Sokan már élesítették a csodafegyvert, amely teljesen átírhatja a pénzügyi világ szabályait
A lakossági CBDC-t bevezető országok
A lista a teljesség igénye nélkül készült, hiszen ma már a világon szinte minden központi pénzintézet eljutott legalább a kutatási fázisig a CBDC-t illetően. A fejlesztéseket figyelő CBDC Tracker szerint jelenleg 14 ország futtat pilotokat, a teljeskörű bevezetésen pedig kilenc ország van túl: a Bahama-szigetek, a Kelet-Karibi Államok Szervezetének hét országa és Nigéria.
A listán elsősorban olyan országok szerepelnek, ahol a hagyományos bankrendszer nem tudott elég széles tömegeket bevonni a pénzügyi rendszerbe, vagyis túl sok az alulbankolt ember, ami veszélyezteti a gazdasági fejlődést.
Egy központosított, kockázatmentes és költséghatékonyan működtethető virtuális fizetőeszköz ezekben az országokban akár megfelelő alternatívája lehet a sokszor túlárazott kereskedelmi banki szolgáltatásoknak is.
Kivételt képez ebből a szempontból Kína, amely éppen azért kap ekkora nemzetközi figyelmet, mert jelenleg az övé a legnagyobb szabású CBDC-tesztsorozat a világon, a sikere vagy bukása pedig rengeteg hasznos tanulsággal szolgálhat a jövőbeli CBDC-projekteknek is.
Bahamák: Sanddollar
A világon 2020 októberében vezették be az első digitális jegybankpénzt a Bahama-szigeteken. Az állampolgárok egy virtuális tárcán és egy fizikai kártyán keresztül férhetnek hozzá a pénzükhöz, amely a Sanddollar nevet kapta. A rendszer elemzi a költéseket és a bevételeket, amely a mikrohitelek kiajánlását is segíti. A CBDC-t azóta hozzákapcsolták a bahamai klíringház automatizált rendszeréhez, amely azt jelenti, hogy a digitális pénzt a lakosság ezentúl az elektronikus tárcájáról bármely helyi klíringtevékenységet végző banknál vezetett betétszámlájára át tudja utalni. Ezzel tulajdonképpen megvalósították a digitális valuta integrációját a helyi bankrendszerbe.
Az ország vezetése arra biztatja az ország vállalkozásait és a lakosságot, hogy vegyék használatba a Sanddollar-t, amelyet egy egyszerű elektronikus tranzakcióval logisztikai értelemben sokkal egyszerűbb elhelyezni egy betétszámlán, mintha egy nagy köteg pénzzel sétálnának be a bankfiókokba (ahogy az országban korábban sokan tették).
Kelet-Karibi Államok Szervezete: DCash
A Kelet-Karibi Államok Szervezetének országai egy monetáris uniót tartanak fent, amelynek nyolc résztvevő országa közül hétben már bevezették a DCash elnevezésű digitális jegybankpénzt, amely gyakorlatilag már élesben fut, annak ellenére, hogy a jegybank egyelőre pilotként hivatkozik rá. Ez a világ első CBDC-je, amelyet egy monetáris unióban kibocsátottak. A nyolc tagország egyébként az úgynevezett karibi dollárt használja közös fizetőeszközként, és az új pénz is ennek a virtuális változata. A DCash mögötti pénzkezelő-rendszert a Bitt nevű barbadosi fintech fejleszti.
Nigéria: e-naira
Nigériában az afrikai országok közül elsőként került bevezetésre CBDC, e-naira néven. A digitális jegybankpénz mögötti rendszert itt is a kelet-karibi országokkal együttműködő Bitt fejleszti. A virtuális fizetőeszközt a pénzügyi szabályozók szerint azért alkották meg, hogy kiegészítse a fizikai pénzhasználatot, és nem azért, hogy helyettesítse azt, a döntéshozók viszont egyértelműen azt várják tőle, hogy háttérbe szorítja majd a készpénzt. Ahhoz, hogy fizetni tudjanak az e-nairával, a lakosoknak csak egy applikációra van szükségük, amelyet a Google vagy az Apple alkalmazásboltjaiból tölthetnek le.
