Felfalusi Péter
Bank

Horror áron adják-veszik a bedőlt hiteleket Magyarországon

Nagyon megfogyatkozott mára a bankok által eladni kívánt követelésállomány, és a követelések megbízással végzett kezelése is visszaszorult – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója. A még piacra kerülő követeléseket egyes szereplők irreális áron vásárolják meg, ami egy gazdasági visszaesés esetén súlyos kérdéseket vethet fel a vevőknél. Bár a jogszabályi követelmények hatalmasat szigorodtak, még mindig nagy szükség lenne a követeléskezelői piac tisztulására.

Az utóbbi években százmilliárdok mozdultak meg a nem teljesítő hitelek piacán. Mennyi megvételre váró követelés maradt még a magyar bankok mérlegében?

Nagyon megfogyatkozott mára ez a követelésállomány. Néhány kereskedelmi banknál maradt még érdemi nem teljesítő lakossági hitelállomány, de már ezek sem érik el azt a portfólióméretet, ami eddig megfordult a piacon. Nagyon úgy néz ki, hogy az a néhány bank egyelőre nem is akarja eladni ezeket az állományokat, inkább házon belül kezelik őket tovább.

Ezek szerint pangás vár a követelésvásárlói piacra?

Amíg ilyen jól teljesít a gazdaság, nem várható változás, ami jó hír a bankoknak és az ügyfeleknek is, a követelésvásárlók számára pedig a fokozatosan csökkenő állományok kezelését ígéri. Történelmi mélyponton van a munkanélküliség, a foglalkoztatottsági rátánk az egekben, robbannak a bérek, miért is lenne nagyobb a bedőlési arány? Bármilyen fronton nézzük, a lakosság elkölthető jövedelme, illetve vagyona folyamatosan nő.

Nem jött el a túlzott banki kockázatvállalás időszakasza a hitelezésben, amit 2008 előtt láttunk?

Nem. Darabszámra még a közelében sincs a kiadott hitelmennyiség a 2008-as válság előtti szintnek, értékében viszont jelentősen nőtt, vagyis magasabb fizetőképes kereslettel rendelkező ügyfelek voltak azok, akik támasztották eddig a keresletet. Jelentős mértékű a befektetési célú kihelyezés aránya is: ingatlant vásároltak, hogy azt utána bérbe tudják adni. Ez azonban a MÁP+ és az ingatlanpiaci hozamok csökkenése nyomán lecsengőben van.

Kiszáradóban van a nem hitel jellegű, például közüzemi követelések piaca is?

Nem, ott stagnálás látható, miközben az átlagos ügyértékek kúsznak felfelé. Ennek egyik oka persze az, hogy a nagyobb telekommunikációs cégek lassan univerzális szolgáltatókká válnak, így az egy ügyfélhez tartozó követeléseket nagyobb összegben bízzák követeléskezelőkre. Nem a korábbi 6-8 ezer, hanem mondjuk a 35-40 ezer forintos késedelmes tartozásösszegnél történik ez meg. Emellett a közüzemi díjaknál mind számosságában, mind összegszerűségében érezni némi visszaesést.

Felfalusi Péter 1

Melyik jobb üzlet egy követeléskezelő számára, a saját mérlegben lévő portfólió behajtása vagy a megbízással végzett követeléskezelés?

A követelések kezelését a GDPR és az MNB legutóbbi ajánlása nyomán ma már csak nagyon korlátozottan tudjuk végezni. Például a ránk engedményezett követelésekkel a hozzá tartozó egyes ügyféladatok (például telefonszám) nem kerülnek át hozzánk. A követelésüket értékesítő ügyfeleink is elmozdultak abba az irányba, hogy egyre inkább az értéklánc elejére hozzák az értékesítést, a felmondást követően azonnal vagy legalábbis 2-3 hónapon belül értékesítik az állományokat.

Emellett egyre több a keretszerződés, amely tartós eladói-vevői viszonyt jelent a bank vagy más intézmény, például közüzemi szolgáltató és a vásárló között. Egyértelműen előtérbe került tehát a megvásárolt portfóliók kezelése. Nekünk mint Intrumnak a magyar méretekhez képest ráadásul nincsenek tőkekorlátjaink. Ha az az eset állna fenn, hogy a magyar piac 100 százalékát mi vásárolhatnánk fel egy adott évben, akkor azt most meg is tudnánk tenni, de persze ez csak teoretikus, mivel egy nagyon kompetitív piacon kell működnünk, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a hatékonyságra és a várható megtérülés vizsgálatára, nem megyünk bele megalapozatlanul árazott tranzakciókba.

