forint
Bank

Új helyzet elé állította a bankokat a koronavírus: változás a kamatkockázatok kezelésében

Alaposan próbára tette a bankok kamatkockázat-kezelési tevékenységét a vírusjárvány nyomán a hazai és nemzetközi piacokon tapasztalt volatilitás. A CRD V uniós tőkekövetelmény-előírásainak átvezetése a hazai hitelintézeti törvényben ugyanakkor ez évtől a korábbinál szigorúbb előírásokat vezetett be a bankokat érintő kamatsokkok negatív hatásainak megelőzése, illetve mérséklése érdekében.
Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio június 9-ei Hitelezés 2021 konferenciáján, érdemes regisztrálni!

A 2020-as év nem csak a pandémia miatt vált emlékezetessé, hanem a pénz- és tőkepiacokon látott jelentős volatilitás miatt is. A 10 éves magyar állampapírhozamok 2020 január és március közepe között közel 1,5 százalékponttal, nagyságrendileg 50%-kal megugrottak, majd bő egy hónap múlva már visszatértek a korábbi szintekre. A hazai tőkepiacokat sem kerülte el a járvány okozta turbulencia. A magyar tőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX 2020. január 2-án - történelmi maximumát elérve - 46.475 ponton zárt. Két és fél hónappal később, március 18-án már 29.500 pont alatt volt az értéke, év végére azonban újra 42.000 pont fölé emelkedett.

Ugyanez a változékonyság volt megfigyelhető a nemzetközi piacokon is. Az amerikai 10 éves kötvényhozamok 2020 márciusra az év elejéhez képest megfeleződtek, a New York-i tőzsdeindex (NYSE Composite) 2020. február közepe után, 1 hónap leforgása alatt 35%-ot veszített az értékéből, majd év végén már új csúcsra ért.

A pénzügyi és tőkepiacok „hullámvasútjai” újra ráirányítják a figyelmet többek között a hitelintézetek kamatkockázat-kezelésének fontosságára is. További aktualitást adnak a témának az elmúlt időszakban bekövetkezett szabályozói változások. A CRD V jelentette módosításokat 2020. december 26-án ültették át a hitelintézeti törvénybe (Hpt.). A banki könyvi kamatkockázatot tekintve az új szabályozás (Hpt. 172. § (12) bek.)  következtében szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük a hitelintézeteknek, illetve a felügyeleti hatóságok, így a Magyar Nemzeti Bank (MNB) beavatkozási mozgástere is kibővült.

A szavatoló tőke 20%-ában meghatározott korábbi limit helyett tulajdonképpen az Európai Bankhatóság (EBA) által meghatározott korai figyelmeztető indikátort kell a továbbiakban jogszabályi limitként figyelembe venni, amely a szavatoló tőke helyett az alapvető tőkéhez viszonyítja a kamatsokkok tőkére gyakorolt gazdaságiérték-változását.

Ennek megfelelően, ha egy hitelintézet tőkéjének gazdasági értéke (EVE) a hat felügyeleti sokkforgatókönyv (párhuzamos felfelé/lefelé elmozdulás, a hozamgörbe meredekebbé válása, illetve laposodása; valamit a rövid hozamok felfelé/lefelé elmozdulása) bármelyike által nagyobb csökkenést eredményez, mint az alapvető tőke 15%-a, akkor az MNB - az arányosság és a fokozatosság elvét követve - a Hpt-ben meghatározott felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja. Ezen túlmenően a jegybank akkor is beavatkozhat, ha a hitelintézet nettó kamatbevétele a felügyeleti sokkforgatókönyveket alkalmazva jelentősen csökken, illetve bármikor, ha a banki könyvi tevékenységből fakadó kamatlábkockázatot jelentősnek ítéli meg.

2020 tavaszán a pandémia okozta bizonytalanságok miatt a globális likviditás dinamikája jelentősen megváltozott. A tőkeáramlás a kockázatosabb eszközökből a likvidebb, kevésbé kockázatos instrumentumok felé irányult, ami pánikszerű eladásokhoz vezetett több eszközosztályban is, csökkentve ezek likviditását. Ezen problémák a magyar piacon is megjelentek. A swapok és az állampapírok közötti hozamfelár (asset swap spread) kitágult, amely elsősorban a jegybanki intézkedések (pl. állampapír-vásárlási program elindítása a másodlagos piacon) hatására május elejére mérséklődött vissza.

A jelenlegi globálisan alacsony kamatkörnyezet nyomás alá helyezi a hazai bankok jövedelemtermelő képességét is. A nominálisan alacsony kamatszintek mellett ugyanis csökken a bankok kamatmarzsa azáltal, hogy forrásoldalon szűkebb a mozgásterük a kamatok további csökkentésére (például azért, mert a hazai jogszabályi előírások alapján a lakossági betétekre negatív kamat nem alkalmazható  (lsd. Ptk. 6:390. §). 