A nigériaiak ritkán keresnek fel személyesen bankokat, így az e-naira kezdeti bevezetése során a banki integrációt kellett priorizálni, ami jelentős kihívást állított a fejlesztők elé a rendelkezésre álló rövid időkeret miatt. Cserébe a nigériaiak most már használhatják az online és mobilbanki számláikat, és pénzt mozgathatnak a betétszámlájukról az e-naira tárcájukra.
A nigériai kormány sokat küzdött az országban népszerű kriptopénzek ellen, arra hivatkozva, hogy az anonimitásuk miatt alkalmasak a terrorizmus finanszírozására, illetve pénzügyi bűncselekmények végrehajtására is. Emiatt megtiltották a bankoknak, hogy kereskedelmet vagy tranzakciót bonyolítsanak le kriptóval. Néhány hónappal később, októberben bevezették az e-nairát, amelyet eddig körülbelül félmillió ember használ a 200 milliós országban. Ez nem nevezhető átütő sikernek, ráadásul – bár ez hivatalosan nem volt elvárás – a készpénzhasználat nem hogy csökkent, hanem nőtt a bevezetés óta.
Kambodzsa: a Bakong-rendszer
Kambodzsában 2019-ben tesztelték először a CBDC-t, majd 2020 októberében indult el a pilot, amely során 11 hazai bankot és pénzügyi szolgáltatót kötöttek be a rendszerbe. A határon átnyúló tranzakciók lebonyolításához a Kambodzsai Nemzeti Bank (National Bank of Cambodia, NBC) Malajziával fejlesztett egy közös rendszert, hogy az ott dolgozó kambodzsai vendégmunkások gyorsan és olcsón haza tudják utalni a fizetésüket a családtagjaiknak. Ezzel egy régóta fennálló megélhetési válságot is kezelni tudnának, ugyanis ezek a vidéki emberek gyakran nem rendelkeznek bankszámlával, de erősen függnek a külföldön, főleg városokban dolgozó rokonaik keresetétől.
A Bakong körülbelül 5,9 millió felhasználót ér el az NBC szerint, és eddig közel 2 milliárd dollár értékben dolgozott fel tranzakciókat. A japán Soramitsu blokklánccég által fejlesztett rendszer lehetővé teszi, hogy a felhasználók egy ingyenes mobilalkalmazással fizessenek, vagy pénzt utaljanak át a platform bármely bankján keresztül, még akkor is, ha nem vezetnek számlát a pénzintézetnél.
Az NBC szerint több mint 200 000 bankszámlával nem rendelkező kambodzsai használ jelenleg Bakong-mobiltárcát, ami sajnos még mindig csak az alulbankoltak töredéke: Kambodzsa 17 millió főt számláló lakosságának 70 százaléka ugyanis egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán vesz igénybe banki szolgáltatásokat.
Kína: digitális jüan
Kínában 2014-ben kezdték el tesztelni a digitális jüant, 2020-ban pedig Kína vált az első jelentősebb gazdasággal rendelkező országgá, amely elindította egy virtuális jegybankpénz pilotját. Az eleinte Kína négy legnagyobb városában futó pilotokból kiderült, hogy a CBDC jól működik fizetőeszközként, idén áprilisban pedig bejelentették, hogy további 11 városban vezetik be a digitális jüant.
A kínai állam azt várja a digitális fizetőeszköztől, hogy előbb-utóbb átveszi a készpénz helyét, ezzel is hatékonyabbá téve a lakossági fizetési rendszert, hosszú távon pedig megerősíti a jüan nemzetközi pozícióját.
