panel
Bank

Mesterséges intelligenciával kacérkodnak a magyar bankok

Portfolio
Azonnali fizetés, mesterséges intelligencia, banki informatikusi álmok – többek között ezek voltak terítéken abban a panelbeszélgetésben, amelyben két banki informatikai vezető, valamint az ApPello és a Microsoft vezetői cseréltek eszmét egymással a Portfolio Banking Technology 2019 konferenciáján. Előtte előadásokat hallhatott a különbség hasonló témákban.

A Kórász Tamás, a KPMG partnere által moderált beszélgetésben egyebek mellett az alábbiakról esett szó.

Milyen tervek, fejlesztések motiválják a napi digitalizációs munkát?

Alföldi Ferenc (Budapest Bank) szerint kicsit fordult a trend: már nem az IT megy az üzlet után, hanem az üzlet idomul az IT-hoz, a „desktop website az új fiók, kicsit már elmaradottnak számít”, az okostelefoné a jövő. Ott kell kommunikálni, ahol az ügyfelek vannak, a Budapest Bank például létrehozott egy digitális áruhitel folyamatot, amelyet már számos magyar oldal használ. Böle Ferenc (OTP) a Nordea példáját hozta fel arra, hogy a vidéki fiókhálózat szűkítése ügyfélvesztést okozhat, a bankolás továbbra is emberek közötti kommunikációra és bizalomra épül, a személyesség és a digitalizáció kettőségét kell helyesen kezelni. Strén Gábor (Microsoft) szerint a digitális csatornák térnyerését mutatja, hogy ha az ember otthon felejti a pénztárcáját, nem biztos, hogy visszafordul, ha azonban a mobilját otthon hagyja, akkor mindenképp. A felhasználók egyedi ismeretéhez minden rezdülésüket nyomon kell követni, és a technológiák mindegyikét aktívan alkalmazniuk kellene a bankoknak. Vér Béla (ApPello) szerint a corporate üzletág lemaradt a válság után, most ennek a felzárkózását látjuk a hitelezési folyamatok digitalizációjában.

Kötelező feladat vagy innovációs ugródeszka az azonnali fizetés?

Alföldi Ferenc (Budapest Bank) szerint egyelőre törvényi megfelelésként tekintenek rá a bankok, az innováció generálásának nem feltétlenül a legjobb módszere kötelező előírások bevezetése. Böle Ferenc (OTP) úgy vélte, a funkcionalitás (5 másodpercen belül menjen át az utalás) nem feltétlenül áll arányban azzal a teherrel, amit ez a fejlesztés a bankszektorra ró – anyagilag és emberi erőforrások szintjén is ez az egyik legnagyobb projektjük.

Mennyire terjed el a mesterséges intelligencia a bankszektorban?

Vér Béla (ApPello) szerint a mestereséges intelligencia algoritmusokra és adatokra épül, így rögös út a fejlődése. Nagyon sok egyforma minőségű adatot igényelnek, nem dobozolhatók és költségesek. A hitelezésben dolgoznak már mesterséges intelligenciával, amely megmutatja, mely hitelfelvevő az a portfólióban, aki valószínűleg be fog dőlni. Strén Gábor (Microsoft) szerint millió adaptációs lehetősége van a mesterséges intelligenciának a fióklátogatások során is ügyfélterek, ügyfélmagatartások, marketingszempontok elemzésében és felhasználásában. Böle Ferenc (OTP) szerint folyamatosan kutatják az ügyfélviselkedés automatizált elemzésének lehetőségeit is a bankjuknál, és hogy ez miként növelheti hatékonyságukat. Alföldi Ferenc (Budapest Bank) szerint már a hatvanas években volt egy felfutása a témának, ma éli harmadik reneszánszát. Vannak banki kezdeményezések, de áttörést valószínűleg nem a közeljövő fog hozni.

Mire kellene pénzt költeni az informatikában?

A banki informatika erős burjánzásba kezdett az elmúlt évtizedekben, de a teljes banki működést átgondoló egyszerűsítésre még a teljes alaprendszercserék során sem tudtak sort keríteni a bankok – vélte Böle Ferenc (OTP). Szükség volna az „iszonyatos örökség átgondolására.” Alföldi Ferenc (Budapest Bank) szerint a fintechek jelentős része a jelenlegi banki infrastruktúrákat használja, egymásra vannak szorulva, béke lesz a különböző szereplők között. Strén Gábor (Microsoft) szerint a felgyorsult tempót nagyon nehezen tudja felvenni a bankszektor: sokszor mire odaér bizonyos témákhoz, már nem ott tartanak a kihívói. Vér Béla (ApPello) szerint a felhőalapú technológiák gyorsíthatják a bankok adaptációját, víziójuk szerint sokkal könnyebb személyre szabottság és gyorsabb, egyszerűbb bevezetés jöhet.