Ez a jelenség arra késztetheti a hitelintézeteket, hogy a hagyományos banki bevételi forrásokon (kamatbevétel, jutalékbevétel) túl alternatív bevételi forrásokat találjanak, magasabb kockázatokat felvállalva. Ilyen alternatív forrás lehet az, hogy tudatosan olyan hosszabb lejáratú és fix kamatozású eszközökben tartják befektetési, illetve likviditási portfoliójuk jelentős részét, amely magasabb kamatbevételt biztosít.

Nem hitelkockázati szempontból magasabb kockázatot képviselő eszközökről van tehát itt szó (ezt a legtöbb bank már csak a szigorú likviditási követelmények miatt sem teheti meg, mivel az állampapírnál magasabb hitelkockázatú, így jellemzően kevésbé likvid eszközt nem, vagy csak jóval alacsonyabb értéken veheti figyelembe likvid eszközként a likviditási fedezeti ráta (LCR) számítása során). Sokkal inkább arról például, hogy a rövidebb futamidejű és/vagy változó kamatozású államkötvényeik helyett nagy volumenben vásárolnak hosszú lejáratú állampapírokat.

Mivel a hitelintézetek forrásoldalán, az ügyfélbetétek következtében, a rövid futamidő (így a rövid átárazódási periódus), eszközoldalon pedig a fix vagy hosszú átárazódási periódussal rendelkező hitelek révén a hosszabb átárazódási periódus a jellemzőbb, ezért a hosszú lejáratú, fix eszközökbe történő befektetések fedezeti ügyletek alkalmazása nélkül tovább nyitják a hitelintézetek kamatpozícióját. Ez átmenetileg valóban kedvező hatással lehet egy hitelintézet eredményességére, de hosszú távon olyan kockázatot hordozhatnak magukban, amelyek súlyos következményekkel járhatnak nem csak a jövedelemtermelő képességre, hanem akár a likviditási- vagy tőkepozícióra is.

Egy alacsony kamatkörnyezet idején felépített, nem fedezett, hosszú átárazódási idővel rendelkező pozíció esetén a hirtelen megemelkedő kamatkörnyezet ugyanis számviteli szempontból nem csak a hitelintézet eredményességére lehet negatív hatással, hanem a pozíciók átértékelődése (vagyis az, hogy emelkedő kamatkörnyezetben a korábban kibocsátott értékpapírok jelenértéke csökken) az értékelési tartalékon keresztül a rendelkezésre álló tőke nagyságát is erodálhatja. Ez – akár azonnali – tőkeproblémákat is okozhat. Az alábbi ábra is szemlélteti, hogy az említett 15%-os mutató számítása során figyelembe veendő 6 szcenárió közül a legtöbb hazai bank a felfelé irányuló hozamgörbe-elmozdulásra érzékeny.

Ezen túlmenően egy stresszhelyzetben a bankok likviditási helyzetére, reagálási képességére is negatív hatással lehet egy hosszabb átlagos átárazódási idővel rendelkező likviditási portfolió, hiszen, ha a helyzet úgy kívánja, az eszközöket csak alacsonyabb áron lesznek képesek értékesíteni. 

Az 3. ábra alapján jól lehet látni, hogy 2020 végén a régi limitet (mely párhuzamos 200 bázispontos hozamgörbe-sokkok hatását állítja szembe a szavatoló tőkével, 20%-ban limitálva az arányt) egyik magyarországi hitelintézet sem sértette meg. Az új, 2021-től érvényes limitet (ami a 6 felügyeleti sokkforgatókönyv által okozott legnagyobb negatív EVE-változást maximálja az alapvető tőke 15%-ában) azonban 3 hitelintézet is meghaladta. Ezen intézményeknél tehát azonnali alkalmazkodási kényszer merül fel a jogszabályváltozás hatására.

A kamatkockázatok jelentette potenciális veszélyeket felismerve szigorított a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság is a banki könyvi kamatkockázatokra vonatkozó előírásokon. Fontos, hogy a hitelintézetek a jövőben is kiemelt figyelmet fordítsanak a kamatkockázatok prudens menedzselésére, fedezésére, belső és jogszabályi limitek betartására. 

Az MNB a jövőben is kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy a hazai hitelintézetek a banki könyvi kamatkockázatokra meghatározott jogszabályi limiteken belül menedzseljék kamatkockázati pozíciójukat és amennyiben akár egyedi hitelintézeti, akár szektor szinten jelentős kockázati gócpontokat fedez fel, akkor a rendelkezésére álló felügyeleti eszköztár segítségével be fog avatkozni. A magyar jegybank felügyeleti tevékenységének stratégiai célja, hogy preventív módon a potenciális kockázatokat már azelőtt mérsékelje mielőtt azok bekövetkeznének.  

A szerzők a Magyar Nemzeti Bank munkatársai

orbán viktor semjén zsolt parlament
búza
forint191231
GettyImages-1211246429 (10)
gme
varga mihály etp
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
Online előadás
Hol fordul az árfolyam, vételi, eladási zónák, piaci aktualitások.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
kandrács