Felkészültebben várják a bankok a következő válságot a követelések kezelése, értékesítése szempontjából, mint az előzőt? Ez megakadályozhatja, hogy akkora nem teljesítő hitelállomány (NPL) és arány épüljön fel, mint 2008 után?

Hogy az NPL-ráták felkúsznak-e, az az eladói és a vevői oldalon is múlik. A 2008-as válság idején a követeléskezelői piac nem volt felkészülve arra a mennyiségre, ami a piacra érkezett volna, ha a bankok akkor mindent rögtön eladnak. Van olyan bank, amelyik teljesen leépítette a saját workoutját, és rábízza a követeléskezelői piacra ezt a tevékenységet, mások viszont fenntartják ezt a részleget. Az biztosan elmondható, hogy a követeléskezelői oldal sokkal felkészültebb most, mint egy évtizeddel ezelőtt. Rengeteget fejlődött a szakmánk az elmúlt 10 évben, a compliance (jogi megfelelés) területén is gyakorlatilag a banki szinteket súroljuk. Az Intrumnál a méretünk is már egy kisebb bankéhoz hasonlít, 450-en vagyunk a pesti irodában.

Továbbra is rekordolcsó a forrás a piacokon, elmondható tehát, hogy gyakorlatilag korlátlan finanszírozással dolgoznak a követelésvásárlók, amelyekre ráadásul a banki tőkeelőírások sem vonatkoznak?

Nincs azért kolbászból a kerítés. Európában már sok szereplő megégette magát, ilyen volt például a lengyel GetBack, amely több éven keresztül felvásárolta szinte a teljes lengyel nem teljesítő követelésállományt, nem megfelelő értéken nyilvántartott portfóliókat vásárolt nyakló nélkül, egy hirtelen szembesülés során azonban kiderült, hogy mégsem érnek annyit a megvett portfóliók, és megalapozott volt a csalás gyanúja is.

Mekkora probléma a magyar követeléskezelői piacon a lengyel példára emlékeztető túlárazás?

Meglehetősen gyakori, hogy olyan áron vesznek portfóliókat követeléskezelők, amelyek a mi modelljeink alapján akár 40-50%-kal meghaladják a reálist. Fogalmunk sincs, ilyenkor miből várják a megtérülést a versenytársaink. Joggal merül fel a kérdés, mi történik, ha jön egy gazdasági visszaesés? A kockázatvállalási étvágy feljebb megy, a finanszírozás drágul, az ingatlanpiac visszaesik, mindegyik felfelé tolja a hozamelvárást, ami lejjebb hozza az árakat. Ezek hatására sok esetben 40-50 százalékkal alacsonyabb vételárakat lehet majd elérni, mint eddig. Manapság a könyv szerinti érték felett kelnek el nagy átlagban a követelések, pedig 2010-2011-ben egyszámjegyű százalékok jellemezték a piacot. Az biztos, hogy a jelenlegi árazás hosszú távon nem fenntartható, nem valószínű, hogy a továbbiakban javulás áll be.

Miből gazdálkodnak a követelésvásárlók? Tőkéből, külső finanszírozásból? Milyen a szektor helyzete ebből a szempontból?

Teljesen vegyes. Korántsem nevezném már vonzó iparágnak a követelések vásárlását, annyira alacsony hozamelvárások mellett kell egy nagyon komoly versenyhelyzetben működnünk. Ettől függetlenül az Intrumnak nagyon jó a finanszírozási helyzete, épp most hosszabbítottunk a lejárati struktúránkban cégcsoportszinten, így 5-6 éves lejáratokkal büszkélkedhetünk. Ez azért is fontos, mert a vételárak térülési ideje már sok esetben 3 év felett van, nem számítva a felmerülő költségeket. Magyarországon a lokális szereplőknek nagyon rövid a finanszírozásuk, 1-2 éves. Nagyon sok olyan nemzetközi szereplő is van, ahol vészesen alacsony, 2-3 éves az átlagos lejárati idő. Őket nyilván nem jól érintene egy válság. Lehet, hogy adott esetben kénytelenek lennének megválni a portfóliójuktól, hogy teljesítsenek a bankjuk, vagy kötvényeseik felé.

