Kementzey Ferenc Raiffeisen
Bank

Nagyon más bankot vettünk át, mint amilyen a mostani (Interjú)

Az NHP Hajrá kifutásával fokozatosan visszaáll a bankszektor a saját forrású hitelek nagy arányú kihelyezésére, hiszen bár a kamatkörnyezet is emelkedik, ennek mértéke még nem jelentős, a bankok pedig jelentős többletlikviditással rendelkeznek – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Kementzey Ferenc, aki 10 éve vezeti a Raiffeisen Bank vállalati, pénzpiaci és befektetési banki üzletágát. Az átalakuló hitelprogramok és a szigorodó monetáris politika mellett a törlesztési moratóriumról, az ESG-ről és a home office-ról is kérdeztük a vezérigazgató-helyettest.

Már 10 éve vezeti a Raiffeisen vállalati üzletágát. Mire a legbüszkébb, illetve a legkevésbé büszke ebből az egy évtizedes időszakból?

Tíz év hosszú idő. A 2008-10-es válság után az új menedzsment egy nagyon más bankot vett át, mint amilyen a mostani. Sokan azt gondolták akkor még, hogy a Raiffeisen le fogja építeni a tevékenysége egy részét, esetleg kivonul az országból. Most viszont már az organikus és nem organikus növekedés lehetőségeiről egyaránt beszélhetünk, évek óta. Miközben nőtt az ország iránti bizalom, sikerült a bank iránti bizalmat is helyreállítani azóta, és ennek a menedzsmentnek ez az egyik legnagyobb érdeme. Ez a bank ma fenntarthatóan profitábilis, márpedig

egy válság mérlegre teszi a menedzsment munkáját. Ma minimálisak a hitelportfólió kockázatai,

egy évtized alatt 30 százalékról minimálisra vittük le a nem teljesítő hitelek arányát úgy, hogy nem vesztettünk piaci részesedést. Sőt, számos területen piacvezetővé tettük a bankot, például az eximbanki források kihelyezésében vagy a nemzeti kötvényprogram szervezésében, az FX-konverziókban, ahol tartósan piacvezetők vagyunk, és egy vezető nagyvállalati üzletágat építettünk föl. A bevételünk is jelentősen javult a Raiffeisen Bank International csoporton belül, az általam vezetett vállalati és tőkepiaci üzletág feljött a 3-4. helyre. Amiben talán nem voltunk annyira eredményesek: az arany középút megtalálása a növekedési ambíciók, piaci változások és a kockázati paraméterek között nem ment mindig könnyen, de mára már sikerült ebben is előrelépni.

Nézzük akkor a legfontosabb aktualitást: hogy fogadta a hírt, hogy az MNB kivezeti a kkv-hitelezés legmeghatározóbb programját, az NHP Hajrát?

Váratlan is volt a bejelentés, meg nem is. Arra számítottunk, hogy ez a fajta monetáris ösztönzés nem fog örökké tartani, de a kivezetés talán egy kicsit hirtelen történt a program nagyságrendjéhez képest. Ez

okozott egy kisebb problémát: számos ügyféligényt kell az NHP Hajrán kívül, más feltételekkel kielégíteni,

a helyettesítő termékek elindításához, az azokra való átálláshoz pedig még egy kis idő kell.

Mennyire képesek lefedni a megmaradó kedvezményes hitelprogramok és a piaci hitelek az NHP Hajrára hajtó kkv-k igényeit?

Próbálunk minden ügyféligényt kielégíteni, így amit lehet, azt első körben az EXIM, illetve a júliustól meghirdetett Széchenyi Kártya GO! termékeivel oldunk meg, utóbbit mielőbb bevezetjük. Előbbit elsősorban a nagyvállalatok, utóbbit a kis- és középvállalkozások számára kínáljuk. Emellett az NHP Hajrá kifutásával fokozatosan visszaáll a piac arra, hogy nagy arányban fog kedvező, saját forrású hiteleket nyújtani, hiszen bár a kamatkörnyezet is emelkedik, ennek mértéke még nem jelentős, a bankok pedig jelentős többletlikviditással rendelkeznek. Az alacsony hitel/betét arányunk és ez a piaci helyzet lehetővé teszi, hogy piaci alapon is alacsony kamatokkal hitelezzünk.

Számít arra, hogy a következő negyedévekben a szigorodó monetáris politika negatívan fog hatni a vállalati hitelezésre?

A vállalati hitelezésben azonban várakozásaim szerint a hitelezést ez még nem fogja drámaian érinteni, már csak azért sem, mert a támogatott hitelprogramok jórésze folytatódik. Vannak ugyanakkor olyan nagyon intenzíven támogatott ágazatok, ilyen például a mezőgazdaság, amely számára a támogatás mértékének maximuma problémás lesz. A támogatástartalmak korlátait figyelembe véve

jó volna az NHP Hajrához hasonló finanszírozási megoldást találni az agrárium számára,

a kormány új agrárstratégiája révén ugyanis jelentős forrásokhoz fog jutni az ágazat, ami nagyon jelentős kiegészítő finanszírozást fog igényelni.

