25 bázisponttal, 6,75%-ra csökkentette az alapkamatot a jegybank, ami megegyezett a piaci várakozásokkal. 3 órakor online háttérbeszélgetésen ismertette a jegybank döntésének hátterét Virág Barnabás MNB-alelnök.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke ma délután 3 órakor online háttérbeszélgetést tart, egy órával a kamatdöntés után.
Átment Virág Barnabás MNB-alelnök múlt heti üzenete a piacok felé, amikor azt mondta: júliusban az asztalon lesz a kamatvágás. A Portfolio felmérésében megkérdezett elemzők nagy része szerint ugyanis holnapi ülésén folytatja a kamatcsökkentést a jegybank. Az MNB a legutóbb kamatdöntő ülésen még a monetáris politika új szakaszáról beszélt, amit akkor a kamatemelések szüneteltetéseként értelmezhettünk, ám azóta érdemben változott a környezet pozitív irányban. Abban már nincs ekkora egyetértés az elemzők között, hogy jövőre hogyan alakul a kamatpálya.
Az eddigi "B3"-ról két fokozattal "B1"-re javította a devizában és lírában fennálló hosszú adósság besorolását Törökország esetén péntek éjjeli döntésével a Moody's Ratings. Sőt, az új besorolásokhoz is pozitív kilátást rendelt, ami további felminősítés lehetőségére utal.
Az Európai Központi Bank ma 14:15-kor tette közzé kamatdöntő üléséről szóló közleményét, amelyből kiderült, hogy a jegybank szinten tartja a kamatokat. Christine Lagarde elnök a sajtótájékoztatón nagyon óvatosan kerülte mindenféle előretekintő iránymutatást, de azért egy alkalommal elmondta, hogy szeptemberben már jobban fogja látni a helyzetet a jegybank.
A várakozásokkal nagyjából megegyezően alakultak az inflációs adatok. A maginfláció még mindig 3,5%-on áll, annak ellenére, hogy az infláció már 2%-ra csökkent. Az angol jegybank továbbra is óvatos és a maginfláció további trendszerű csökkentését szeretné látni a kamatcsökkentési ciklus elkezdéséhez.
Kamatfolyosót hoz létre a jegybank, hogy jobban kontroll alatt tartsa a rövid kamatok mozgását, ezzel erősítve az alapkamat benchmark jellegét. A jegybank célja, hogy elejét vegye a kötvényspekulációnak és stabilan tartsa a yüan árfolyamát, a gazdasági növekedés élénkítése mellett.
A héten számos igazlmas, nemzetközi adat érkezik. Kínában a gazdaság lassulása miatt erősödnek a deflációs félelmek, így a szerdai kínai inflációs adatot sok befektető fogja figyelni. Csütörtökön és pénteken amerikai infláció és termelői infláció jön, amit minden befektető árgus szemekkel fog figyelni. Az amerikai gazdaság már lassul, így akár egy jobb inflációs adat zöld utat adhat a szeptemberi kamatcsökkentésnek. Pénteken a Michigan-index jön, amelynek az inflációs várakozásokról szóló komponensét a Fed is figyelni.
Az orosz központi bank még ebben a hónapban 200 bázisponttal, azaz 2 százalékponttal 18%-ra emeli a kamatlábakat. Ezzel próbálják megfékezni a makacsul magas inflációt, amely elemzők szerint 2024 végén jóval a bank által kitűzött 4%-os célérték felett marad - derült ki a Reuters keddi felméréséből.
Egyre inkább zavarja a kínai jegybankot a kötvénypiaci spekuláció, ezért igyekszik hűteni a kedélyeket. Ráadásul július 15-18.-án megrendelézsre kerül a Harmadik Plénum, ahol fontos gazdasági intézkedésekről is dönthetnek.
A svájci kormány szerdán bejelentette, hogy Martin Schlegel lesz a Svájci Nemzeti Bank (SNB) következő elnöke. Schlegel a régóta hivatalban lévő Thomas Jordant váltja, aki szeptember végén távozik posztjáról.
Kedden délelőtt új történelmi mélypontra bukott a török líra a dollárral szemben 33 feletti árfolyam mellett, és így tavaly május óta értékének mintegy kétharmadát veszítette el a török fizetőeszköz.
Az energiaátmenet a világ egyik legnagyobb kihívása és egyben az egyik legnagyobb lehetősége is, amelyhez a jegybankok új szemléletmódjára is szükség van - hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a Network for Greening the Financial System (NGFS) londoni konferenciáján hétfőn.
A gazdasági és szabályozási bizonytalanság miatt konzervatív osztalék- és részvény-visszavásárlási politikára lehet számítani a Fed stressztesztjén ezen a héten áteső amerikai nagybankoktól – írja a Reuters.
Miközben az európai bankszektor 3%-ot, a francia bankok több mint 8%-ot veszítettek tőzsdei értékükből, mióta a francia elnök pártjának EP-választási veresége után bejelentette az előrehozott választásokat.
Románia jelentős gazdasági fejlődésen ment át az elmúlt 20 évben, amelynek nagyrészt a nyugati gazdasági rendszerbe történő beintegrálódás volt az oka – mondta el lapunknak adott interjújában Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. A közgazdász szerint abban, hogy Románia a régió többi országához képest is jól teljesített, nagy szerepe volt az ország adottságainak, valamint annak, hogy a kormányzat hagyta a piac szabályait érvényesülni. Azt Bálint is megerősítette, hogy a fejlettségi mutatókat nem lehet készpénznek venni, és bár a román gazdaság fejlődését odahaza nem egyformán érzi mindenki, szerinte az eredmények elvitathatatlanok. A jövő már bizonytalanabb, a várható organikus lassulás mellett ugyanis jelentős kockázatot jelent a költségvetés helyzete, amely azonnali beavatkozást igényel. Mindent figyelembe véve viszont Románia folytathatja a felzárkózást, és az évtized végére még közelebb kerülhet az EU-s fejlettségi szinthez – addigra talán már eurója is lesz az országnak.
A gátszakadás miatt százak vannak veszélyben Oroszországban.
A miniszter a G20-aknak is előterjesztette javaslatát.
Szigorúan büntetnék a szabálytalanul parkoló, otthagyott járműveket.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
