Teljes fegyverzetben egy háború küszöbén: itt a megnyugtató igazság a magyar bankokról
Ahogy beszámoltunk róla, tegnap tette közzé az MNB a magyar bankszektor pénzügyi teljesítményéről és helyzetéről szóló 2021-es konszolidált statisztikáit, ezek azok a számok, amelyek az OTP külföldi leánybankjait is tartalmazzák. Ami kapásból feltűnik, az az, hogy
rekordszintű, 820 milliárd forintos konszolidált adózás utáni nyereséget ért el a magyar bankszektor 2021-ben, ami több mint duplája az egy évvel korábbinak.
Az eddig közzétett előzetes (nem auditált) banki beszámolókból az derül ki, hogy az ágazati profit 56%-át hozta az OTP. Az OTP külföldi leánybankjait levonva mintegy 577 milliárd forint lett volna a bankszektor nyeresége, aminek a 37%-át adta volna a legnagyobb magyar bank, hiszen az OTP Core 213 milliárd forintos profitot szállított. A K&H 75 milliárd forintos, a Raiffeisen 36 milliárd forintos nyereséget ért el, a többiekre legfeljebb anyabanki számaink vannak, amelyeket (éves átlagos euróárfolyamon átszámítva) felirat nélkül mutatunk az alábbi ábrán:
Az abszolút számoknál többet mondanak a jövedelmezőségi mutatók: a magyar bankszektor nemzetközi összevetésben
egészséges profittermelő képességgel rendelkezik, ugyanakkor a koronavírus-válság második évében még nem érte el az „utolsó békeév”, 2019 szintjét.
Tavaly 11,6% volt a szektor tőkearányos (ROE) és 1,2% az eszközarányos (ROA) megtérülése. A 2017-2019-hez képest látható némi csökkenésben az elmúlt két év osztalékkifizetési korlátozásának is szerepe van, hiszen növelte a bankok tőkéjét és eszközbővítési potenciálját, vagyis a két mutató nevezőjét.
Az orosz-ukrán háború, a Sberbank bedőlése és a rekordgyenge forint miatt sokakban merül fel kérdés a bankszektor stabilitását illetően, de ebből a szempontból nem is lehetnének megnyugtatóbbak az MNB adatai:
- a bankszektor tőkehelyzete, és ezáltal veszteségelnyelő képessége és tartós fizetőképessége szempontjából megnyugtató, hogy szektor szinten az I. pilléres teljes tőkemegfelelési index 2021 végére 232,5%-ra nőtt, vagyis a minimális követelményt 2,3-szorosan teljesíti túl a szektor, és minden tőkeáttételi mutatója meghaladja az elvárt 3%-os értéket, és 6% alatt is csak 9 hitelintézet mutatója marad,
- a bankszektor likviditási helyzete, vagyis azonnali fizetőképessége 2021 végén nem tért el jelentősen a 2020 végi helyzettől, a hitel/betét mutató 2,0 százalékponttal, 79,6%-ra csökkent, vagyis stabilitási szempontból nézve tovább javult (ezt mutatja alábbi ábránk). A likviditásfedezeti ráta (LCR) 2021. év végén megnyugtatóan magas volt: jóval magasabb a jogszabályban elvárt 100%-nál, mind a pandémiát megelőző években mért értékeinél: 215,2%-on állt.
Mivel a gazdasági növekedés egészséges körülmények között a hitelellátottság bővülését, vagyis a bankszektor növekedését is feltételezi, a bankok tartós növekedése pedig elképzelhetetlen a tőkeellátottságot biztosító elfogadható profitabilitás nélkül, ezért a bankok tavalyi rekordszintű, 820 milliárd forintos nyereségére most nem érdemes irigykedni: a hitelezés fenntartását és így a magyar gazdaság stabilitását biztosító fontos fegyvertényről van szó a romló külgazdasági körülmények között.
A mutatóknál maradva, a hatékony működés szempontjából egy további rendkívül kedvező jelenség is történt 2021-ben: hosszú idő után először látványosan,
több mint 3 százalékponttal csökkent a költség/bevétel mutató, köszönhetően a majd’ minden bankra jellemző szigorú költségkontrollnak,
amit persze az egy évtized óta nem látott magas inflációs környezetben nehéz lesz fenntartani.
2020-hoz képest 2021-ben 503 milliárd forinttal nagyobb adózás előtti profitot ért el a bankszektor. Ha részeire bontjuk a változást, akkor azt látjuk, hogy
a bevételek növekedése 348 milliárd forinttal, a kockázati költségek (nettó céltartalék és értékvesztés) visszaesése pedig 243 milliárd forinttal javította az eredményt,
a működési költségek természetes nominális emelkedése viszont 124 milliárd forinttal csökkentette a pozitív hatásokat (az egyéb tételek hozzájárulása összességében pozitív volt).
A bankok kamateredménye 18%-kal, a díj- és jutalékeredménye 13%-kal nőtt tavaly, kereskedési eredménye pedig negatívból pozitívba váltott át, „cserébe” az árfolyamkülönbözeten ezúttal veszteséget szenvedett el a szektor. Korábbi elemzéseink alapján miközben a piaci hitelkamatok és a lekötött betétek kamata több hónapos csúszással követik a kamatkörnyezet emelkedését,
a bankszektor jövedelmezőségének erősödésében egyre jelentősebb szerepe van a betéti marzs tágulásának: a bankközi kamatok közel 6%-on állnak, a betétek közel 80%-át kitevő látra szóló betétek viszont jelentős részben 0% körül kamatoznak.
2021. november 1-je óta már csak az ügyfélhitelek 5%-a vesz részt a törlesztési moratóriumban, az érintett állomány visszaesésének teljes hatása a december 31-ei portfólióminőségi adatokon még nem látszódik, ha csak azon nem, hogy
a 30-90 nap között késedelmes (de még teljesítőnek számító) háztartási hitelek állománya a szeptemberi 157-ről decemberre 209 milliárd forintra, a vállalatiaké 92-ről decemberre 136 milliárdra emelkedett, a nem teljesítő hitelek állománya pedig 15%-kal volt magasabb
mind a lakosság, mind a vállalatok esetében a szeptember véginél.
A 2020-as nettó 399 milliárd forint után tavaly 156 milliárdos kockázati költséget számolt el a bankszektor úgy, hogy a nem teljesítő hitelek aránya összességében 3,5%-ról 3,3%-ra csökkent az év egészében. Annak köszönhető ez, hogy miközben a teljes hitelállomány kétszámjegyű mértékben nőtt, a nem teljesítő hitelek teljes állománya mindössze 1%-kal volt nagyobb 2021 végén a 12 hónappal korábbinál.
Hónapról hónapra beszámolunk a magyar bankszektor belföldi hitel- és betéti piaci statisztikáiról (legutóbb éppen a napokban), ezért csak röviden emlékezünk meg a mérlegtétetelekről, amelyek erős üzleti aktivitásról árulkodnak (akvizíció ezúttal nem torzítja a számokat): a bankszektor teljes konszolidált hitelállománya 2021-ben 17%-kal, betétállománya 16%-kal bővült, mérlegfőösszege pedig 16%-kal 70 ezer milliárd forintra emelkedett.
Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images