bankautomatamaszk
Bank

A legkeményebb lélegeztetés kellett, de jól bírják a koronavírus-válságot a magyar bankok

Kreatív és radikális állami intézkedésekkel sikerült a koronavírus-válság ellenére is jó egészségben tartani a magyar hitelpiacot és vele a bankokat 2020-ban. A hitelintézeti szektor konszolidált nyeresége így „csak” megfeleződött, 390 milliárd forintra csökkent tavaly az MNB friss adatai szerint. A bevételek a válságban is szépen alakultak, a működési költségek is tovább nőttek, az azonban csak részben idén, részben jövőre fog eldőlni, hogy a nyereség visszaesése mögött álló 399 milliárd forintnyi tavalyi értékvesztés elég lesz-e a várható hitelbedőlések fedezésére.

Egy éve ezt már sokan aláírták volna

Amikor a magyar bankokat jó egészségben tartó kreatív és radikális állami intézkedésekről értekezünk, akkor leginkább az alábbiakra gondolunk:

  • a 2020. március 19-én bevezetett és jelen állás szerint 2021. június 30-áig élő általános törlesztési moratórium lényegében a veszélyeztetett ügyfelek összes fizetési nehézségét elfedi (a bankok ezért elsősorban gazdasági, piaci indikátorok és számviteli előírások alapján képeztek értékvesztést hitelportfóliójuk várható minőségromlására), az "igazság pillanata" 2021 második felétől jön el, addig is a kieső likviditást pedig a jegybanki pénzpumpa pótolja,
  • a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrája, az MFB Csoport krízishitelei és garanciaprogramjai, az EXIM kárenyhítő termékei és a KAVOSZ új Széchenyi Kártya programjai 2020 áprilisa óta mind-mind azt szolgálták, hogy a bevételek visszaesése ellenére a vállalati szféra likviditása akár mesterségesen alacsony kamatszint és a kockázatok szétterítése mellett is magasan maradjon, ennek eredménye pedig a betétállomány példátlan nagymértékű növekedése és rekordszintű vállalati likviditásbőség kialakulása lett (a következő 1-2 év nagy kérdése, ez beruházásokra konvertálódik-e, és ha igen, hogyan hat vissza a hitelpiacra),
  • olyan programok járultak hozzá a banki bevételek növekedéséhez a válság alatt is, mint a tranzakciós aktivitást támogató azonnali fizetési rendszer (közvetlenül a pandémia előtt történt) bevezetése, az első teljes évét élő babaváró hitel vagy a falusi CSOK, 2021-ben pedig az új otthonteremtési támogatásokkal ezek tovább bővültek, a lakossági hitelezés egyik legfontosabb lábát, a lakáspiacot továbblendítve.

Egy évvel ezelőtt alighanem a legtöbb hazai bankvezér aláírta volna azt, ahogy végül kikerült a szektor a 2020-as évből. Várható volt, hogy egy (végül „csak” 5%-os) éves gazdasági visszaesés idején a bankszektor teljesítménye is jelentősen romlik, akár veszteségbe fordul, ehhez képest

a magyar bankszektor tőkearányos megtérülése egy Nyugat-Európában békeidőben is átlagosnak mondható, 6,5%-os szintre esett csak vissza az előző évi 13,1%-ról.

Hogy így sikerült megúsznia a bankszektornak 2020-at, és a hitelválságot (credit crunch) is sikerült elkerülni, abban a fenti intézkedéseknek óriási a szerepük, de ez nem jelent garanciát a jövőre nézve, a friss lezárások miatt ismét nagy a bizonytalanság a szektorban, ami folyamatos állami ébrenlétet igényel. A banki eredményességi szempontjából a kockázati költség a legnagyobb kérdés: a törlesztési moratórium miatt részben idén, részben jövőre fog eldőlni, hogy a nyereség visszaesése mögött álló 399 milliárd forintnyi tavalyi értékvesztés elég lesz-e a várható hitelbedőlések fedezésére.

Lássuk a számokat!

Ahogy tegnap beszámoltunk róla, csütörtökön reggel közzétette az MNB a magyar hitelintézeti szektor legfontosabb 2020-as statisztikáit. Mivel a részletesebb statisztikák konszolidáltak, vagyis például az OTP külföldi leánybankjait is tartalmazzak, ezért mi is ezeket mutatjuk be. A szektor adózás előtti eredménye tavaly 42%-kal, adózás utáni eredménye 44%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

A hazai nagybankok közül eddig három közölte tavalyi éves eredményét:

a legnagyobb hazai bank adta a konszolidált szektoreredmény kétharmadát, hiszen az OTP csoportszinten 259,6 milliárd forintos (Magyarországon 159,3 milliárdos) profitot ért el. A K&H 42,3, az Erste 23,0 milliárdos adózott eredményt ér el, a többiek éves számaira még várunk.

Annyit még elárult az MNB, hogy a nagy méretű bankcsoportok mind nyereségesek voltak; háromnak a tőkearányos megtérülése (ROE) maradt 5% alatt, további háromnak le ennél magasabb, de 10% alatt, míg kettőnek 10% és 15% között alakult, 15%-nál magasabb ROE-t egyetlen hitelintézet sem ért el. A teljes szektorban 10 szereplő volt egyébként veszteséges.

