fischer szalai dorsum
Bank

Koronavírus és digitalizáció a magyar bankszektorban: rendszercserék a láthatáron

A pandémiás időszak után a bankszektorban, a privátbanki szektorban hamar belátták, hogy a digitális transzformációt gyorsítani, a privát és prémium szegmenst pedig erősíteni kell, ugyanakkor a fintech-piacon is változások indultak be. A hazai piac egyik meghatározó szereplője, a Dorsum modellváltást hajtott végre: új, software-as-a-service alapú szolgáltatást indítottak el, illetve megkezdődött a piaccal közös gondolkodás a privátbankokat kiszolgáló nagy alaprendszerek cseréjéről. Fischer Bálinttal, a Dorsum innovációs vezetőjével, és Szalai Sándorral, a cég értékesítési vezetőjével beszélgettünk.
A banki digitalizációval kiemelten foglalkozunk november 12-ei Banking Technology konferenciánkon, a regisztrációt megnyitottuk! 

A magyar gazdaság hatalmasat zuhant a pandémia alatt. Hogyan reagált a járvány megjelenésére a bankszektor, a privátbanki szektor rövid távon, és mi történik jelenleg a piacon?

Fischer Bálint: Az első reakció mindenhol nagy ijedtség volt, a projektek és a döntéshozatali mechanizmusok, ha nem is fagytak be, de nehézkesebbé váltak. A bankok és az ügyfeleink számára az első 3-4 hét nagy kihívás volt, amit mi is megéreztünk a projektek lassulásán. A bankokon belül a privátbanki szegmens, illetve a tágabb értelemben vett befektetési világ ugyanakkor az elmúlt időszak végén már jól teljesített. Ehhez persze nagyban hozzájárultak az elmúlt időszak komoly piaci mozgásai is, amik olyan befektetőket is közelebb húztak a részvénypiacokhoz, akiknél ez korábban elképzelhetetlen lett volna. A brókercégek és a privátbanki szolgáltatók sok esetben erősebb második negyedévet tudnak maguk mögött, mint egy évvel korábban. Ennek a pozitív hatásait mi is egyből érzékeltük, hiszen ezek a területek felértékelődtek. A bankok hamar belátták, hogy ha nehéz időszak elé is néznek, és ha szükség is lehet megszorításokra, a digitális transzformációt akkor is gyorsítani, a privát és prémium szegmenst pedig erősíteni kell.

Szalai Sándor: Ez a megtorpanás egy természetes tűzoltás volt. Mindenki a saját személyes biztonsági intézkedéseivel, üzleti helyzetének elemzésével és költségvetési pályájának újratervezésével volt elfoglalva. Amikor egy bank plexifalakat állít, és több ezer ember távmunkájának a megoldhatóságán dolgozik, akkor nem a fejlesztési döntések vannak az első helyen. A piaci visszajelzések mind azt mutatták, hogy az első hónap várhatóan a home office megoldások kidolgozásával fog telni.

Fischer Bálint: Pár hét után viszont már láttuk, hogy annyira befelé fordultak az ügyfeleink, hogy ebben a helyzetben nem tudunk nekik az aktuális kihívásaikban segíteni. Ráadásul nemcsak a távoli munka átállás jelentett komoly fejfájást, hanem elképesztően gyorsan kellett adaptálni számos új jogszabályt is, gondoljunk csak a hitelmoratóriumra vagy a fiókhálózatokat érintő biztonsági intézkedésekre.

Ezért jutottunk végül arra a döntésre, hogy csináljunk valami egészen mást. Úgy gondolom, hogy azok a cégek fognak ebből a helyzetből sikeresen kijönni, akik eljutottak eddig a felismerésig.

Ekkor indult el tehát azoknak az új gondolatoknak, új üzleti modelleknek a kidolgozása, aminek az első komoly eredményei már szeptemberben látszanak majd, és amiknek hosszú távon is komoly hatása lesz az üzleti stratégiánkra.

STA_0166 - Copy
Szalai Sándor (balra) és Fischer Bálint (jobbra). Fotó: Stiller Ákos.

A válság következtében mennyire kellett újragondolni a Dorsum működését, üzleti modelljét?

