orbánviktor
Bank

Megállítja a kormány a hitelkamatok emelkedését! Mit jelent pontosan a bejelentés?

Portfolio
Új védelmi vonalat nyit meg a kormány az infláció ellen: októberi szinten rögzíti a már felvett jelzálogfedezetű hitelek kamatait - jelentette be Orbán Viktor. Az intézkedés január elején lép hatályba, és 2022 közepéig tart, így a februári törlesztőrészletek már alacsonyabbak lesznek, mint a korábbiak - közölte a miniszterelnök. Úgy tudjuk, a kormány 30 milliárd forintos banki veszteséggel számol, ennyi maradhat a családoknál, de a törlesztőrészlet-csökkenés helyett sokak esetében inkább a törlesztőrészlet-emelkedés elmaradásáról beszélhetünk.

Úgy tudjuk, a bejelentés az alábbiakat jelenti:

  • mindazon jelzálogfedezetű hitelek esetében, amelyeknek a 2021. október 27-étől a 2022. június 30-ág tartó időszakra esik a kamatfordulónapja - ide a fenálló jelzáloghitelek több mint egyharmada tartozik - a február elejétől június végéig tartó időszakban nem a szerződés szerinti, hanem legfeljebb a 2021. október 27-én meghatározott vagy akkor érvényes referenciaérték (elsősorban az aznap meghatározott BUBOR, kisebb százalékban az aktuálisan érvényes BIRS, ÁKK-hozam) lesz az érvényes,
  • februártól a törlesztőrészlet alacsonyabb lesz öt hónapig azoknál a hiteleknél, amelyeknek október 27. és január 1. közötti a fordulónapjuk (legalábbis ahhoz képest, mint az intézkedés nélkül lett volna), a későbbi fordulónappal rendelkező hiteleknél pedig a fordulónap után lesz érvényes az október 27-ei refenciaérték, és így az alacsonyabb törlesztőrészlet,
  • az eddigi információk alapján erre az október végétől június végéig tartó időszakra mintegy 470 ezer darab lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelnek esik fordulónapja, teljes hitelállományuk mintegy 2000 milliárd forint, a jó része gyakran változó (3, 6, 12 havi BUBOR-hoz kötött) kamatozású lakáscélú hitel, de vannak köztük például 5 és 10 éves kamatperiódusúak is,
  • a 2022. január 1-jét követően felvett jelzáloghitelek esetében az első fordulónap után a 2021. október 27-ei referenciakamat-szint lesz szintén a meghatározó, de mivel rövid kamatperiódusú hiteleket alig vesz fel a lakosság, arányuk marginális lehet,
  • október 27-én a 3 havi BUBOR a jelenlegi 3,94%-kal szemben 2,02%, a 6 havi a jelenlegi 4,27%-kal szemben 2,17%, a 12 havi pedig a jelenlegi 4,48%-kal szemben és 2,40% volt, vagyis nagyjából 2 százalékpontos emelkedés történt, de az infláció és ennek nyomán az MNB monetáris szigorítás miatt az érintett időszakban további jelentős emelkedés várható,
  • a jogszabály banki költségeinek számítása során nem az érintett időszak kezdete és vége között végbemenő teljes kamatemelkedést kell figyelembe venni, hanem az átlagost: az érintett időszakban kamatfordulónappal rendelkező hitelek "beérkezését" súlyozottan figyelembe véve, ez a kormányzati becslésben összességében átlagosan 2,5-3 százalékpont.

Úgy tudjuk, a kormányzati számítások szerint a már megtörtént és a további kamatemelések elkerülése révén a jogszabály

átlagosan egy háztartásnál havi 11 ezer forint törlesztőrészlet- megtakarítást jelenthet, Mintegy 470 ezer szerződést figyelembe véve fél év alatt 30 milliárd forintról szól a kormányzati becslés, ennyi maradhat a családok zsebében, és ekkora lehet a bankok vesztesége

a hitelszerződések szerinti helyzet fennmaradásához képest.

