mobilbank mobiltelefon laptop digitális
Bank

Digitális ugrás a magyar bankszektorban - így áll két év után a nagyszabású terv

Portfolio
A Magyar Bankszövetség tagjai 2019 nyarán azzal a céllal kezdték összegyűjteni a szektor digitalizációs javaslatait, hogy a jogalkotó támogatásával az ügyfelek számára azonnal érzékelhető fejlődési folyamatot indítsanak el. A 22 pontos digitalizációs javaslatcsomag egyes elemei mostanra teljeskörűen megvalósultak, egyes javaslatok megvalósítása folyamatban van, míg voltak olyanok is, melyek még nem értek célba.

A 22 pontos digitalizációs javaslatcsomag elemeiről részletesen beszéltünk korábban Becsei Andrással, a Magyar Bankszövetség akkori elnökével, jelenlegi alelnökével.

A Becsei András (OTP), Csányi Péter (OTP) , Bógyi Attila (OTP), Kovács Levente Magyar Bankszövetség) és Kajtor-Wieland Ildikó (Magyar Bankszövetség) szerzők neve alatt a Gazdaság és Pénzügy c. bankszövetségi kiadványban megjelent cikk alapján összeszedtük, hogy áll a korábban benyújtott javaslatcsomag megvalósítása.

Törvényi stoptáblák felszámolása

A bankok első körben a törvényi stoptáblák felszámolására vonatkozó javaslatokat gyűjtöttek össze, a pénzintézetek ugyanis számos olyan területet jeleztek a kormányzati szereplőknek, ahol egy jogszabályi korlátozás feloldásával vagy lazításával azonnali előrelépést lehetne elérni a digitalizációs törekvésekben.

Ilyen volt például a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény egyik bekezdése, amely rögzítette, hogy jelzáloghitel-szerződést elektronikus úton nem lehet kötni, illetve, hogy az ingatlan-értékbecslések esetén olyan esetekben is idő- és költségigényes helyszíni értékelést kellett végezni, amikor egy olyan nagyvárosi lakás volt az értékelés tárgya, amelynek a forgalmi értéke a rendelkezésre álló tranzakciós adatok alapján is kockázatmentesen megállapítható.

A javaslatnak megfelelően

  • az elektronikus úton történő szerződéskötést tiltó szabály azóta kikerült az fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvényből,
  • a jövőben szélesebb körben alkalmazható megoldássá válhat a statisztikai alapú értékmegállapítás.

Innovációk beépítése a banki folyamatokba

A bankok javaslatcsomagjának következő elemi a már létező innovatív megoldások banki folyamatokba való beépítésére vonatkoztak. Ebben a körben az e-ügyintézési törvényt és az ahhoz kapcsolódó kormányzati digitális közszolgáltatási keretrendszert vizsgálták meg, amelynek több eleme alkalmas arra, hogy a banki folyamatokban is alkalmazzák azokat.

A veszélyhelyzet egyik fontos tapasztalata volt, hogy az emberek nyitottak arra, hogy a hivatali ügyeiket digitálisan intézzék, és a 2021. júliusi adatok alapján ehhez a megfelelő ügyfélállomány is rendelkezésre áll: az ügyfélkapu-regisztrációval rendelkezők száma ugyanis meghaladta a 4,7 milliót.

Innen pedig már csak egy lépés lenne a sokak által használt, egyszerű elektronikus aláírásként funkcionáló azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) beépítése a banki folyamatokba, vagy a postai sorban állás kiváltása azzal, hogy az ügyfélkapun elérhető tárhelyre a hivatali kapu felhasználóihoz hasonlóan a bankok is küldhessenek megkereséseket az ügyfeleiknek.

A szerzők szerint az elmúlt időszakban jelentős lépéseket tett a jogalkotó az elektronikus úton történő szerződéskötés technológiasemleges szabályozásának irányába is. A veszélyhelyzettel összefüggő, átmeneti szabályokról szóló szabályok december 31-ig rugalmas szabályozói környezetet biztosítanak a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos innovatív, elektronikus szerződéskötési megoldások alkalmazására.

Aveszélyhelyzet alatt bevezetett szabályozás megfelelő garanciák beépítésével biztosítja, hogy az ügyfelek elektronikus rendszer útján tett jognyilatkozatai teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősüljenek.

A bankok továbbra is azt javasolják, hogy a jelenlegi átmeneti rendelkezések hosszú távon is váljanak a jogrendszer részévé. Célszerűnek tartják megvizsgálni azt is, hogy az említett elektronikus szerződéskötési megoldások hogyan alkalmazhatóak a jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyilízing-szerződések esetén.

