sirogyerek
Bank

Durva jelenség a lakáshiteleknél: ennyit értek a családtámogatási intézkedések?

6,5 százalékkal kevesebb folyósítás 4,6 százalékkal nagyobb összegben – röviden ez történt tavaly a lakáshitelek piacán a KSH tegnap közzétett adatai szerint. Előbbi egy hosszabb távú trendre erősített rá: hiába a családtámogatások felpörgetése, az otthonteremtést segítő hitelek állományi darabszáma lényegében 2015 óta stagnál, vagyis az MNB három éve közzétett hosszú távú hitelpiaci jövőképével ellentétben egyelőre nem lett szélesebb a hiteladósok tábora. A járvány lassítja, a törlesztési moratórium viszont gyorsítja a lakáshitel-tartozások növekedését, így miközben az állomány darabszámban stagnált, összegszerűen 10,3 százalékkal nőtt 2020-ban a teljes lakáshitel-tőketartozásunk, meghaladva a 4000 milliárd forintot. Újra nőtt a használtlakás-vásárlások súlya a célok között, az idei viszont a felújítások előretörésének az éve lehet.
Ez a téma is terítékre kerül Hitelezés 2021 konferenciánkon, érdemes regisztrálni!

A Portfolio havonta beszámol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési statisztikáiról (a következő e hét szerdáján várható a márciusi adatokról), a Központi Statisztikai Hivatal félévente közzétett adatai ezektől többek között abban térnek el, hogy a szerződéses összeg helyett az engedélyezett és folyósított hiteleket mutatják (elsősorban utóbbiakat mutatjuk be az alábbiakban), és hogy a darabszámokat is részletesen tartalmazzák.

Míg az MNB február elején közölt számai a lakáshitelek esetében tavaly alacsony, 2%-os növekedést mutattak a lakáshitelek új kihelyezésének összegében, addig a KSH számai 4,6%-os bővülést mutatnak. Mindkettőre igaz, hogy a növekedés visszaesését jelenti az előző évekhez képest, ami vélhetően a járvány miatti anyagi bizonytalansággal és kivárással magyarázható. Darabszám szerint ráadásul csökkenés történt: 6,5%-os visszaesést láthatunk. Az éves folyósított összeg 917 milliárd forint, a darabszám 104 ezer volt így 2020-ban. A 917 milliárdos folyósítás nominálisan új rekordnak számít, a folyósítási darabszám viszont messze van a 2003-as, 2006-os és 2008-as csúcsoktól. A fenti ábrán 2017 óta látható a felvett lakáshitelek darabszámának stagnálásközeli állapota, a visszafizetésekkel együtt a teljes (állományi) darabszám 2015 óta nem emelkedett érdemben (lásd alább).

Nem új jelenség tehát a folyósított lakáshitelek számának megtorpanása, ezt elsősorban a lakástranzakciók számának stagnálásával, illetve (tavaly például) csökkenésével magyarázhatjuk. Ennek következtében ha volt növekedés a lakáshitelpiacon, az az elmúlt években elsősorban az átlagos hitelösszegek növekedésével volt magyarázható. A KSH adatai szerint míg 2014-ben egy átlagos folyósítás 3,4 millió forint volt, ez tavaly már 8,8 millió, szemben a 2019-es 7,9 millióval.

Hitelcél szerint 69%-át használt lakás vásárlásra vették fel a háztartások tavaly, majd 12%-kal az újlakás-vásárlás és 9%-kal a házépítés következett. Valószínűleg a járvánnyal és a falusi CSOK előretörésével magyarázható, hogy megállt a használt lakások arányának csökkenése. A korszerűsítés, bővítés aránya mindössze 4,6% volt a folyósítások között (külön felújítás kategória nincs a statisztikában), a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsönök február 1-jei bevezetésével azonban ez az arány számottevő emelkedésnek indulhat idén, különösen darabszám alapján.