A válság ellenére a működési bevételek 8,9%-kal, a működési költségek 6,3%-kal nőttek a hitelintézeti szektorban, a bevételek növekedési üteme egyébként éves összevetésben az első negyedéves 16%-ról fokozatosan csökkent a negyedik negyedéves 4%-ra, mutatva, ahogy beljebb mentünk a válságba.

A 2019-es mélypontról kissé nőtt a kamatbevételek jelentősége a bevételeken belül, így a bankok bevételeinek 57%-a (nettó) kamatbevétel volt, aminek abszolút összege 10,4%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A törlesztési moratórium ellenére a bankok elszámolhatták kamatbevételként a ténylegesen csak később befolyó kamatokat (csak ezek kamatos kamatát nem, lásd ennek hatását alább). Említést érdemel továbbá az MNB preferenciális betéte, ami nemcsak az NHP Hajrá fokozott igénybevételére ösztönözte a bankokat, de a kamatbevételükre is jótékonyan hatott, csakúgy, mint (eltérő mértében ugyan, de) sok államilag kamattámogatott vállalati és lakossági hitelprogram. A nettó díj- és jutalékbevételek eközben 1,4%-kal bővültek csak, jelezve az üzleti aktivitást érintő kihívásokat.

A legnagyobb negatív tételt természetesen tavaly a bankoknál

az értékvesztések jelentették, nettó összegük négyszerese volt az egy évvel korábbinak, és szinte egy az egyben megmagyarázzák, miért romlott 2019-ről 2020-ra a bankszektor jövedelmezősége.

Annak ellenére, hogy a hitelportfólióban egyelőre nem következett be romlás: a magyar bankszektor nem teljesítő hiteleinek aránya (NPL-ráta) 2020 végén 3,6% volt az egy évvel korábbi 4,1% után. A javulásban nagy szerepe van az ügyfélhitel-állomány mintegy felét érintő törlesztési moratóriumnak és a hitelállomány folytatódó növekedésének, amihez a tőketörlesztések egy részének elmaradása révén szintén hozzájárult a moratórium.

Érdemes megemlíteni néhány tételt, amely emellett hatott a bankok elszámolásaira:

  • a moratóriumban érintett hitelekre fel nem számított kamatos kamat mint negatív tétel az egyéb eredményben: becslésünk szerint évi közel 50 milliárd forintnyi mínusz,
  • járványügyi különadó, amelyet három részletben fizettek be, ugyanakkor a következő öt év bankadójából levonható: közel 55 milliárd forint (mértékea módosított mérlegfőösszeg 50 milliárd forint feletti részének 0,19 százaléka) – az MNB nekünk küldött tájékoztatása alapján a hitelintézetek a járványügyi különadót 2020-ban nem az eredmény terhére számolták el, hanem azt követelésként a mérlegben tartják nyilván,
  • pénzügyi szervezetek különadója (a szokásos bankadó): összege Magyarországon mintegy 65 milliárd forint, amelynek döntő része a bankoktól és érdekeltségeiktől származott.

A bankok költséghatékonysága kissé még javult is a járvány ideje alatt: a költég/bevétel hányados az előző évi 64,6%-ról 63,0%-ra csökkent.

Hónapról hónapra beszámolunk a hazai hitel- és betéti piac alakulásáról. Ahogy korábban már beszámoltunk róla, tavaly belföldön a háztartások hitelállománya 14,2%-kal növekedett annak köszönhetően, hogy sokan vettek részt a moratóriumban, az új kihelyezések pedig csak 8,7%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól. Belföldön a vállalatok hitelállománya 12,9%-kal bővült 2020-ban, március óta azonban jócskán visszaesett a növekedés üteme, így az ezt követő 9 hónapban mindössze 3,6% volt. Ezeket a belföldi állományokat mutatja alábbi ábránk.

A most közzétett konszolidált adatokból nagyobb bővülés olvasható ki, részben az OTP legutóbbi akvizícióinak is köszönhetően. Ez alapján a konszolidált hitelintézeti szektor mérlegfőösszege  és hitelállománya 23%-kal, betétállománya pedig 25%-kal nőtt 2020-ban, e növekedési számokban persze a törlesztési moratórium (belföldön és külföldön egyaránt) pozitív irányú hatása is vastagon benne van.

Címlapkép: Getty Images

eiffel torony franciaország
amerikai kongresszus capitolium sötétség
mercedes-benz eqb nyitó
dollar penz bankjegy 100
szlávik koronavírus oltás vakcina
iskolabezárás iskola suli iskolazárás koronavírus

Alapblog Soha ilyen jókedv!

Ilyet még nem látott a világ, az Egyesült Államokban olyan ütemben oltanak, hogy a vállalatok beszerzési menedzserei...

Kasza Elliott-tal Tesla

Tegnap élesedett a pár napja berakott eladási megbízásom 780-on, rögtön nyitás után. Majdnem elérte a csatornatetőt...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Minden, amit a kezdéshez tudni érdemes.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Felvigyázó /Junior felvigyázó

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
novák katalin facebook