Példátlan számokat közölt az MNB: soha nem látott roham a magyar bankoknál
A decemberi adatok mai közzétételének köszönhetően rendelkezésünkre állnak a bankszektor éves hitelezési és betétgyűjtési statisztikái is. Ez alapján elmondható, hogy tavaly 2408 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a bankokkal a háztartások, ami 48%-kal több az egy évvel korábbinál.
A lakáshitelek új kihelyezésének a növekedése az egy évvel korábbi 31%-ról 7%-ra, a személyi kölcsönöké pedig 48%-ról 23%-ra csökkent. Hogy ennek ellenére a háztartási hitelkihelyezés 48%-kal nőtt az egy évvel korábbi 28% után, az elsősorban a babaváró hitel megjelenésének köszönhető, emellett a MÁP+ vásárlására felvett lombardhitelek is hozzájárulhattak a gyorsuláshoz.
A hiteltörlesztéseket is figyelembe véve a lakáshitelek teljes állománya ezzel tavaly 3645 milliárd forintra emelkedett, ami 9%-os növekedést jelent. A szabad felhasználású jelzáloghiteleket inkább törlesztették, így állományuk 13%-kal 885 milliárd forintra esett vissza. Mostanában előzik meg őket a személyi kölcsönök, hiszen ezek állománya 2019 végére 883 milliárd forintra, 28%-kal emelkedett.
A háztartások banki hitelállománya mindennel együtt 15,6%-os növekedésen ment át tavaly, amira a válság kezdete óta nem volt példa. A vállalati hitelállomány 11,3%-kal növekedett. Bár a betétállományok kisebb ütemben nőttek, a bankok továbbra sincsenek rászorulva az aktív betéti versenyre, hiszen belföldi háztartási hitel/betét arányuk 75%, vállalati hitel/betét arányuk 88% volt, messze elmaradt a széles körben egészségesnek tekintett 100%-tól.
2019 új kedvence a babaváró hitel volt, amely július 1-je óta elérhető a bankrendszerben. Fennállásának első fél éve alatt 470 milliárd forintot helyeztek ki belőle a bankok (ennyi volt a szerződéses összeg), ami csaknem 50 ezer szerződést takarhat. A babaváró hitel legerősebb hónapja augusztus volt, azóta folyamatosan csökken a szerződéskötések volumene.
Az alábbi ábrán jól látható, hogy a 2008-as eddigi csúcsokat is sikerült megdöntenie a lakossági hitelpiacnak. Különösen a fogyasztási hitelek lódultak meg tavaly, ami a 10-12 évvel korábbihoz képest nem a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek, hanem a személyi kölcsönnek és a babaváró hitelnek köszönhető. Decemberben a lakáshitelek új kihelyezése 37%-kal, a személyi kölcsönöké 21%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A tavaly kihelyezett 2408 milliárd forintnyi háztartási hitel már csaknem 11%-kal magasabb a 2008-asnál, a 2013-os mélyponthoz képest pedig hatszoros hitelkihelyezést jelent.
Tavaly 1025 milliárd forinttal több hitelt vettek fel a háztartások, mint amennyit törlesztettek, december hónapban 99 milliárd forint volt a többlet.
A hitelek népszerűségének növekedése a jövedelmek és a lakásárak emelkedése mellett elsősorban a hitelkamatok csökkenésének köszönhető. Az új lakáshitelek átlagkamata 4,12% volt decemberben, szemben az egy évvel korábbi 4,96%-kal. Különösen a fix kamatozású lakáshitelek lettek olcsóbbak.
A személyi kölcsönök viszont még most is jóval drágábbak, átlagos THM-ük a lakáshitelek 4,4%-ával szemben 13,3% volt decemberben, ez mindössze 0,3 százalékpontos csökkenést jelent egy év alatt. Talán részben ezzel is magyarázható, hogy az MNB a minősítés bevezetését tervezi erre a termékköre is.
A lakáshitelek körében egyébként szinte eltűntek a változó kamatozású hitelek, arányuk most már hónapok óta 2% környékén van az új kihelyezésen belül, miközben a lakáshitelek teljes állományában még mindig meghaladja az 50%-ot.
Mint említettük, a bankok nincsenek rászorulva továbbra sem az aktív betéti versenyre, és miközben a bankközi kamatlábak nulla közelében vannak, a betétek sem mozdultak el erről a szintről. Egy átlagos éven belül lekötött forintbetétre 0,2%-ot, az éven túlira 0,7%-ot ígérnek a bankok.
A háztartások betétállománya ennek ellenére 7,3%-kal emelkedett tavaly, és meghaladta a 9500 milliárd forintot. Óriási pénztömeg nem találja a helyét: a látra szóló betétek állománya a teljes háztartási betétállomány 74%-át tette ki.
Ami a vállalatokat illeti, a likviditásbőség itt is jellemző, a hitelezésben azonban lassult az állománynövekedés: 2019 végén 11,3%-kal bővül a vállalatok banki hitelállománya. Elképzelhető, hogy a lassulás részben a Növekedési Kötvényprogrammal magyarázható, amely egyes nagyvállalatoknál hitelt váltott ki.
2019 egészében 1056 milliárd forinttal vettek fel több hitelt a vállalatok, mint amennyit törlesztettek. Ez a bővülés nagyobb, mint amit 2007 vagy éppen 2008 egészében láthattunk tranzakciós alapon.
Címlapkép: Ricardo Ceppi/Getty Images