is.
Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke úgy látja, hogy a bankrendszer legfontosabb része a folyószámla és a fizetési rendszerek üzemeltetése, ezzel pedig maguk a bankok is tisztában vannak. A pénzintézetek meg vannak ijedve attól, hogy a monopóliumukat valaki ezen a téren veszélyeztetni fogja, ezért mindent meg fognak tenni azért, hogy dominanciájukat megőrizzék.
A bankokra a techcégek azért nem jelentenek nagy veszélyt, mert bármelyik bank meg tudja őket venni, ha szorul a hurok, még ahhoz is elég pénzt össze fognak tudni dobni, hogy az Amazont vagy a Facebookot megvegyék, ha erre szükség lenne.
Hogy versenyezhetnek a bankok a techcégekkel?
David Moucheron elmondta, hogy az ügyfélért és az adataiért folyik elsősorban a verseny, erre az egyik modell a teljes platform felvásárlása az adatszerzés érdekében, egy másik a szolgáltatások kiszélesítésére, erre példa a Simple.
Anthony Radev kiemelte, hogy a bankoknak lényegesen több adatuk van, mint például a Google-nek, hiszen ügyfeleik folyószámlaadatait, vásárlásait is látják. Titoktartási kötelezettségeik kötik a pénzintézeteket abban, hogy ezeket az adatokat ne használják fel, de alapvetően bármit el tudnak adni azok a szereplők, akik a folyószámlaadatokhoz hozzáférnek. A techcégekkel való konkurálás egyik eszköze lehet Radev szerint az is, ha informatikai szempontból összekapcsolódnak egymással a pénzintézetek.
Yossi Hermush kiemelte: Kínában azt láttuk, hogy a WeChat, egy közösségi oldal teljesen letarolta a fizetési piacot, ez megtörténhet máshol is, ha a bankok nem küzdenek a dominanciájukért.
Milyen innovációs hozhat a piacon a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás?
Yossi Hermush úgy véli, hogy az adatkezelésben komoly áttörést hozhatnak ezek a technológiák, hiszen egy csomó papírról beszkennelt, digitálisan olvashatatlan adatot tartanak a pénzintézetek rendszereiben, ezek átláthatóvá tételében az AI jó eszköz lehet. Az új technológiák adatrendszerező képessége arra is jó lesz, hogy sokkal jobban személyre szabott rendszereket tudjanak kínálni a pénzintézeti szereplők.
Anthony Radev úgy véli, hogy a bankszektorban is konszolidációra van szükség, ez megtörtént a keresőmotorok, sőt még a szénsavas üdítők piacán is. Sokkal kevesebb bank is elég ahhoz, hogy kiszolgálja az embereket, ebben a technológia is katalizátorként szolgálhat.
David Moucheron a PSD2-ről is beszélt: a bankvezér szerint a szabályozásnak több negatív hatása is lehet, egyrészt biztonsági szempontból, hiszen nem biztos, hogy pontosan tudják az ügyfelek, hova adják tovább az adataikat, más szempontból pedig egy ideig komolyabb lesz a verseny, viszont segítheti a nagy techcégek monopóliumának kialakulását is, ezért fontos, hogy a techcégeket is nyitottabbá tegyük.
Hogy tudnak megküzdeni a bankok a hagyatéki IT-rendszerek hátráltató hatásával?
Yossi Hermush szerint néha a legegyszerűbb megoldás az, ha az összes régi informatikai rendszert kidobjuk és újakat veszünk helyette - egy csomó telekomcég ezt csinálja. Egy másik megoldás az AI-alapú adatelemzés, amely segíthet átlátható rendszereket építeni a bankok által gyártott végtelen adatmennyiségből.
David Moucheron úgy gondolja, sok esetben kifogás a legacy rendszerek hátráltató hatása: a bankok is tudnának nagyon könnyen egy olyan interfészt fejleszteni, mint a Revolut. Ez nem rakétatudomány, van bőven példa a piacon, amelytől lehet tanulni.