Hitelnyújtó szerint is látható a folyósítások megoszlása a KSH statisztikájában: a Takarék Csoport integrációjával eltűntek a takarszövetkezetek, a lakás-takarékpénztárak (lényegében a Fundamenta) aránya pedig 11%-ra csökkent, pedig járt 31% fölött is a kereskedelmi bankok gyengélkedése idején. A jelzálogbankok aránya (elsősorban az OTP Jelzálogbank) részaránya viszont stabilan 30% feletti.

A CSOK-hoz, illetve a falusi CSOK-hoz felvehető 3%-os kamattámogatott hitelnek köszönhetően tavaly már minden hatodik újonnan felvett lakáshitel támogatott volt, ez az arány szintén növekedhet idén az otthonfelújítási kölcsönnek és a családtámogatások januári bővülésének köszönhetően.

Az új lakáscélú hitelek futamideje átlagosan 15,6 év volt tavaly, ami nem jelent számottevő változást az előző évhez képest, e téren nem nőtt tehát a kockázatvállalás mértéke. Miközben a használt lakásokra felvett hitelek átlagos futamideje nőtt, az építési hiteleké csökkent, az új lakások vásárlására felvett hiteleké pedig stagnált. Bár a korszerűsítési hiteleknél is emelkedett a futamidő, idén már rövidülés várható, hiszen a kamattámogatott otthonfelújítási hitelek maximális futamideje (10 év) kisebb a tavalyi piaci átlagnál.

Három ábra erejéig érdemes kitérni a lakáshitelek teljes meglévő állományára is. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg, mint az új hiteleknél: a darabszám stagnálást mutat, azonban nem 2017, hanem lényegében 2015 óta. Úgy tűnik, az előző válság hitelpiaci traumái sokak kedvét elvették a lakáshitel-felvételtől, de talán az is kijelenthető, hogy a hitelképes háztartások száma nem vagy nem számottevően emelkedett az elmúlt fél évtizedben. Ellentétben egyébként az MNB említett, három éve megfogalmazott jövőképével, amely elsősorban a hitelezettek számának jelentős bővítésében látta a lakossági hitelpiac növekedési reményeit.

Az összegszerű állomány persze nőtt, mégpedig 10,3%-kal és átlépte a KSH adatai szerint is a 4000 milliárd forintot. A 2016-os mélyponthoz képest 37%-kal nagyobb a lakáshitel-tartozásunk. A tavalyi növekedés jelentős részben a törlesztési moratóriumnak köszönhető, hiszen mintegy 600 milliárd forintot hagyott 2020-ban a háztartásoknál, amiből 370 milliárd forint lehetett az MNB becslései szerint tőketörlesztés. Becslésünk szerint ennek mintegy fele érinthette a lakáshiteleket (a többi a fogyasztásiakat), vagyis a lakáshitel-állomány tavalyi 373 milliárd forintos növekedése valószínűleg mintegy fele akkora lett volna, ha nincs a moratórium.

A darabszám stagnálása és az összeg növekedése a meglévő lakáshitelek esetében is azt jelenti, hogy az átlagösszeg, vagyis az átlagos fennálló tartozás emelkedett az elmúlt években. A 2016-os 4,5 millióval szemben 2020 végén 6,0 millió forint volt egy átlagos fennálló lakáshitel-tartozás nagysága. A piaci hiteleknél ez 6,6 millió, az államilag támogatott hiteleknél 4,1 millió forint volt.

Ez a téma is terítékre kerül Hitelezés 2021 konferenciánkon, érdemes regisztrálni!

Címlapkép: Getty Images

sebastian kurz ausztria járvány vakcina szputnyik
koronavírus maszk
parkolás
afrika getty stock
koronavirus vilag
gáza bombázás

Kiszámoló Itt a Lidl Plus

Külföldön már tavaly bevezetésre került a Lidl Plus, a Lidl kedvezményeket és kuponokat kínáló szolgáltatása....

Alapblog Tőzsde, a mentorunk

Archívumunkból (2019): A tőzsde sokak szemében egy kiszámíthatatlan terület. Aki viszont közelebb merészkedik hozzá...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial & Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
családi ház