Digitális szigetek

A javaslatok harmadik csoportja a digitális szigetek összekapcsolását és a hatékony adatkezelést célozza. Az elmúlt években számos hatóság, intézmény digitalizálta az ügyintézési folyamatait, ezek a digitális ügyintézési pontok azonban sok esetben még elkülönülnek egymástól, és az adatbázisok közötti átjáráshoz továbbra is humán interface – azaz maga az ügyfél közreműködése – szükséges. Létrejöttek digitális szigetek a papírtengerben, azonban ezeket jórészt az ügyfelek kötik össze, a digitális folyamatok végén keletkező, bélyegzővel ellátott papírok kézről kézre járnak az ügyintézési pontok között.

Példaként említik, hogy az Észtországban az e-Estonia projekt során az egyik legfontosabb fejlesztési elv az „egyszeri adatbevitel” alapelve volt, amely biztosítja, hogy a korábban az ügyfél által már megadott és valamely állami adatbázisban rögzített, személyes adatokat egy későbbi ügyintézési folyamat során ne kelljen ismételten megadnia az állampolgároknak. Ezek az adatok hazánkban is rendelkezésre állnak, és az adatbázisok hatékonyabb összekapcsolásával biztosítható az egyszeri adatbevitel elv érvényesülése.

Ez a javaslat kapcsolódik a személyi adatok automatikus frissítésének kérdéséhez is. A bankok szerint célszerú lenne, ha az adatváltozásokról automatikusan értesülhetnének az intézmények, ugyanis jelenleg még az ügyfelek feladata és felelőssége, hogy személyesen bejelentsék az adataik változását.

Ez utóbbi kezdeményezés rövidesen meg is valósulhat, ugyanis az országgyűlés 2021. őszi törvényalkotási programja tartalmazza az „Adatváltozás-kezelési szolgáltatás” bevezetésével összefüggő törvénycsomagot, amelynek célja a mindennapi ügyintézéshez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése azáltal, hogy a jövőben a természetes személyek állami nyilvántartásokban tárolt adatainak változásáról a velük szerződéses jogviszonyban álló szolgáltatók hiteles elektronikus úton értesítést kapnak.

Készpénzhasználat és fintech verseny

A csomag negyedik, hangsúlyos eleme a készpénzhasználat növekedési ütemének lassítását célzó javaslatok voltak, ám ezekből mindeddig csak néhány elem valósult meg. Ilyen például, hogy a online pénztárgépek mellett már kötelező az elektronikus fizetés módosítása (lásd később részletesen).

A fentieken túl még egy fontos alapelv megjelent a javaslatok között: az „azonos tevékenység – azonos szabályozás” elv érvényesítése annak érdekében, hogy a digitális banki szolgáltatások térnyerése minél gyorsabban és versenyképes módon valósulhasson meg. A banki digitalizáció sikeressége szempontjából meghatározó a szabályozási és felügyeleti környezet: ha lazább lesz a szabályozás a fintech/bigtech irányban, mint a pénzügyi intézményeknél, akkor a folyamat csak egyenlőtlen versenyfeltételek és a megengedhetőnél nagyobb ügyféloldali kockázatok mellett valósulhat meg – hívják fel a figyelmet.

Varga Mihály hatpontos digitalizációs csomagja

A bankszövetség javaslataival kapcsolatos szakértői egyeztetések már 2020 elején megkezdődtek a jogalkotóval, az érintett minisztériumok és a jegybank képviselői is elkötelezettek a banki digitalizáció mellett. A javaslatok közül több részben vagy egészben megvalósult, illetve 2020 novemberében a Pénzügyminisztérium az alábbi hat digitalizációs intézkedést jelentette be (ezekről korábban ebben a cikkünkben számoltunk be):

  • Online pénztárgépek esetén kötelezővé vált az elektronikus fizetési megoldás biztosítása, ennek következményeképpen jelentősen nőtt a kártyás elfogadóhelyek száma, de az egyéb (például azonnali fizetési rendszerre alapuló) elektronikus fizetés biztosításával is eleget tehet kötelezettségének a kereskedő.
  • A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) 7. paragrafusának 3. bekezdése 2020. december 26-tól hatályos, új q) pontja értelmében bővült a pénzügyi intézmény által üzletszerűen folytatható tevékenységek köre. Az egyeztetések során ezt a pontot „digitális keretszerződésként” értelmezték a bankok, ezzel ugyanis egy olyan flexibilis digitális szolgáltatási platform jöhet létre a bank és ügyfele között, amely több ponton segítheti a papírmentes, digitális ügyintézést (lásd részletesebbn kerets írásunkban).

Biztonságos kommunikáció: az alkalmazás biztonságos kommunikációs csatornaként szolgálhat az ügyfelek és a pénzügyi intézmények között, alkalmas lehet bizonyos nyilatkozatok megtételére. • Ügyfél-azonosítás: a platform lehetőséget adhat a biztonságos, valós vagy nem valós idejű ügyfél-azonosítás lefolytatására. Asikeres azonosítás végén a platform az ügyfelek számára a pénzügyi termékek elérését is biztosíthatja.