Az Intrum legnagyobb magyarországi tranzakciója az Erste nem teljesítő jelzáloghitel-portfóliójának a megvásárlása volt. Milyen arányban sikerült újratárgyalni és lezárni azokat a hiteleket?

Eltelt három év, és nagyon nagy részben meg tudtunk állapodni az adósokkal. Vannak persze esetek, amikor nem érzékelünk együttműködési szándékot az adós részéről, ilyenkor nem marad más, mint a jogi út, vagyis a végrehajtás. Volt azonban olyan is, amikor észszerű tartozáselengedési politikával tudtunk élni, és voltak olyan élethelyzetek, amikor éltünk a méltányossággal is.

Mekkora a szerepük a követeléskezelőknek az évi mintegy 3000 magyarországi kilakoltatásban?

Három éve vettük meg az említett erstés portfóliót, mutasson egyetlen cikket, amelyben az Intrummal kapcsolatban negatív értelemben foglalkoznak! Ha nem látott ilyet, akkor valamit jól csinálunk. Az egész gazdaságnak jó, ha vannak olyan szereplők, akik meg tudják oldani ezeket az élethelyzeteket. A követeléskezelők szerepe a kilakoltatásokban elenyésző, szinte mindig sikerült humánusabb megoldást találnunk. Egyébként is ritka Magyarországon, hogy úgy kell végrehajtani egy követelést, hogy még lakott az ingatlan.

Miután a magáncsőd látványos csődöt mondott, szükség lehet-e még állami beavatkozásra azt figyelembe véve, hogy a teljes pénzügyi szektorban (a követeléskezelőkkel együtt) még mindig 15% felett lehet a nem teljesítő hitelek aránya?

A probléma súlya folyamatosan csökken, a kilakoltatások száma az egész évre szóló kilakoltatási moratórium feloldása ellenére apad, ráadásul az ügyek mintegy felét az önkormányzatok kezdeményezik. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne jobbá tenni ezt az iparágat, mi nagyon régóta szorgalmazzuk például a követeléskezelési törvényt. Szeretnénk, ha egy sokkal szabályozottabb formában működhetne ez a piac. Másrészt vadhajtásokat is látunk, például bevezették, hogy a lakás becsértékének 90 százalékig lehet csak lemenni az árverések során. Így a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik.

Amikor azt gondolja bárki, hogy ez jó az adósnak, nem szabad elfelejteni, hogy azáltal, hogy bizonyos ingatlanoknak túl magasan határozta meg az értékét az önkormányzat, túl magas, statisztikailag meghatározott becsértéken kezdődik meg a licit, és még 90 százalékon sincs vevő. Az ügyfélnek folyamatosan nő a tartozása, ezáltal nem tud kilépni a gödörből. A követeléskezelők nagyon sok esetben hajlandók lennének a fennmaradó tartozást törölni, amennyiben az árverésből származó összeg befolyik. Ahol nem indul be a vidéki ingatlanok érdemi áremelkedése, ott ez a szabályozás egy nagyon súlyos visszatartó erő.

Felfalusi Péter 2

A reménytelen ügyek döntő többsége vidéki?

Igen, Budapesten eredményesek szoktak lenni az árverések. Véleményünk szerint nem lenne szabad fenntartani a 90%-os alsó korlátot, folyamatosan kellene hónapról hónapra csökkenteni, árlejteni a minimális árverési vételárat (pl. havonta 2 % ponttal). Nagyon jó kompetitív piac kezd kialakulni az árveréseken, ami lehetővé tenné, hogy tényleg ne irrálisan alacsony áron keljenek el az ingatlanok.

A jövőbeni cash flow és megtérülés előrejelzése során mennyire kalkulál most az Intrum az ingatlanpiac visszaesésével?

