sirogyerek
Bank

Durva jelenség a lakáshiteleknél: ennyit értek a családtámogatási intézkedések?

6,5 százalékkal kevesebb folyósítás 4,6 százalékkal nagyobb összegben – röviden ez történt tavaly a lakáshitelek piacán a KSH tegnap közzétett adatai szerint. Előbbi egy hosszabb távú trendre erősített rá: hiába a családtámogatások felpörgetése, az otthonteremtést segítő hitelek állományi darabszáma lényegében 2015 óta stagnál, vagyis az MNB három éve közzétett hosszú távú hitelpiaci jövőképével ellentétben egyelőre nem lett szélesebb a hiteladósok tábora. A járvány lassítja, a törlesztési moratórium viszont gyorsítja a lakáshitel-tartozások növekedését, így miközben az állomány darabszámban stagnált, összegszerűen 10,3 százalékkal nőtt 2020-ban a teljes lakáshitel-tőketartozásunk, meghaladva a 4000 milliárd forintot. Újra nőtt a használtlakás-vásárlások súlya a célok között, az idei viszont a felújítások előretörésének az éve lehet.
Ez a téma is terítékre kerül Hitelezés 2021 konferenciánkon, érdemes regisztrálni!

A Portfolio havonta beszámol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési statisztikáiról (a következő e hét szerdáján várható a márciusi adatokról), a Központi Statisztikai Hivatal félévente közzétett adatai ezektől többek között abban térnek el, hogy a szerződéses összeg helyett az engedélyezett és folyósított hiteleket mutatják (elsősorban utóbbiakat mutatjuk be az alábbiakban), és hogy a darabszámokat is részletesen tartalmazzák.

Míg az MNB február elején közölt számai a lakáshitelek esetében tavaly alacsony, 2%-os növekedést mutattak a lakáshitelek új kihelyezésének összegében, addig a KSH számai 4,6%-os bővülést mutatnak. Mindkettőre igaz, hogy a növekedés visszaesését jelenti az előző évekhez képest, ami vélhetően a járvány miatti anyagi bizonytalansággal és kivárással magyarázható. Darabszám szerint ráadásul csökkenés történt: 6,5%-os visszaesést láthatunk. Az éves folyósított összeg 917 milliárd forint, a darabszám 104 ezer volt így 2020-ban. A 917 milliárdos folyósítás nominálisan új rekordnak számít, a folyósítási darabszám viszont messze van a 2003-as, 2006-os és 2008-as csúcsoktól. A fenti ábrán 2017 óta látható a felvett lakáshitelek darabszámának stagnálásközeli állapota, a visszafizetésekkel együtt a teljes (állományi) darabszám 2015 óta nem emelkedett érdemben (lásd alább).

Nem új jelenség tehát a folyósított lakáshitelek számának megtorpanása, ezt elsősorban a lakástranzakciók számának stagnálásával, illetve (tavaly például) csökkenésével magyarázhatjuk. Ennek következtében ha volt növekedés a lakáshitelpiacon, az az elmúlt években elsősorban az átlagos hitelösszegek növekedésével volt magyarázható. A KSH adatai szerint míg 2014-ben egy átlagos folyósítás 3,4 millió forint volt, ez tavaly már 8,8 millió, szemben a 2019-es 7,9 millióval.

Hitelcél szerint 69%-át használt lakás vásárlásra vették fel a háztartások tavaly, majd 12%-kal az újlakás-vásárlás és 9%-kal a házépítés következett. Valószínűleg a járvánnyal és a falusi CSOK előretörésével magyarázható, hogy megállt a használt lakások arányának csökkenése. A korszerűsítés, bővítés aránya mindössze 4,6% volt a folyósítások között (külön felújítás kategória nincs a statisztikában), a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsönök február 1-jei bevezetésével azonban ez az arány számottevő emelkedésnek indulhat idén, különösen darabszám alapján.