Összességében számít-e visszaesésre a vállalati hitelezésben az NHP kivezetése és a kamatkörnyezet szinte egyidejű emelkedése miatt?

A pandémia remélhető kifutásával jelentős GDP-növekedésre lehet számítani, uniós összehasonlításban az egyik, ha nem a legmagasabb növekedést Magyarországon várja a Raiffeisen. Ebből a szempontból optimisták vagyunk a vállalati hitelállomány növekedésével kapcsolatosan, ami a 10 százalékot is elérheti, sőt meghaladhatja. A kkv-k esetében a Széchenyi GO! szinte minden ügyféligényt ki fog tudni elégetni, így itt nem számítok az új kihelyezésekben sem visszaesésre. A nagyvállalatok esetében sem a hitelek hiánya miatt fognak elmaradni beruházások, hiszen továbbra is nagyon kedvező a forráshelyzet. Az egyes iparágak piaci sajátosságai meghatározóbbak lehetnek.

Raiffeisen-12

Mely ágazatokban tapasztalnak most is ilyen problémákat?

Mindenhol javulást látunk, persze eltérő ütemben. Gyors kilábalásra számítunk a koronavírus-válságból, de még nagyon törékeny ez a fordulat. A fővárosi turizmus helyzete az egyik legnehezebb, de például a foci Eb-nek köszönhetően itt is láttunk javulást, plusz foglalásokat, és sok szereplő akkora tőketartalékkal rendelkezik, hogy egy hosszabb időszakot is túlélne árbevétel nélkül. Az autóipar helyzetét a chiphiány és az ellátási láncok hiányosságai nehezítették meg az elmúlt hónapokban, de ebben az ágazatban is helyreállásra számítok. A válság egyes negyedéveiben megtorpanó ingatlanpiacon és az építőiparban pedig a számos állami ösztönző miatt jelentős fellendülést várok, az alapanyagárakkal kapcsolatos állami beavatkozás pedig véleményem szerint mérsékelheti a piaci egyensúlytalanságokat.

Visszatérhetnek a bankok oda a vállalati hitelezésben, ahol a pandémia előtt tartottak? Kínálhatók ugyanazok a termékek?

Igen,

vissza kell térni azokhoz a termékekhez, amelyek jól működtek a járvány előtt.

Emellett ki kell használni azokat a programokat, amelyek rendelkezésre állnak, az MFB termékeitől a Növekedési Kötvényprogramon át az EXIM hitelekig és az új Széchenyi GO-t is.

A Növekedési Hitelprogram korábbi szakaszának kivezetése után problémává vált a változó kamatozás elterjedése a kkv-hitelfelvételekben. Ismét előjöhet ez a kockázat?

A saját források bősége és az alapvetően fix kamatozású állami hitelprogramok miatt nem számítok erre. Nem szabad elfelejteni, hogy az NHP nemcsak fix kamatot biztosított kedvezően, hanem egy kicsit mesterségesen kitolta a futamidőket is a valós vállalati megtérülésekhez és hitelkereslethez képest. E szempont szerint érdemes racionalizálni, és olyan futamidőre hitelezni, ami a hitelfelvevői oldalon reális. Akinek pedig euróbevétele van, az euróban nagyon alacsony fix kamattal fog tudni továbbra is hitelt felvenni.

Jócskán felduzzadt likviditásállományon ülnek a vállalatok, amit a betétállomány helyenként 20% feletti éves növekedése is jelez. Minden vállalati méretre érvényes ez? Mikor fordulhat át beruházásokba ez a rekord összegű tartalék?

Mi azt látjuk, hogy minden vállalati szegmensben jelentős a felhalmozott likviditás. A kkv-knál, az állami nagyvállalatoknál, az önkormányzatoknál és a külföldi tulajdonú vállalatoknál egyaránt. A kedvező hitelprogramok mellett kifejezetten bátorítottuk is a vállalkozásokat arra, hogy éljenek az alacsony költségű finanszírozás lehetőségével, még ha jelentős likviditási tartalékokkal rendelkeznek a pandémia ellenére, akkor is. A programok önmagukban is ösztönözték a betétállomány növekedését. Ebben most kell, hogy legyen egy lassú fordulat. A gazdasági növekedési ciklussal emelkedni fog a beruházási ráta, fokozatosan egyre többet fognak felhasználni a cégek a betétekből is, mivel bizonyos szegmensekben drágább lesz a hosszú forrás.

Még mindig aktuális téma a törlesztési moratórium, amely jelen állás szerint szeptember 30-áig tart, de a kormány meg szeretné hosszabbítani. Bankként milyen hosszabbítást támogatnának és milyen céltartalékolási következményekkel számolnak?