A kínai jegybank nem számít arra, hogy a CBDC kiszorítja majd a kereskedelmi banki betéteket: egy hibrid technikai megoldást alkalmaznak, tehát a CBDC-t a jegybank bocsátja ki,
de közvetítőként a kereskedelmi bankok is részt vesznek a folyamatban, és átváltási, valamint fizetési szolgáltatásokat is nyújthatnaka jegybankpénz használatával
A digitális jüan legutóbbi nagy pilotját a téli olimpia idejére időzítették, amelynek ideje alatt napi 2 millió jüan utaltak át a kínai központi bank egyik tisztviselője szerint. A külföldi vendégek többnyire hardver-tárcákat használtak, vagyis egy plasztikkártyát, amely a hagyományos bankkártyákhoz hasonlított, chip és mágnescsík nélkül. Az állami tulajdonban lévő kínai kereskedelmi bank, a Bank of China ATM-eket telepített szerte a rendezvény területén, amelyekkel külföldi bankjegyeket lehetett átváltani digitális vagy fizikai jüanra.
A jegybank azt ígérte, hogy a CBDC „kontrollálható anonimitás” mellett működik majd, azaz a tranzakciók névtelenek lesznek ugyan, de adatelemzési technikákkal ki lehet majd szűrni az illegális tevékenységeket. Ismerve azonban a kínai állam megfigyelési politikáját, több szakértő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális jüan egy újabb eszköz lehet az állam kezében a lakosság ellenőrzésére.
Japán: digitális jen
A japán jegybank márciusban jelentette be, hogy befejezte a központi banki digitális jen koncepció igazolásának (Proof of Concept - PoC) első szakaszát, és áprilisban megkezdi a második fázist. Ebben a szakaszban kulcsfontosságú terület lesz a pénzmosás elleni követelmények és a magánélet védelme közötti egyensúly megteremtése. A kísérlet ebben a szakaszban arra is nagyobb hangsúly fog majd fektetni, hogy megállja-e a helyét a fizetőeszköz a mindennapokban. A készpénz még mindig nagy népszerűségnek örvend japánban, ezért a digitális fizetőeszközök támogatásától a japán állami és magánszektor a termelékenység növekedését várja.
Ukrajna: e-hrivnya
Ukrajnában 2018-ban futtattak le egy CBDC-pilotot, amely kapcsán arra jutottak, hogy a teljes bevezetés technikailag kivitelezhető lenne, az e-hrivnya pedig nem veszélyeztetné a pénzügyi rendszer stabilitását. 2021-ben elindítottak egy újabb pilotot, amelynek keretei között az elektronikus pénz kibocsátását a Stellar által fejlesztett nyitott blokkláncon tesztelték. A fejlesztésért és a tesztelésért a Tascombank, Ukrajna legrégebbi kereskedelmi bankja vállalta a felelősséget, és a korábban már sokszor említett Bittet is bevonták a munkálatokba.
A háború kitörése óta nem érkezett hír a projekt státuszáról.
Egyesült Királyság: „britcoin”
Az Egyesült Királyság jegybankja, a Bank of England novemberben jelentette be, hogy 2025-ig biztosan nem tervezik bevezetni a "britcoin" névre keresztelt CBDC-t, de már felgyorsították a kutatási folyamatokat, hogy egy robosztus és jól skálázható technológiai megvalósítást találjanak hozzá. A digitális jegybankpénzttől azt várják, hogy csökkenthető lesz általa a készpénzhasználat, és azok a monetáris szuverenitást fenyegető veszélyek is kezelhetővé válnak, amelyek más magán digitális fizetőeszközök miatt egyre nagyobb fenyegetést jelentenek.
Ezzel szemben a Lordok Háza szakértői bizottsága korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a CBDC járna bizonyos előnyökkel, jelentős kockázatot jelenthet a pénzügyi stabilitás és a magánadatok védelme szempontjából.