Termékigénylés: a platform biztonságos felületet ad a termékigénylési folyamatok elindítására.

Dokumentumok elérése: korábban problémát jelentett, hogy a pénzintézetek a szerződéses jogviszonyok megszűnése (pl. fizetésiszámla-keretszerződés felmondása, fogyasztói hitel végtörlesztése) nyomán nem rendelkeztek lehetőséggel arra, hogy a jogviszony során keletkezett szerződéses dokumentumokat, értesítőket stb. biztonságos online felületen továbbra is elérhetővé tegyék az ügyfeleik számára. Ennek az volt az oka, hogy az internet és mobilbanki alkalmazások kizárólag egy kapcsolódó jogviszony keretében (pl. egy pénzforgalmi keretszerződés részeként) biztosíthatóak az ügyfelek számára, hiszen ezeket önállóan nyújtható szolgáltatásként a Hpt. nem nevesítette. Az új platform orvosolja ezt a hiányosságot.

  • Az ingatlan-nyilvántartási eljárások digitalizációja a banki hitelezési folyamatokat is gyorsíthatja. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény legfontosabb rendelkezései 2023 februárjában lépnek hatályba. Az új törvény hangsúlyos újítása az automatikus döntéshozatali eljárás bevezetése, amely hozzájárulhat a banki ügyintézés és a hitelfolyósítás további gyorsításához is azáltal, hogy csökkenhet az eljárások átfutási ideje és humánerőforrásszükséglete, ezáltal pedig a közigazgatás adminisztratív terhei is csökkenhetnek. Ugyanakkor a bankszektor szempontjából a felsorolt előnyök mellett a hitelezéssel összefüggő költségek növekedését eredményezheti az a változás, hogy a hatályos ingatlan-nyilvántartási törvénnyel szemben a jövőben már nem járhatnak el aláíróként a bankok cégjegyzési joggal rendelkező munkavállalói a jelzálogjog bejegyzésekor és törlésekor, helyettük ügyvédi, kamarai jogtanácsosi vagy közjegyzői közreműködést ír elő az új törvény. Az automatizálás egyúttal lehetőséget teremt az ingatlan-nyilvántartási díjak csökkentésére is. Célszerű, hogy az új ingatlan-nyilvántartási törvényhez készülő díjrendeletben az ingatlan-nyilvántartási eljárási igazgatási szolgáltatási díjak csökkenjenek, ezáltal a digitalizáció előnyei a gyorsabb eljárás mellett az alacsonyabb díjakban is kézzelfoghatóvá váljanak az ügyfelek számára.
  • A termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló rendelet módosításával szélesebb körben lehetővé vált az ingatlanok statisztikai alapú értékbecslése. A módosítás alapján a meghatározott feltételeknek megfelelő, nagy tranzakciós számmal rendelkező lakások esetén a helyszíni szemle helyett statisztikai alapon is készülhet értékbecslés. Ezzel a költségesebb helyszíni értékeléssel járó ingatlan-értékbecslések száma csökkenhet, és az ügyfelek akár már a hitelfelvétel első pillanatában pontos információt kapnak majd az általuk kiválasztott ingatlan várható forgalmi értékéről és ezzel összefüggésben a felvehető hitel nagyságáról.
  • Családtámogatások esetén egyszerűbbé és olcsóbbá vált a közjegyzői közreműködés. 2020. december 31-én jelent meg a közjegyzői díjszabásról IM rendelet módosítása, amely 2021. február 1-től a családtámogatások esetén egységes egyoldalú kötelezettségvállaló mintát vezetett be. Ez a közjegyzők feladatait tovább egyszerűsítette, hiszen a jogszabály által meghatározott tartalmú, egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok tartalmát teljes egészében a bankok készítik elő. A csökkenő közjegyzői terhek ellentételezéseként az ügyfelek költségei is azonosan csökkentek a módosítás eredményeként.
  • A digitális dokumentumkezelésre való átállást támogató rendeletmódosítás lehetővé tette, hogy a 300 ezer forint alatti ügyértékű ügyletek és az 5 éves elévülési időt követően a papíralapú dokumentumok helyett elegendő megőrizni azok másolatait. Emellett egy 2020-as törvénymódosítás után most már lehetőség van a felügyeleti ellenőrzési eljárásokban is elektronikus dokumentummásolatokat alkalmazni.

A címlapkép forrása: Getty Images.

séf étterem szakács főzés
schiphol
repülés légitársaság boeing dreamliner utazás naplemente repülő
Amerika Kína sakk stockfotó

Kiszámoló Újabb kamatemelés

Ma a jegybank szerencsére újra kamatot emelt, az elmúlt másfél hétben most harmadjára. Ennek oka a borzasztóan gyenge...

2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Online előadás
Telepítés, testreszabás, megbízások, beállítások.
Ingyenes online előadás
Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!
koronavírus karácsony getty stock