Fischer Bálint: A mi tipikus ügyfélkörünk a nagybankok, brókercégek, alapkezelők, nekik fejlesztünk nagy rendszereket. Nálunk ritka az egy-két hónapos gyors projekt. Inkább jellemzőek a hosszú előkészítést igénylő, nagy büdzsével rendelkező, kritikus rendszerek. Rájöttünk, hogy van egy olyan termékkörünk, főleg a végfelhasználóknak szánt digitális megoldásaink, amiről azt gondoljuk, hogy Európában a legmagasabb színvonalat üti meg, de jelenleg csak a nagybankoknál van jelen. Ezt a termékkört azonban sokkal kisebb szereplőknek is értékesíthetjük, minimális integrációval, SaaS (software-as-a-service) alapon, tehát tulajdonképpen egy havidíjas szolgáltatásként. Létrehoztunk tehát egy olyan mobilos és webes terméket, amiben a végfelhasználó a saját portfólióját, a kockázati szintjét és egyéb banki kapcsolatait tudja nyomon követni. Olyan ügyfélkörre fókuszálunk, mint például a kisebb privátbankok és közvetlen magánszemély ügyfeleket kiszolgáló alapkezelők, akik ma nem igazán nyújtanak digitális megoldást az ügyfeleiknek. Tulajdonképpen arra építettünk, hogy minimális integrációval, gyorsan és olcsón tudjunk komoly ügyfélélmény növelést elérni.

Az ötletbe gyorsan beleszerettünk házon belül, pár nap alatt megvolt rá a projektcsapat, és két héten belül már két pilot ügyfelet is találtunk a COVID időszak közepén, tehát elég gyorsan visszaigazolta a piac, hogy jó az irány. Most szeptemberben élesedik a megoldás ennél az első két ügyfélnél, akik minimális beruházás mellett, néhány hónap alatt eljutottak oda velünk közösen, hogy mobilon és weben is tudnak egy modern és könnyen kezelhető hozzáférést biztosítani az ügyfeleiknek a megtakarításaikhoz.

Szalai Sándor: A helyzet kikényszerítette, hogy újragondoljuk az aktuális üzleti priorításainkat. A Dorsum már nem csak magyar cég, hiszen kilenc országban futnak projektjeink. A stratégiánk abban a tekintetben ma is változatlan, hogy tovább erősítjük a magyar referenciákon alapuló külföldi üzletfejlesztést, megerősítjük magunkat Közép-Kelet-Európában, elindulunk Nyugat-Európa felé. A futó nemzetközi projekteket ma is változatlanul visszük tovább, technológiailag mindent meg lehet csinálni remote-modellben is: lehet fejleszteni, supportálni, ügyfélbeszélgetéseket szervezni, szakmai webinarokat tartani. Az új, főként nagyobb, határon túli projektek előrevitele most természetesen átmenetileg lassul a személyes találkozás megnehezedése miatt. Az innovációs területhez hasonlóan, itt is azt gondoltuk át, hogy a jelenlegi helyzetben, a közép-hosszú távon változatlan irányaink mellett milyen területre, milyen probléma megoldására érdemes új erőforrásokat fordítani. Elkezdtük azoknak a back-office megoldásainknak a megújítását, amiket a legszélesebb körben használnak a Dorsum jelenlegi ügyfélkörében.

Ez azt jelenti, hogy a külföldi terjeszkedés most teljesen leállt?

Fischer Bálint: Amikor ez az egész kirobbant, akkor Magyarországon is nehéz volt kommunikálni az ügyfelekkel, de az országhatárok teljesen lezáródtak, nem csak fizikai értelemben. Hiába próbáltunk kapcsolatba lépni egy potenciális lengyel vagy szlovák ügyféllel, nem jöttek válaszok. Még jobban bezárkóztak, mint a magyar kapcsolataink. Ez nyár elején kezdett fellazulni, és mára minden újra a rendes kerékvágásban megy a nemzetközi ügyfélkörrel is, csak éppen személyes találkozók nélkül.

Emellett komoly sikereket is elértünk ebben az időszakban: lett egy új nagy londoni ügyfelünk, aki a COVID-időszak alatt egy klasszikus tenderen talált meg minket. Ez a cég az egyik meghatározó londoni vagyonkezelő, aki a teljes digitális infrastruktúráját építi most újra velünk közösen, a következő másfél évben. Nagyon komoly energiákat fektettünk a tenderfolyamatba, mégis számunkra is egy nagyon pozitív meglepetés volt, hogy a folyamat végén minket választottak. Már több, mint két hónapja fut az előkészítő projekt, naponta sok-sok órát beszélünk, de még nem találkoztunk személyesen. Nem tudom, mi lett volna, ha nincs a COVID, mert akkor nem egyenlő eséllyel versenyeztünk volna a két londoni versenytársunkkal, akik bejutottak mellettünk a tender utolsó szakaszába. COVID nélkül a helyi cégek fel tudták volna építeni azt a személyes bizalmat, ami egyszerűen a helyi jelenlétből és a rendszeres személyes találkozókból fakad. Így viszont ők is ugyanúgy otthonról, online platformokon keresztül egyeztettek, mint mi, vagyis mindhárman ugyanazon a pályán futottunk.