Hitelnyújtó szerint is látható a folyósítások megoszlása a KSH statisztikájában: a Takarék Csoport integrációjával eltűntek a takarszövetkezetek, a lakás-takarékpénztárak (lényegében a Fundamenta) aránya pedig 11%-ra csökkent, pedig járt 31% fölött is a kereskedelmi bankok gyengélkedése idején. A jelzálogbankok aránya (elsősorban az OTP Jelzálogbank) részaránya viszont stabilan 30% feletti.

A CSOK-hoz, illetve a falusi CSOK-hoz felvehető 3%-os kamattámogatott hitelnek köszönhetően tavaly már minden hatodik újonnan felvett lakáshitel támogatott volt, ez az arány szintén növekedhet idén az otthonfelújítási kölcsönnek és a családtámogatások januári bővülésének köszönhetően.

Az új lakáscélú hitelek futamideje átlagosan 15,6 év volt tavaly, ami nem jelent számottevő változást az előző évhez képest, e téren nem nőtt tehát a kockázatvállalás mértéke. Miközben a használt lakásokra felvett hitelek átlagos futamideje nőtt, az építési hiteleké csökkent, az új lakások vásárlására felvett hiteleké pedig stagnált. Bár a korszerűsítési hiteleknél is emelkedett a futamidő, idén már rövidülés várható, hiszen a kamattámogatott otthonfelújítási hitelek maximális futamideje (10 év) kisebb a tavalyi piaci átlagnál.

Három ábra erejéig érdemes kitérni a lakáshitelek teljes meglévő állományára is. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg, mint az új hiteleknél: a darabszám stagnálást mutat, azonban nem 2017, hanem lényegében 2015 óta. Úgy tűnik, az előző válság hitelpiaci traumái sokak kedvét elvették a lakáshitel-felvételtől, de talán az is kijelenthető, hogy a hitelképes háztartások száma nem vagy nem számottevően emelkedett az elmúlt fél évtizedben. Ellentétben egyébként az MNB említett, három éve megfogalmazott jövőképével, amely elsősorban a hitelezettek számának jelentős bővítésében látta a lakossági hitelpiac növekedési reményeit.

Az összegszerű állomány persze nőtt, mégpedig 10,3%-kal és átlépte a KSH adatai szerint is a 4000 milliárd forintot. A 2016-os mélyponthoz képest 37%-kal nagyobb a lakáshitel-tartozásunk. A tavalyi növekedés jelentős részben a törlesztési moratóriumnak köszönhető, hiszen mintegy 600 milliárd forintot hagyott 2020-ban a háztartásoknál, amiből 370 milliárd forint lehetett az MNB becslései szerint tőketörlesztés. Becslésünk szerint ennek mintegy fele érinthette a lakáshiteleket (a többi a fogyasztásiakat), vagyis a lakáshitel-állomány tavalyi 373 milliárd forintos növekedése valószínűleg mintegy fele akkora lett volna, ha nincs a moratórium.

A darabszám stagnálása és az összeg növekedése a meglévő lakáshitelek esetében is azt jelenti, hogy az átlagösszeg, vagyis az átlagos fennálló tartozás emelkedett az elmúlt években. A 2016-os 4,5 millióval szemben 2020 végén 6,0 millió forint volt egy átlagos fennálló lakáshitel-tartozás nagysága. A piaci hiteleknél ez 6,6 millió, az államilag támogatott hiteleknél 4,1 millió forint volt.

Ez a téma is terítékre kerül Hitelezés 2021 konferenciánkon, érdemes regisztrálni!

Címlapkép: Getty Images

aliexpress
vakcina
elektromos auto
arany nyomtatás
axial baja beruházás

Kiszámoló Itt a Lidl Plus

Külföldön már tavaly bevezetésre került a Lidl Plus, a Lidl kedvezményeket és kuponokat kínáló szolgáltatása....

Alapblog Tőzsde, a mentorunk

Archívumunkból (2019): A tőzsde sokak szemében egy kiszámíthatatlan terület. Aki viszont közelebb merészkedik hozzá...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
Online előadás
Mire figyeljünk, milyen eszközöket használjunk?
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
bírósági per nav