Jól látjuk a moratórium alatt lévő cégek pénzügyi helyzetét, hiszen ugyanazt a kockázati monitoringot végezzük náluk, mint a hiteltörlesztők esetében. Mivel folyamatosan végezzük ezt a vizsgálatot, ezért nem kell meglepetésszerű céltartalék-képzési kényszerrel kalkulálnunk, a következő negyedévekben még valamennyit fel is szabadíthatunk. Nem feltétlenül problémás ügyfél az, aki benne maradt a moratóriumban. A Raiffeisen ügyfélköre jelenleg nagyon jó minőségű az adósságszolgálati képesség szempontjából, így a jelentős része nem is kívánt élni a moratóriummal. Még nem tudjuk, mi lesz szeptember után a moratórium sorsa, de

azt támogatnánk, hogy csak ott maradjon fenn, ahol ez egyedi pénzügyi helyzet alapján indokolt.

Van értelme központilag meghatározni, hogy kik a rászorulók? Nem kellene ezt a bankokra és az ügyfelekre bízni?

Meg lehet határozni egy olyan paraméterrendszert, ami irányt ad arra, hogy kik kerülhessenek a moratóriumra továbbra is jogosultak közé. Ez alapján a bank és az ügyfél egyedi egyeztetésének kell hogy maradjon, hogy ténylegesen élnek-e a lehetőséggel.

Vállalatfinanszírozóként hogy látják, jót tesz-e az ügyfélkör egészének a növekvő infláció?

Nem vagyok makroközgazdász, de a 3 százalék körüli inflációs célban hiszek. A magas infláció sok tekintetben bizonytalanságot szül, de a túl alacsony inflációt sem gondolom jónak. Az átmeneti kilengések összességében kezelhetők a vállalati ügyfélkör számára.

portré

Nemrég jelentős vállalásokat tett a Raiffeisen Bank International az ESG-területen. Mi minden vonatkozik ebből a magyar Raiffeisenre?

A Raiffeisen Bank International aláírta az ENSZ klímaegyezményét, és azt vállalta, hogy az eszközök egyharmada 2025-re zöld lesz. Ez egy csoportszintű vállalás, nincs meghatározva külön Magyarországra, de számunkra is belső cél, hogy legalább ilyen mértékben zöldek legyünk. Magyarországon mi strukturáltuk és szerveztük meg az első zöldkötvény-kibocsátást, életbe léptettük a barnaszénalapú erőművek finanszírozásának a tilalmát, és egy új, megújulóenergia-finanszírozási politikát alakítottunk ki.  Most vizsgáljuk át az eszközeinket abból a szempontból, hogy mi tekinthető zöldnek, most látjuk el címkével őket. Oktatási programokat vezettünk be a kollégáknak e-learning segítségével, létrehoztunk egy fenntarthatósági tanácsot, amelyben összefogjuk a bank összes ilyen jellegű tevékenységét és folyamatát a kockázati vezető irányításával. Itt ülünk ebben a csodálatos irodaházban, ami abszolút zöld, energiahatékony, vásároltunk elektromos és hibrid járműveket a banknak. Egy sor lépést teszünk tehát, ami a környezettudatosságot növeli.

Hol tart az irodai munkavégzéshez való visszatérés?

A menedzsment folyamatosan egyeztet erről. A home office, a távmunka, az elektronikus kommunikáció sok tekintetben hatékonynak bizonyul, az ügyféltárgyalások rugalmasabbak és hatékonyabbak lettek, nagyon sok területen hatékony a távoli elérés. Összességében azonban

a home office nem feltétlenül hatékonyabb, mint irodában dolgozni, ahol a sok interakció, közösségi élmény és a banki rendszerek professzionalizmusa támogatja a munkavégzést.

Abban gondolkodunk, hogy egyes munkacsoportokban továbbra is nagy arányban marad fenn a home office, de például egy agilis projektmenedzsment vagy egy hiteldöntés nagyobb interakciót követel meg, mint a programozói vagy a könyvelői munka. Nagy átlagban hetente egy-két nap home office-t tartunk optimálisnak. Biztos, hogy rugalmasabb lesz a munkarend lesz, mint korábban, de azt nem tartanám jónak, ha teljesen vagy többségében home office-ra szorulna vissza egy ilyen szinten innovatív és együttgondolkodásról, fejlesztésről szóló üzletág. Összességében elmondhatjuk, hogy dolgozóink 70-80 százaléka visszatért már az irodákba.

A cikk megjelenését a Raiffeisen Bank Zrt. támogatta.

Fotók: Mónus Márton / Portfolio

75 éves a forint 5 forintos érme mnb
GettyImages-1211246429 (13)
németország nyugdíj_getty
zöld ingatlan
vakcina
maszk_GettyImages-1214207063

Kiszámoló Hogyan adózol?

Bár már sokszor írtam az adózásról, úgy tűnik, érdemes még írni róla. A választások közeledtével az ellenzék...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Kagi, Renko, Heikin Ashi - melyik mire jó?
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
zöld ingatlan