A lépés a hitelszerződésekbe való beavatkozást jelenti a lakossági hitelpiac árainak eltérítésével, hitelszerződésenként eltérő, de egységes szabályok szerinti referencia-kamatplafon bevezetésével. Ez közgazdaságilag kevésbé indokolható, politikailag a választás évében annál inkább. A bankokra mért 30 milliárd forintos veszteség csaknem 3 százalékos átlagos kamatemelkedést feltételez az érintett csaknem féléves időszakra (súlyozva az érintett hitelek kamatfordulónap szerinti fokozatos "beérkezésével"). Az elméleti (hitelszerződések szerinti) állapothoz képest előálló tényleges veszteséget azonban a jegybank és a kamatkörnyezet változása határozhatja meg. Törlesztőrészlet-csökkenéssel ténylegesen azok a háztartások találkozhatnak, amelyeknek a kamatfordulónapja decemberre vagy januárra esik, így az október végi referenciakamathoz képest egy magasabb referenciaérték szerint fizetik december-januárban a hitelüket. Ez fog visszaállni nekik február elejétől június végéig az október végi referenciaértéknek megfelelőre. A többiek esetében nem tényleges törlesztőrészlet-csökkenésről, hanem egy bizonyos törlesztőrészlet-emelkedés elkerüléséről lesz szó (feltételezve, hogy a kamatkörnyezet tényleg tovább emelkedik, ami valószínű). Nagy általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb egy hitel hátralévő futamideje, annál nagyobb a törlesztőrészlet kamatérzékenysége, így a jogszabálynak köszönhetően megtakarított összeg is annál magasabb lehet, minél hosszabb a hátralévő futamidő.

A lakossági kamatstopnak monetáris politikai vetülete is van. A jegybank az inflációra úgy tud hatni, ha kamat- és árfolyamkondíciókon szigorít, vagyis a forintot erősíti, a gazdaság általános kamatszintjét pedig emeli. A hazai gazdasági szerkezet olyan, hogy utóbbiban eleve nagyon korlátozott hatóköre van a jegybanknak, hiszen nagyon sok megtakarítási (pl. MÁP+) és hiteltermék (pl. támogatott lakossági és kkv-hitelek) árazására nincs hatással az MNB, vagy a hosszú kamatperiódus miatt csak nagyon késletetett. Az elmúlt időszak kamatemeléseinek egyetlen hatása éppen a változó kamatozású hitelek kamatában (és így törlesztőrészleteiben) volt megfigyelhető. Az emelkedés fékezhette a gazdaságban az aggregált keresletet. A mostani lépés tulajdonképpen a jegybank inflációellenes politikájának egyetlen hatékonynak látszó csatornáját tömíti el. Pontosabbat a jegybanki politikát érintő hatásokról az intézkedés részleteinek megismerése után tudunk mondani.

A miniszterelnök az infláció emelkedésére vezette vissza a hitelkamatok emelkedését, ez az összefüggés azonban közvetett. Azért emelkednek a hitelkamatok, mert a jegybank az infláció megfékezése érdekében ezt kiváltó lépéseket tesz. Vagyis amikor ezeket befagyasztja a kormány, akkor nem az infláció, hanem az inflációfékező eszköz ellenében cselekszik. Ebből a szempontból a lépés nem fékezi, hanem inkább erősíti az inflációt, igaz, annak egyik közvetett hatásától a kormány megvédi a lakosságot. Más szempontból azonban az MNB mozgásterét is növelheti a lépés az infláció megfékezésében: nagyobb mozgástere lehet a kamatemeléseknek, ha ennek lakosságra gyakorolt hatásai a kamatemeléseken keresztül kevésbé érvényesülnek.

A bejelentés itt megnézhető:

Címlapkép: Orbán Viktor Facebook-oldala

cia
Szijjártó andorra
Koronavírus omikron oltás
trader23

Kiszámoló Te mennyit költesz?

A tegnapi cikk kommentjeiben előkerült, hogy ki mennyit keres és mennyit költ, egyesek szerint sehogy nem tudják 800...

2022. február 22.
Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Díjmentes online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
fizetés készpénz