vinnaibalazs
Bank

Magyarország hatalmas lehetőség előtt áll, a digitális munkaerő jelentheti a kitörési pontot

Paradigmaváltásra készül a legnagyobb hazai informatikai érdekvédelmi szervezet, az IVSZ életében Vinnai Balázs, a szövetség újonnan mgválasztott elnöke. A szakember szerint Kelet-Közép-Európa digitális munkaerő és a technológiai képzettség tekintetében erősebb, mint Nyugat-Európa, ez a régiónk számára kitörési lehetőséget jelent. Ez már nemcsak a bérköltségről, hanem a szürkeállományról is szól: a diplomás és az átképzett informatikusokra is szükség lesz. Az IT-bérek megtorpantak, de tovább fognak emelkedni  - véli az új elnök.  Vinnai Balázzsal a fintech-szektor új szerepéről, a  digitalizációs Covid-hatásról, a kkv-szektor digitalizációjáról is beszélgettünk.
A legforróbb fintech trendekről lesz szó a Portfolio november 12-ei Banking Technology konferenciáján, a regisztrációt megnyitottuk!

Nemrégiben választottak meg az IVSZ elnökének, mik a terveid a szervezet elnökeként?

Már 13 éve tagja vagyok az IVSZ elnökségének, ahol elsősorban olyan, hozzám leginkább közelálló területekkel foglalkoztam, mint az innováció, vagy a startupvilág. Most az IVSZ működésében egy olyan paradigmaváltásra van szükség, ahol ezek a területek jóval nagyobb hangsúlyt kapnak. Az IVSZ elsődleges feladata, hogy az iparág érdekeit képviselje, ugyanakkor azt sem szabad szem elől veszíteni, hogy az elmúlt 10 évben az informatika egy iparágakon átívelő tényezővé vált.

Ma már teljesen homályos az a határvonal, amely a cégek informatikai ágazatba való tartozását jelzi, ami az iparág számára hatalmas lehetőség. De még ennél is fontosabb kérdés, hogy hogyan legyünk versenyképesebbek elsősorban nemzetközi szinten. Kelet-Közép-Európa digitális munkaerő és a technológiai képzettség tekintetében erősebb, mint Nyugat-Európa, ami a régiónk számára egy újabb kitörési lehetőséget jelent. Ráadásul az itt fellelhető szabad kapacitás szintén még mindig nagyobb, és ez már nemcsak a bérköltségről, hanem a szürkeállományról is szól.

Az elmúlt években gyors ütemben nőtt az IT-cégek exportbevétele Magyarországon. Lehet ezen a tempón még gyorsítani? A bázis volt alacsony?

Alacsony volt a bázis, ezzel együtt ebben még rengeteg lehetőséget látok. Kelet-Közép-Európa a kontinens informatikai központja lett, már nemcsak a globális multik, hanem a közepes méretű cégek is ide hozzák a fejlesztőközpontjaikat. Az autóipar már megmutatta, hogy ez a folyamat is növeli az exportot, de a valós hozzáadott értéket - ami a magyar nemzeti iparágat erősíti - nem ugyanolyan mértékében bővíti. Ettől függetlenül ezek a beruházások nagyon fontosak, és a célom az, hogy a magyar cégek nemzetközi láthatósága és szerepvállalása határozottan növekedjen.

Milyen képzésekkel, programokkal lehet támogatni a szürkeállomány további fejlődését?