Svédország: e-krona
A svédek e-kronájának pilotja tavaly februárban ért véget, és azóta már számos kutatás jelent meg a bevezetés tanulságairól. A virtuális deviza egy megosztott főkönyvi technológiát használ, a tesztelők pedig egy mobiltelefonról elérhető virtuális tárcán keresztül fértek hozzá az összeghez. A rendszer hasonlít a már létező pénzforgalmi rendszerekre abban az értelemben, hogy kevesebb energiát használ, mint a kriptoeszközöket működtető rendszerek, ráadásul skálázható is. A legnagyobb kérdés az volt, hogy lehetne megoldani az internet nélküli, offline használatot.
A Riksbank (svéd jegybank) a Handelsbanken és a Tietoevry bankokkal együttműködve végül arra a következtetésre jutott, hogy a CBDC integrálása a bankok belső rendszereibe megvalósítható lenne, ezzel pedig az ügyfelek a bankszámlájukon lévő pénzt e-kronára tudnánk váltani, és fordítva. A tesztek arra is rámutattak, hogy az e-krona segítségével offline is lehetne tranzakciókat végrehajtani, bár ez bizonyos kockázatokkal járna (hasonlókkal mint a készpénz, tehát lopás, illetve tiltott tevékenységek finanszírozása).
A projekt harmadik fázisa már folyamatban van, bár a Riksbank továbbra is kitart amellett, hogy még nem született döntés arról, hogy kibocsátják-e az e-kronát, és hogy ez milyen technikai vagy jogi kereteket vonna maga után. Jogi szempontból a központi bank egyébként azon az állásponton van, hogy az e-krona a készpénz elektronikus formájának minősülne.
EU: digitális euró
Tavaly júliusban az Európai Központi Bank is elindított egy kétéves projektet, aminek a végén a digitális euró bevezetéséről döntenének. A virtuális deviza jogi kereteinek kidolgozása két évet venne igénybe, de maga a bevezetés akár 3 évig is elhúzódhat. A technikai feltételek ugyanakkor már most adottak: az EKB elnöke, Christine Lagarde szerint a szükséges technológia már most is rendelkezésre áll a megvalósításhoz.
Az eredeti elképzelés szerint a digitális euró kiegészítené, és nem felváltaná a készpénzforgalmat. A mögöttes technológia a TIPS instant átutalási rendszerére is épülhetne, de akár egy centralizált, vagy decentralizált főkönyvi technológia is lehetne. A digitális euró a várakozás szerint erősítené az EU stratégiai autonomiáját, és a pénzügyi bűncselekmények elleni fellépést is megkönnyítené.
Az MNB és a CBDC
Az EKB bejelentése után Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója is nyilatkozott és leszögezte, hogy csatlakozni szeretnének a kutatások terén az élenjárókhoz:
Az MNB vizsgálja a lehetőségeket, egyszer eljöhet az ideje, hogy döntés is születik erről. A pénzügyi forradalom, ami most a zajlik a világban, megköveteli, hogy a digitális jegybankpénz kérdését napirenden tartsuk.
Matolcsy György jegybankelnök legutóbb a Boston Fed és az MIT projektjének első sikeres teszteredményére egy közleményben reagált, kiemelve, hogy a CBDC-rendszer már képes gazdaságosan kezelni nagyobb tranzakciómennyiséget is, jól skálázható, és ha a titoktartás, valamint a felhasználói interfész elemei is rendben lesznek, az "mindenkit meggyőz majd a CBDC előnyeiről. " A jegybankelnök szerint ha a CBDC-vel sikerül megszüntetni a kriptodevizák kockázati tényezőit az előnyeik megtartása melett, az teljesen átírja majd a szabályokat a pénzügyi világban.
Korábban a jegybank részt vett egy CBDC-projektben, jóllehet az nem lakossági felhasználásra irányult. A Project Dunbar kódnevű platformfejlesztés azt tenné lehetővé, hogy a pénzintézetek egy megosztott platformon tranzakciókat folytassanak virtuális jegybankpénzzel egymás közt. A platform használata az ígéret szerint csökkentené a közvetítők szerepét, valamint a tranzakciók idejét és a költségeket is.
Címlapkép forrása: Getty Images