Szalai Sándor: A külföldi piacok a back office rendszerek területén sem fagytak be, sőt az elmúlt hónapokban azt tapasztaltuk, hogy rendre megjelennek azok a megkeresések, amik a jellemzően már 15-20 éve futó rendszerek megújítását célozzák.

A ’90-es évek végén, a 2000-es évek elején piacra lépett brókercégek, vagyonkezelők, befektetési szolgáltatók most szolgáltatási-fejlesztési kényszerbe kerülnek, amihez a háttérrendszereiket is modernizálni kell.

Egy nagy lépést teszünk előre most azért, hogy ebben a regionálisan is érezhető tendenciában a back office rendszereinkkel is a legmodernebb megoldásokat tudjuk adni.

STA_0082 - Copy
Fotó: Stiller Ákos.

Mennyi idő alatt kivitelezhető az alaprendszerek cseréje, és miért éppen most jött el erre a pillanat?

Szalai Sándor: Ez első lépésben is egy 2-3 éves munka, amihez nagyon komoly piaci együttgondolkodás és az ügyfeleinkkel szoros együttműködés szükséges, de azt tapasztaljuk, hogy mindkét oldalon látjuk ennek az időzítésnek a létjogosultságát. A piaccal egyeztetve már megyünk előre, és tervezzük a következő hónapokat, éveket. 

A változásnak ügyféloldalon lehet az egyik mozgatórugója az is, hogy sok esetben pont a mostani helyzet miatt gyorsult fel a digitális transzformáció, ami az end-to-end kiszolgálásban a háttérrendszerek szintjén is megújítást kell hozzon mind technológiában és architektúrában, mind az ügyfélélményben.

Említettétek, hogy a jelentős piaci mozgások felpörgették a befektetési szolgáltatók bevételeit, de Amerikában például a Robin Hood letarolta a hagyományos brókerpiacot. A fintech vs. bankok csatában hozott változást a COVID?

Fischer Bálint: A mostani piaci környezetben sok pénzt lehet keresni, de kérdés, hogy ez meddig tart. A privátbanki ügyfeleknél is azt látjuk, hogy volt egy erőteljes elfordulás a kockázatosabb eszközök irányába. Egyébként is céljuk a privátbankoknak, hogy diverzifikáltabb portfóliókat hozzanak létre és legalább 30-50 százalékos részvénykitettséget érjenek el a hosszú távra szóló portfólióban, ez az időszak ebben sokat segíthet. De persze az ilyen időszakokban átesünk a ló túloldalára is, pár napja hallottam egy privátbankár ismerősömtől egy igazán konzervatív ügyfelével folytatott következő beszélgetését: “Hallottam, hogy most azt az A betűs részvényt, Amazonas vagy Apple vagy valamelyik hasonlót, ilyet kell venni. Olyat ti tudtok?” Sok ilyen beszélgetés lehetett az elmúlt hónapokban, aminek meglesz az árnyoldala.

Emellett ami biztosan látszik, hogy a brókercégeknél a klasszikus trading ügyfélkör nagyon erősen aktivizálódott.

Nagyon sok olyan ügyfél, aki évtizedek óta csak vette a lakossági állampapírt, most elkezdte vizsgálni a részvénypiacokat.

Rengeteg olyan ügyfél is van, aki életében először a Revoluton kezdett részvényt venni, hiszen bizonyos tranzakciószám alatt ingyen van, kéznél van a telefonon, és semmibe sem kerül kipróbálni. Azonban szerintem rövid távon ez nem lesz jelentős hatással a ’fintech vs bankok’ játszmára, pláne a régiónkban. Hosszú távon pedig az egész COVID helyzet olyan társadalmi hatásokkal járhat, ami mellett már nem az lesz a valódi kérdés, hogy ez a ’fintech vs bankok’ térképre hogyan hat, hanem az, hogy milyen irányba transzformálja a mai ismert fogyasztói társadalmat.