„Miért hitelesebb egy papírlap vagy egy darab plasztik, mint egy miniszámítógép?” – tette fel a kérdést Somkuti András, a Netlock (Docler-csoport) elnök-ügyvezetője. Az azonosításhoz egy digitális tárca kiváló alternatívát nyújthat a materiális adathordozók helyett, hiszen erős titkosítással (pl. kriptográfiai megoldásokkal) védik a digitálisan tárolt adatainkat. Ha ezekhez hozzá akarunk férni, a biometrikus azonosítást (pl. arckép vagy ujjlenyomat) is megkönnyíthetik, nem kell attól sem félnünk, hogy olyan adatokat adunk meg, amelyekre nincs szükség.

Földházi Csaba, a Shiwaforce operatív igazgatója hangsúlyozta, hogy a különböző generációk eltérő kommunikációs platformokat használnak, a szolgáltatóknak így az eltérő generációk igényeinek megfelelően kell kommunikálnia. A chatbotok jó megoldás lehetnek az eltérő ügyféligények megoldására: például egyszerre hozhatnak költségcsökkentést és a kiszolgálási szint növekedését, azonnali reakciót adnak, könnyen használhatók és gyorsak. A chatbotoknak korlátlan kapacitása és monotonitás tűrése van, ellentétben egy emberi operátorral. A Shiwaforce szerint viszont az ideális megoldás az ügyfélkommunikációhoz egy hibrid, emberi és robotikus megoldásokat is használható platform: ez a könnyebb kérdésekre választ tud adni, az emberi operátorok pedig megkapják a komplexebb kérdéseket.

Hetényi Márk, az MKB Bank igazgatósági tagja a bankszektor jövőjével kapcsolatosan elmondta, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban változtathatja meg a bankolást. A jövőben az adatállomány majdnem olyan fontos tényező lehet, mint az eszközállomány felügyeleti szempontból, a személyre szabott tanácsadás a digitális tanácsadás felé mozdul el, melyben a társasági bankolás is segítséget nyújthat. A mesterséges intelligenciának köszönhetően a tömeges testreszabás is megvalósítható lesz: a mobilbankolás is elmozdulhat a társalgási bankolás felé, ami a hangfelismerésben, tanácsadásban vagy az éppen aktuális helyzetről való elbeszélgetésben is segíthet. A legnagyobb gátja ma annak, hogy egy bank bevezessen egy AI-alapú megoldást az adatok talglaltsága. Az AI implementációjában egyébként célszerű külső fél segítségét is igénybe venni – ezt most már a legnagyobb bankok is felismerik. A mai AI inkább gyors felismerőprogram, ami mintákat követve tud következtetéseket levonni, de rengeteg cég elkötelezett itthon a mesterséges intelligencia fejlesztése iránt – tette hozzá a szakember.

Kórász Tamás, a KPMG Partnere szerint fel kell készülnünk egy automatikus, beavatkozás nélküli technológiákkal működő bankszektori világra. Ennek komponensei lesznek olyan technológiák is, mint a szenzorok, a biometrikus azonosítás, a mesterséges intelligencia vagy a megosztott főkönyvi technológia. A szakember kiemelte: az automatizmus sikerességéért ki kell építenünk az automatizáció iránti bizalmat, empatikusan fel kell ismernünk az ügyfelek igényeit, megoldás-centrikus szemléletmódot kell elsajátítanunk és nem elég önmagában a digitális technológiák fejlesztése a siker érdekében. Egyre többet kell áldoznunk a mesterséges intelligencia fejlesztésére, mind szakmai, mind erőforrás oldalon, tudatosan kell architektúrát terveznünk, külső adatforrásokat bevonnunk, implementálnunk kell külső adatforrásokat, illetve szükséges a technológiai és üzleti ökoszisztémák kiépítése.

Borítókép: Mudra László / Portfolio

matolcsy191211
Frankfurti tőzsde
GettyImages-1186405330 ursula
tesla nemet berlin autogyar
greta191211
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Vezetőváltások az MFB-nél és a Hiventuresnél