Minden olyan kezdeményezésnek működnie kell, ami növeli annak a lehetőségét, hogy a digitálisan képzett szakemberek száma gyarapodjon az országban. Ez nagyon sokrétű feladat: nem lehet csak egyetemi, nem lehet csak az állami képzéssel megoldani. Az ökoszisztéma minden területén meg kell találni a szürkeállomány ilyen irányú kiaknázásának a lehetőségét, ami jelenthet átképzést. A munkaerőpiac egy nagyon gyors változáson megy keresztül, aminek az egyik kísérőjelensége, hogy nyílik az olló a digitálisan képzett és képzetlen munkaerő között, így egyre nehezebb lesz átugrani az egyikből a másikba. Az egyik területen óriási munkanélküliségre lehet számítani az automatizáció, a gyártástechnológiák fejlődése miatt, a másik oldalon pedig tetemes lesz a munkaerőhiány. Akkor tudunk nemzetgazdasági szempontból okosan sáfárkodni ezzel, ha most, amikor ez még átugorható, a munkaerőpiac minél több szereplőjét megpróbáljuk átterelni.

Mi a helyzet az állami informatikusképzéssel? Pletyka szintjén arról lehet hallani, hogy ez a projekt kútba fulladt.

Nagyon erős meggyőződésem, hogy az egész Covid-szituáció csak felgyorsítja az előbb említett munkaerőpiaci folyamatot, és az állam szerepvállalása kulcsfontosságú ebben. Hiszen hirtelen tömegek vesztették el a munkájukat, sokaknak kell otthon maradnia, vagy azért, mert home office-ban dolgozik, vagy azért, mert elvesztette az állását. Most számos szempontból lehetőségük van arra, hogy újragondolják a karrierjüket. Az állam nagyon jól teszi, ha ezt támogatja, hiszen ezzel alapozza meg a GDP-növekedés jövőbeli lehetőségét.

A Codecoolnál mennyire erős az érdeklődés az informatikai képzések iránt?

Az átképzések iránti érdeklődés elképesztő mértékben nő. A fiatal felnőttek jelentős többsége felismerte, hogy eddig nagyon könnyű volt például a HORECA-szektorban (Hotels, Restaurants, Café’s – a szerk.) elhelyezkedni, ami vonzó ugyan egy konjunktúrában, de nem egy jövőbiztos, hosszú távú karrierlehetőség. Ezek a fiatalok eddig sem gondolták, hogy ez lesz a hosszú távú karrierjük, és most az élettől kaptak egy lehetőséget arra, hogy megváltoztassák a jövőjüket. A vállalatok ugyanakkor a COVID-időszak elején bezártak, felvételi stopot hirdettek, mert nem tudták, hogyan vegyék fel és állítsák munkába teljesen digitálisan az új alkalmazottakat, és a költségcsökkentési mechanizmusok is sok helyen azonnal beindultak. De ezek ideiglenes lépések voltak, és nyáron már láttuk ennek a feloldódását.

Két és fél évvel ezelőtt elődöd, Laufer Tamás beszélt nekünk arról, az informatikai szektorban olyannyira elszálltak a fizetések, hogy a fejlesztőknél extrém magas, akár 1,8 milliós fizetések is előfordulnak. A COVID-válság nyomán változott-e a rendkívül feszes IT-munkaerőpiaci helyzet?

Az IT-munkaerőpiac speciális helyzetben volt a Covid-időszak alatt, meggyőződésem, hogy igazi leépítésekre nem nagyon került sor, de a bérek befagyasztására valószínűleg itt is sok helyen sor került. Az elmúlt években amúgy is túlfűtött növekedés volt látható a bérekben, ez ideiglenesen megtorpant, de biztos vagyok benne, hogy folytatódni fog. Ráadásul ez egy nemzetközileg is hasznosítható tudás, azért a béreknek nemzetközileg kell versenyképesnek lenniük. A forint/euró árfolyamváltozása önmagában is átalakítja a bérezési piacot.

Hol látod a legnagyobb problémákat a magyar kkv-szektorban a digitalizáció területén?