Szalai Sándor: A brókerek és a heavy traderek jöttek ki jól ebből, és a statikus vagyontömegeket kezelő alap- és vagyonkezelők is profitáltak a helyzetből, mert a kezelt vagyon növekedése a jutalékbevételek felfutását hozta. 

Azt is látjuk közben, hogy a szolgáltató és az ügyfél közötti kommunikáció megváltozott: az ügyfelek nem mennek be a fiókba, nem találkoznak személyesen a tanácsadóval. Olyan megoldásokban gondolkodunk, amelyek távolról, teljesen digitálisan adnak lehetőséget a kommunikáció minden formájára, döntések meghozatalára, megbízások beadására, dokumentumok aláírására.

Fischer Bálint: Az emberek nagyon sok olyan dolgot tapasztaltak meg az elmúlt időszakban, ami új volt nekik, és ami hosszú távon is hatással lesz rájuk, mint az online banki ügyintézés vagy a távmunka. Nem gondolom, hogy holnap be lehet zárni az összes bankfiókot, és mindenki home office-ban fog dolgozni, de valamilyen elmozdulás lesz ebbe az irányba.

STA_0109 - Copy
Fotó: Stiller Ákos.

Ti hogyan kezeltétek a COVID-veszélyhelyzetet operatív szinten?

Fischer Bálint: Március 16-a volt nálunk a választóvonal, utána mi egyik napról a másikra már otthonról dolgoztunk, júniusban jöttünk vissza, és most szeptember elejével térünk át ismét a teljes home-office működésre.

Szalai Sándor: Sokan vitáznak arról, hogy milyen nyomot fog hagyni ez az időszak a cégek működésében, kell-e pl. ennyi irodaterület. Mi már deklaráltuk, hogy nem úgy fogunk dolgozni, ahogy korábban, hiszen kiderült, hogy egy csomó feladatot jól el lehet végezni otthonról. Ez nyilván a használt irodaterületre is hatással lesz már rövid távon. De az is nyilvánvalóvá vált, hogy más helyzetekben nem a távmunka a jobb megoldás. Vannak olyan céges helyzetek, olyan egyéni élethelyzetek és olyan problémák, feladatok, amikor a személyes jelenlét nem, vagy csak átmenetileg nélkülözhető.  

Összességében végül milyen lesz az idei üzleti év, és mire számítotok jövőre?

Fischer Bálint: Minden válságban, minden társadalmi-gazdasági paradigmaváltásban elvéreznek bizonyos szereplők. Ha megrázzuk a szitát, rengeteg cég hullik ki, de minden ilyen sztorinak megvannak a nagy nyertesei is, elég csak a 2008-2009 körül alapított, mára sikercégek listáját magunk elé venni.

Rövid távon – ez alatt értem a 2020-as üzleti évet – várhatóan nem ez lesz életünk legjobb üzleti éve, de egyáltalán nem is lesz olyan rossz, mint amit azért sok helyen látunk. A cégek nagy részénél sokkal nagyobb volt a negatív hatás, de nálunk is hiányzik a bevételek egy része, mivel az ügyfeleink belassultak 2-3 hónapra.

Hosszú távon azok a cégek jönnek ki a válságból győztesen, amelyek agyban, stratégiában ezt egy lehetőségként élik meg, új dolgokat kezdenek megvalósítani. Amire mi a jövőnket építjük, az annak a közel 300 embernek a tudása, tapasztalata és elhivatottsága, akik ma a Dorsum csapatát alkotják. Ez a csapat ma is itt van velünk, sem tudásban, sem kapacitásban nem hozott semmilyen visszalépést a COVID, sőt bizonyos stratégiai területeken még bővülni is tudtunk. Rengeteg izgalmas és jövőbe mutató témán dolgozunk jelenleg is és egészen biztos vagyok abban, hogy ez komoly versenyelőny lesz számunkra a következő években. Ha pedig a 2021-es üzleti évet nézzük, akkor azt mondhatom, hogy alapvetően optimisták lehetünk, várhatóan sok projekt és téma fog beérni a következő év során.

A banki digitalizációval kiemelten foglalkozunk november 12-ei Banking Technology konferenciánkon, a regisztrációt megnyitottuk! 
STA_9987
Fotó: Stiller Ákos.
bullbear
hacker
london191217gettystock
koppenhága_dánia_shutter
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
mnb jegybank hungary