Lakáshitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!
A héten jelent meg az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése, a lényegét itt foglaltuk össze:
Megjelentek a legfrissebb hitelezési statisztikák is, ezekről itt írtunk részletesen:
A harmadik negyedévet 238, az év első három negyedévét 560 milliárd forintos nyereséggel zárta a bankszektor. Előbbi 32%-os, utóbbi 10%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A bevételek nemzetközi összehasonlításban is szépen emelkednek. A harmadik negyedévben a teljes bevételi szint (599 milliárd forint három hónap alatt) 13%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Emögött szinte kizárólag az üzleti aktivitás és a volumenek további növekedése áll, hiszen a marzsok továbbra is nyomottak. A bankszektor mintha nem hallaná meg a Magyar Nemzeti Bank javaslatát a költséghatékonyság javítására költségoldalon is: a működési költségek makacsul nőnek, a harmadik negyedévben 12%-kal múlták felül az egy évvel korábbit, az év eddig eltelt részében pedig 8%-os volt a növekedés.
A harmadik negyedéves kamateredmény 9%-kal, a díj- és jutalékeredmény 20%-kal múlta felül az egy évvel korábbit a magyar hitelintézeti szektorban, és a kereskedési eredmény is némileg hozzátett a profithoz.
Az elmúlt években örökzöld téma az értékvesztés-képzés és -felszabadítás, hétköznapi nyelven a céltartalékok alakulása. A harmadik negyedévben 31 milliárd forinttal több céltartalékot képzett a szektor, mint amennyit felszabadított, ami még egyáltalán nem drámai, de már jelezheti a céltartalék-felszabadítások korának végét (igaz, egyszer, tavaly év végén volt már példa nagyobb céltartalék-képzésre az elmúlt években).
Lakáshitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!
A bankszektor tőkearányos megtérülése az év eddig eltelt részében 13,9%-os volt, aminél jóval magasabb is lehetne a jegybanki költségcsökkentési elvárások komolyan vételével.
Az MNB adatai ugyanis azt mutatják, hogy 64% volt az első három negyedévben a bankszektor költség/bevétel aránya, ami rosszabb az egy évvel korábbinál és az előző évek hasonló időszakában mért 63%-nál is annak ellenére, hogy a bevételek dinamikusan nőttek.
Ha megnézzük, mitől javult és mitől romlott (volna) a bankszektor eredményessége idén, akkor azt láthatjuk, hogy a kamateredmény és a díj- és jutalékeredmény, vagyis az ügyfelektől beszedett pénzösszegek dinamikusan nőtt. A pénz- és tőkepiaci mozgások (kereskedési eredmény, árfolyamkülönbözet), vélhetően nem függetlenül a harmadik negyedévi piaci hozamcsökkenéstől, rontották az eredményt. A legnagyobb romboló tényező azonban a működési költségek több mint 100 milliárd forintos emelkedése volt az év első három negyedévében.
Az MNB ma közzétett adati azt mutatják, hogy egy év alatt a bankszektor hitelállománya 19%-kal, betétállománya 14%-kal nőtt. Ezek a számok azért lehetnek magasabb a jegybank havi adataiban láthatóknál, mert a külföldi állományok (amelyek jelentős részben az OTP leánybankjainál koncentrálódhatnak) is benne vannak. A mérlegfőösszeg egy év alatt 15%-kal nőtt a hitelintézeteknél.
Lakáshitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!
Címlapkép: Getty Images