Nagyon nehéz kérdés. Nagyon sok szakértőt hallgatunk meg erről, és nagyon megosztott lett az ingatlanszakma. Sokan várnak még növekedést, mások visszaesést vagy stagnálást. Azt el tudom képzelni, hogy a vidéki ingatlanok még felfelé tudnak menni, és azt is, hogy Budapesten bizonyos népszerű helyeken még emelkedni fognak az árak, de ha Budapestet nagy általánosságban nézzük, akkor én sokkal inkább stagnálást várok.

A követeléskezelőknek tartozó adósok jellemzően nem a digitálisan képzett rétegekből kerülnek ki. Van mégis létjogosultsága a front-end digitalizációjának?

Szabad kapacitásunkat, legyen az pénzügyi vagy emberi erőforrás, jelentősen lefoglalta az elmúlt években a GDPR-nak és az MNB-ajánlásoknak való megfelelés, egy sor többletfeladatot várnak el a szabályozók a követeléskezelő szektortól is. Ennek ellenére a bankokhoz hasonlóan mi is arra koncentráltunk, hogy belül minél több automatizációt tudjunk végezni, ahogy azt pl. a fizetések beazonosítása területén már megtettük. Mi jelenleg a bejövő befizetések 98 százalékát automatikusan tudjuk beazonosítani és betölteni a rendszerbe, ami óriási előrelépés számunkra. Várhatóan jövőre ki fogunk jönni egy olyan CRM-rendszerrel is az adósok felé, amelyben ők is online tudják intézni az ügyeiket. Magyarországon ma az emberek több mint 20 százaléka digitális analfabéta és még kb. 30 százalék alulképzett digitálisan, esetükben egy digitális front-end hozzáadott értéke viszonylag alacsony még, de szép lassan ez is fejlődni fog. Cégcsoportunknál Svédországban és Finnországban már jelentősebb mértékben használják az ügyfelek, a felület online be fogja tudni például kalibrálni, hogy ha ennyi és ennyi az adósságom, és 12 hónap alatt szeretném visszafizetni, akkor milyen részletekben tudom megtenni.

Jelenleg mi a legnagyobb kihívás cégük és a követeléskezelői szektor számára?

Az iparágunkban egyszerre van jelen az alul- és a túlszabályozottság. Több fronton bizonyítottuk mind az MNB felé, mind a NAIH irányába, hogy ha tudunk kommunikálni az ügyfelekkel, akkor jóval nagyobb a megállapodási arány. Ahol például rendelkezésünkre áll az adós telefonszáma, ott 60-70 százalékos megállapodási arányunk van.

Ahol nincs, mivel az engedményezés során nem vehettük át, ott azért alacsonyabb, mert nem biztos, hogy bármilyen csatornán tudunk kommunikálni. Csak levelet küldünk, aztán jogi eljárást tudunk kezdeményezni. A levélküldéssel és a személyes megkereséssel jellemzően korlátozott eredményeket érünk el, ha az a cél, hogy megállapodjunk az ügyféllel. Sokat lendítene a szakmán az általunk hosszú évek óta szorgalmazott követeléskezelési törvény megalkotása is, amely kiszűrné a szektorból az engedély nélkül, illetve etikátlanul dolgozó szereplőket.

Nem az lenne az alapvető, hogy csak pénzügyi vállalkozás végezhesse ezt a tevékenységet, és MNB-engedély kelljen hozzá?

Valamilyen engedély kellene, hogy ez MNB-engedély, vagy minisztériumi engedély, vagy egy kamarát kell alakítani, és az szabályozza ezt, teljesen mindegy, de szabályozni kellene a piacot. Én is azt gondolom, hogy az MNB-engedély és a pénzügyi vállalkozásként történő működés lenne a legkézenfekvőbb, de nem biztos, hogy ez az egyetlen üdvözítő megoldás. El tudok képzelni más, szabályozó és ellenőrző szereppel bíró felügyeleti szervet is. A legfontosabb, hogy mielőbb megszülessen egy elfogadható jogszabály erről.

Fotók: Stiller Ákos / Portfolio

bkk_busz_bkv
dzsudzsak balazs focista
Nagy bejelentés készülhet: délután megszólal Matolcsy György
forintka191126getty
Történelmi csúcson az Európai Unió támogatottsága
Váci úti felüljáró
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
bankkartya pos terminal nfc mobilfizetes