Kiszámoltuk, mit buksz és mit nyersz a törlesztési moratóriummal

Így működik a moratórium

A múlt heti és az éjszaka megjelent rendelet alapján három pontban foglalhatjuk össze a törlesztési moratórium lényegét:

• aki nem jelzi a hitelezőjének, hogy kimaradna a moratóriumból, 2020 végéig semmilyen meglévő hiteltartozását nem kell hogy törlessze bankjának vagy pénzügyi vállalkozásának (sőt, a moratórium a munkáltatói hitelekre is vonatkozik), így a tőketartozása várhatóan 2020 végéig változatlan marad,
• a moratórium alatt elhalasztott kamat- és díjfizetést nem írhatják hozzá a hitelezők a tőketartozáshoz (így arra nem vonatkoznak a kamatos kamat szabályai), hanem a futamidő hátralévő, várhatóan 2021 elején kezdődő részében egyenletesen elosztva (lineárisan) kell törleszteni,
• a törlesztőrészlet a moratórium miatt nem lehet magasabb a moratórium után, mint a moratórium előtt volt, cserébe azonban meghosszabbodik a futamidő, méghozzá jobban, mint a moratórium 9 hónap, 13 napos időtartama, hiszen a törlesztőrészletbe ezután „bele kell férnie” az elhalasztott kamat- és díjfizetés időarányos részének is.

A moratórium csak a 2020. március 18-a 24 óráig már folyósított hitelekre vonatkozik, az új hitelekre tehát nem. Fontos megjegyezni, hogy a törlesztőrészlet valóban nem emelkedhet a moratórium miatt, más hatások (pl. referencia-kamatlábemelkedés) azonban okozhatnak ilyet, ahogy a moratórium nélkül így volt ez eddig is.

Számítások három példa segítségével

Aki a járvány gazdasági hatásai miatt elveszti a jövedelemforrását, legyen az magánszemély vagy vállalkozás, annak nagy segítség a moratórium, így mindenképpen érdemes élnie a moratóriummal. Ilyenkor nincs bejelentési kötelezettség a banknál, a haladék automatikusan életbe lép.

Aki viszont nem kerül ilyen nehézségbe, annak érdemes végiggondolnia, mit okozhat saját hitelében a moratórium, és jeleznie bankja számára, hogy kimaradna belőle (hogy ezt miként lehet jelezni, arról az egyes bankok tájékoztathatnak a következő napokban).

Egyáltalán nem biztos azonban, hogy érdemes kimaradni. Most három tipikus hitel esetében segítjük a döntést:

• az első egy 7 millió forintos fennálló tőketartozású lakáshitel, 5%-os kamattal és 10 éves hátralévő futamidővel, havi törlesztéssel,
• a második egy 1 millió forintos fennálló tőketartozású személyi kölcsön, 13%-os kamattal és 2 éves hátralévő futamidővel, havi törlesztéssel,
• a harmadik egy 50 millió forintos fennálló tőketartozású kkv beruházási hitel, 3%-os kamattal és 3 éves hátralévő futamidővel, negyedévi törlesztéssel.

Számításaink eredményét az alábbi táblázat tartalmazza, a lényeg:

a tipikus hitelek esetében a moratórium 9,4 hónapos időtartalmán túl további néhány hónappal meg kell hosszabbítani a futamidőt ahhoz, hogy a változatlan törlesztőrészletbe az elhalasztott kamatfizetés egyenletes törlesztése is „beleférjen”, példánkban ÍGY a lakáshitel esetében összesen több mint 14 hónappal, a személyi kölcsön és a kkv beruházási hitel esetében csaknem egy évvel tolódik ki a hitel lejárata.

Most akkor érdemes élni a moratóriummal?

Közgazdasági értelemben mindenképp érdemes, ugyanis:

mivel nem érvényesül a kamatos kamat szabálya (ha érvényesülne, akkor semleges lenne a döntés), jobban jár az, aki a moratóriumban marad, mert bár ugyan emelkedik a teljes visszafizetendő összeg (lásd táblázatunk utolsó sorát), a későbbi pénz kevesebbet ér, a kamatos kamat hiánya miatt jelenértéken csökken a teljes visszafizetendő összeg.

A jövedelmi szempontból bajba kerülő magánszemélyek és vállalkozások mellett ezért aztán azoknak is érdemes lehet benne maradniuk a moratóriumban, akik befektetnék a felszabaduló összeget. Ha a hitelkamatnál magasabb kamatozású vagy várható befektetést sikerül találni (a MÁP+ esetében azért arra érdemes figyelni, hogy az első félévben 3,5%-ot fizet csak, és lépcsőzetes a kamatozása), akkor racionális döntés lehet kihasználni a lehetőséget. E számításokban érdemes azt is figyelembe venni, hogy a hitelek nagy része 1-1,5%-os előtörlesztési díjjal előtörleszthetők (figyelem: bizonyos előtörlesztések a bank által nyújtott kamatkedvezmény elvesztését jelenthetik!).

Lehetnek persze olyan kevésbé számszerűsíthető tényezők, amelyek egyértelműen a moratórium ellen szólnak, például:

• szeretne az adós minél előbb megszabadulni a hiteltartozás pszichológiai terhétől,
• szeretne az adós új hitelt felvenni, és a jelenlegit ezért minél előbb visszatörleszteni,
• tart az adós a kamatkörnyezet esetleges emelkedésének vagy saját jövedelmi helyzete későbbi romlásának hatásaitól, a rövidtávot biztosabbnak tartja.

Egyéb felmerülő kérdések

Vonatkozik-e a törlesztési moratórium a hitelkártyákra és folyószámlahitelekre is? Igen, úgy tudjuk, hogy a bankoknak a rendelet szerint kell eljárniuk ezeknél is, de a hitelkeretek már lehívott részére vonatkozik ilyenkor a moratórium, a nem lehívott részre nem.

Vonatkozik-e a törlesztési moratórium a bedőlt hitelekre is? A nem teljesítő, de még fel nem mondott hitelekre igen, a követeléskezelőknek eladott tartozásokra azonban már nem, ezért is van nagy jelentősége a vészhelyzet végéig (+15 nap) meghosszabbított kilakoltatási moratóriumnak.

Lesz-e különleges szabály a babaváró hitelekre? A rendeletek ezeknél nem tartalmaznak eltérő szabályt a futamidő-hosszabbításra vonatkozóan, de annyit könnyebbséget adnak, hogy az állam a moratórium alatti garanciadíjakat elengedi. Mivel a babaváró hitelek idén még mindenkinek kamatmentesek, ezért nem kell, hogy nőjön a futamidő a törlesztési moratórium időtartamán túlmenően.

Mi van, ha valaki nem tesz nyilatkozatot, de tovább törleszti a hitelét, pl. rendszeres vagy egyedi utalással? A bankok erről valószínűleg egyenként fognak pontos tájékoztatást adni. Úgy tudjuk, ilyen esetekben tudomásul kell venniük, hogy az adós ki akar maradni a moratóriumból, ha viszont mégsem fizet később, akkor a moratóriumban lévőnek kell tekinteniük. Ez azonban nem biztos, a bankok tájékoztatása lesz az igazán mérvadó.

Címlapkép: Getty Images.