A cégek nagy része úgy gondolta a Covid-időszak elején, hogy az online megtartott meetingekkel letudták a digitális transzformációt, ez azonban csak a felszín karcolgatása ebben a tekintetben. A digitalizáció ma már egyértelműen versenyképességi kérdés, és a piaci folyamatok be fogják bizonyítani, hogy aki versenyképesebb, az magasabb marzzsal dolgozik, hatékonyabban működik, ezért gyorsabban is nő a versenytársainál. A piac ki fogja kényszeríteni, hogy a digitalizáció minden iparágban megtörténjen. Ez egy kockázat a nem informatikával foglalkozó magyar kkv-szektorban, de akár a nagyvállalati szektorban is. A legtöbb vállalat esetében még várat magára a generációváltás folyamatának megkezdése, a menedzsment átformálása.

A világjárvány hatására sokak szerint éveket ugrott előre a digitalizáció, de sok területen gyors visszarendeződés is történt az ügyfélszokásokban, a munkaszervezésben. Lesz hosszú távú hatása a COVID-járványnak a digitalizációs folyamatokra?

Egyértelműen azon az állásponton vagyok, hogy a Covid-hatás hosszú távú. Olyan folyamatokat gyorsított fel, amelyek amúgy is zajlottak, de most rákényszerült minden szereplő arra, hogy gyorsítsa a digitális transzformációját, ezért nem fognak visszaállni. A különleges lesz az új normális, és ez nyilván helyzetbe hozza a tagvállalatainkat. Nemcsak azokról az egyszerű folyamatokról beszélek, hogy a home office miatt hirtelen mindenki notebookot akart vásárolni, hanem arról, hogy az összes vállalati folyamatot érintő átalakítás mind hardver, mind szoftver tekintetében új kihívások elé állítja a piacot. Ez önmagában a piac növekedését eredményezi, függetlenül az exportképességeinktől vagy az általános piaci növekedéstől. Ez nem jelenti azt, hogy rövid távon ne érezhette volna meg jó néhány tagvállalatunk a karanténhelyzet blokkoló hatását egyes projekteknél, vagy azt, hogyan álltak le várt induló projektek, értékesítési folyamatok, de hosszú távon ez mindenképpen a nyertes oldalra helyezi át az informatikát.

Két éve arról is beszélgettünk egymással, hogy a fintech cégek a B2B piacon találták meg a számításukat. Ez mennyire jött be nekik? A szektorban rejlő felforgató erő előtérbe kerülhet még a jövőben?

Szerintem igen, előtérbe kerülhet, ebben kulcselem lesz, hogy az ügyfél kihez kötődik. Elsősorban azok a brandek tudnak erős pozíciót szerezni a fintech ökoszisztémában, ahová tényleg kötődik az ügyfél. De ez nem jelenti azt, hogy kizárólag erre lehet üzleti modellt építeni. Az elmúlt időben rengeteg olyan köztes szereplő jött létre, aki az ügyfél számára láthatatlan, de az ökoszisztéma különböző szereplőit össze tudja kötni. Ebben van még további potenciál, az open banking rendszer erről is szól.

A Facebook Libra projektje egyelőre nem jött össze, és mostanában a bigtechek óvatosabban lépkednek be a banki piacra. Ebből az irányból fenyegeti most piacszerzési kísérlet a szektort?

Ez a fenyegető erő továbbra is létezik, csak idő kérdése, hogy mikor határoznak úgy, hogy ezzel a területtel is kiemelten szeretnének foglalkozni. Ez most náluk azért nem top prioritás, mert elképesztő mértékben növekszik az üzletük a Covid által felgyorsított digitalizációs trendek miatt. Mindegy, hogy a Google-ról, az Amazonról vagy a Facebookról beszélünk, ők mindenképpen a nyertesei ennek a szituációnak.

A legforróbb fintech trendekről lesz szó a Portfolio november 12-ei Banking Technology konferenciáján, a regisztrációt megnyitottuk! 
orbán viktor parlament
Koronavírus
Az iráni külügyminisztert meghívták a Fehér Házba
A bankokat rettegésben tartó orosz hackerek valójában nem is oroszok
Egyre nagyobb bajban van Nagy-Britannia
nagorno karabakh
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Compliance szakértő

Compliance szakértő
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
bankkartya_bank card_penztarca