Ahogy a Portfolio szerdai Hitelezés 2021 konferenciáján is többek szájából elhangzott,
a koronavírus-válság nem pénzügyi válság volt, a magyar bankszektor derekasan állta a sarat, hitelezési aktivitása és gazdaságtámogató ereje fennmaradt.
Ugyanakkor zajlik az élet a hitelintézeteknél is, és sok a kihívás, nézzük a pénzügyeket talán leginkább befolyásoló aktuális eseményeket:
- a kormány szeptember 30-áig meghosszabbította az eredetileg tavaly december 31-ével, majd pedig idén június 30-ával kivezetni tervezett törlesztési és hitelfelmondási moratóriumot, levegőben hagyva (sőt, nemzeti konzultáció tárgyává téve) a folytatást (a 3 hónapos hosszabbítás lehetőséget ad a bankoknak a folytatásra való felkészülésre, de általános meghosszabbítást az MNB-hez hasonlóan nem támogatnak),
- a 3000 milliárd forintos hitelkeret elérésével váratlanul kivezeti a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési Hitelprogramot (még nem egyértelmű, hogy szűkített formában folytatódik-e), ez a keret kimerüléséhez közeledve megakasztott egy sor folyamatban lévő hitelügyletet, hiszen a bankok a hírre felgyorsították a lehívásokat,
- a KAVOSZ bejelentette az államilag kamattámogatott Széchenyi Kártya GO programokat, amelyek 1 milliárd, illetve 250 és 100 millió forint alatti hitelméretek esetében (vélhetően kibővített felhasználási lehetőségekkel) július 1-jétől részben kiválthatják a Növekedési Hitelprogram kisebb vállalkozásoknak szóló forrásait,
- a veszélyhelyzet végéig (vagyis jelen állás szerint az első őszi parlamenti ülés után több mint két hétig) meghosszabbították az árverezési és kilakoltatási moratóriumot,
- dübörög a Magyar Bankholding, amelynek révén most már összehangoltan, 2023-tól pedig jogilag is egységes bankként működhet tovább a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank,
- az OTP bejelentette, hogy Szlovénia legnagyobb bankjává válik, ennek hatása így rövidesen más leánybankokhoz hasonlóan megjelenhet a bankszektor konszolidált statisztikáiban.
Lássuk a fentiek fényében a (még nem auditált) számviteli tényeket:
a magyar hitelintézetek konszolidált (vagyis pl. az OTP leánybankjaival együtt számított) nyeresége az év első három hónapjában 180 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 3 milliárddal, MIKÖZBEN AZ ÉVES BANKADÓT IS ILYENKOR SZOKTÁK ELSZÁMOLNI A PÉNZINTÉZETEK.
Ennek a felét, 93,3 milliárd forintot az OTP hozta, az MKB Bank 26,8 milliárdos, az Erste Bank 15,1 milliárdos, a K&H Bank 12,6 milliárdos adózás utáni eredményt termelt, mások nem tették közzé első negyedéves számaikat.
Az adózás előtti eredmény 199 milliárdos javulása mögött nagyjából kétharmadrészt a kockázati költségek (+138 milliárd), egyharmadrészt a működési bevételek (+69 milliárd) javulása áll,
A kamateredmény 9,1%-os, a díj- és jutalékeredmény 2,7%-os emelkedése közben a működési költségek csak 3,2%-kal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. Fontos megjegyezni, hogy a moratóriumból kiléptetett hitelek (ezekből egyre több van) a megnyúló futamidő miatt magasabb kamat- és kisebb tőketörlesztéssel futnak tovább. Ez pozitívan hat a bankok kamatbevételeire és hitelállományának nagyságára, a moratórium kivezetése után különösen így lesz.
A tőkearányos megtérülés az egy évvel korábbi 0,4%-ról 11,3%-ra, a költség/bevétel arány 71,0%-ról 65,6%-ra javult, utóbbi a bevételek kedvező alakulásának és a korlátozottabb költségnövekedésnek köszönhető.
Eközben az üzleti aktivitás visszatérésére sem lehet panasz:
a koronavírus-válság ellenére egy év alatt a bankok bruttó konszolidált hitelállománya 14,9%-kal, betétállománya 17,6%-kal NŐTt. MIndebben a moratórium (felfelé torzító) hatása is érvényesült, de önmagában messze nem magyarázza a növekedést.
Az MNB megjegyzi:
most vették figyelembe először, hogy három bankcsoport (Takarékbank, MKB Bank, Budapest Bank - a szerk.) a Magyar Bankholding alá került, így az adatszolgáltatói kör az év végi publikációban szereplő 33-ról így 31-re csökkent. Ha már a 2020. év végén is a Magyar Bankholding adataival számoltak volna a 3 bankcsoport helyett, akkor az év végi összesített mérlegfőösszeg 100 milliárd forinttal lett volna kisebb, a legnagyobb 5 hitelintézet eszközállomány alapján számított összesített piaci részesedése 64,7% helyett 72,8%, a legnagyobb 10 hitelintézeté pedig 85,6% helyett 90,8% lett volna. Az utóbbi adatok az idei első negyedév során nem módosultak érdemben (73,0%, illetve 90,6%).
Ahogy a számok is mutatják, a törlesztési moratórium nem elsősorban a bevételek kiesésén látszódik, hiszen az idei évről elhalasztott kamatbevételeket már idén elszámolhatják a bankok. Sokkal inkább azon, hogy
minél tovább tart a törlesztési moratórium, annál több (egyelőre bedőltnek a moratórium miatt még nem tekinthető) hitelre kell kockázati költséget elszámolniuk. A moratórium újabb meghosszabbításának a hatása e téren a következő negyedévekben jelentkezhet,
az első negyedévben ugyanis viszonylag kevés, nettó 15 milliárd forintnyi kockázati költséget számoltak el a bankok. A vállalati hitelállományban a moratóriumban részt vevők aránya 29%-ra, a lakossági hitelállományban mára 42%-ra csökkent az MNB közlése szerint.
A moratóriumnak köszönhetően nem tudni pontosan, mekkora a baj a koronavírus-válság miatt a hitelportfóliókban, a gazdaság növekedése és a háztartások pénzügyi tartalékainak gyarapodása azonban optimizmusra ad okot. Az MNB számításai szerint a lakossági hitelállomány 12%-a és a vállalati hitelállomány 10%-a tekinthető sérülékenynek, de ez nem fordítható le automatikusan egy jövőbeni nem teljesítési arányra. A Portfolio szerdai Hitelezés 2021 konferenciájának közönsége (tudósításunk itt olvasható) 60%-ban úgy becsülte, 5-10%-os, 29%-ban pedig úgy, hogy 10-15%-os csúcson tetőzhet a bankszektor NPL-rátája a következő két évben. Március végén ez még csak 3,6% volt.
A napokban jelent meg az MNB legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentése szintén a magyar bankrendszer állapotáról, itt foglaltuk össze fő üzeneteit:
A következő negyedévek legnagyobb kérdése az lesz, a törlesztési moratórium mostani és esetleges újabb (akár szelektív) meghosszabbítása mekkora kockázati költséget okoz majd a bankszektor számára, de konferenciánk megszólalóinak várakozásai szerint kisebb lesz a kockázati költség idén a tavalyinál. A hitelportfólió várható romlását leszámítva a fenti statisztikák további javulására van kilátás a gazdasági nyitásnak és a visszatérő növekedésnek köszönhetően.
Címlapkép: Getty Images
