A Federal Reserve kormányzója, Christopher Waller pénteken jelezte: szerinte már júliusban megkezdődhet a kamatcsökkentési ciklus, mivel az infláció jelenleg nem jelent komoly gazdasági fenyegetést. Donald Trump amerikai elnök már hónapok óta követeli Jerome Powell Fed-elnöktől, hogy kezdje meg a lazítást.
A brazil jegybank 15%-ra emelte az irányadó kamatot, folytatva a szigorítási ciklust, miután az infláció pedig továbbra is az inflációs cél felett tartózkodik. Ez volt egymás után a hetedik kamatemelés, de az előrejelzések szerint csak 3 év múlva csökkenthet az infláció a cél alá.
A kínai központi bank az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az éves és az ötéves kamat szintjén pénteken, miután egy hónappal korábban csökkentésről döntött.
A török jegybank csütörtökön a várakozásoknak megfelelően 46 százalékon tartotta irányadó kamatát, és a kamatfolyosó felső sávját is 49 százalékon hagyta, annak ellenére, hogy az elemzők ennek csökkentését jósolták.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 0 százalékra csökkentette az alapkamatot a svájci jegybank - adta hírül a CNBC. A monetáris tanács csütörtöki döntésével elsősorban a csökkenő inflációs nyomást igyekezett ellensúlyozni. Martin Schlegel, a jegybank elnöke a bejelentést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy tisztában vannak a negatív kamatkörnyezet veszélyeivel, így további kamatcsökkentés csak nagyon indokolt esetben várható.
Az orosz gazdaság a recesszió szélén áll Maxim Resetnyikov gazdasági miniszter szerint, miközben a magas kamatlábak miatt a vállalkozások befektetései és a gazdasági növekedés lassulni kezdett. A nyugati szankciók mellett a hadigazdaság miatt hozott intézkedések is kikezdték Oroszországot.
A norvég jegybank csütörtökön 25 bázisponttal 4,25%-ra csökkentette irányadó kamatát, ami az első kamatcsökkentés öt év után, meglepve ezzel az elemzők többségét – számolt be a Reuters.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta közel megduplázódott az arany árfolyama, a történelmi csúcsról csúcsra járó nemesfém szárnyalása mögött számos ok meghúzódik, de ezek közül talán a jegybankok fokozott aranyvásárlásai a legfontosabbak. Az aranyipar nemzetközi kereskedelmi szövetsége, a World Gold Council a napokban közölte legfrissebb elemzését, ahol többek között arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi motiválja a világ jegybankjait a grandiózus vásárlásokra, és ami talán ennél is fontosabb: a következő években is kitarthat ez a megatrend?
Változatlanul hagyta az irányadó kamatot a Bank of Japan (BoJ) monetáris tanácsa a júniusi ülésén - adta hírül a CNBC. A japán jegybank ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy jövő áprilistól fokozatosan mérsékelni fogja az eszközvásárlási programon keresztüli szigorítást. Az intézkedések elsősorban két kockázati faktorra, az instabil kötvénypiacokra és inflációs várakozásokra reagálnak.
A világ jegybankjai egyre nagyobb aranykészleteket halmoznak fel, miközben csökkenő szerepet jósolnak az amerikai dollárnak a globális tartalékdevizák között, áll a World Gold Council legfrissebb felmérésében.
Sorozatban nyolcadik héten is növekedett a kereslet a feltörekvő gazdaságok saját devizákban kibocsátott kötvényei iránt - adta hírül a Reuters. A négyéves rekordot döntő tőkebeáramlás elsősorban a befektetői hangulat idei megváltozásának köszönhető, de a fejlődő országok által kínált magas hozamok is erősítik a trendet. Az államkötvények iránt nemzetközi kereslet bővülése jó helyzetbe hozhatja a feltörekvő országokat, a folyamat tényleges hatását azonban annak tartóssága fogja leginkább meghatározni.
Hatalmas lendületben van a forint: az utóbbi hetekben sorra döntötte a csúcsokat az euróval és a dollárral szemben is a hazai fizetőeszköz, ráadásul még a közel-keleti konfliktus sem tudta tartósan kibillentetni a hónapok óta tartó erősödő trendből a magyar devizát. Egy ekkora erősödés láttán ugyanakkor már felmerül a kérdés, hogy mégis meddig tarthat ez a lendület, ennek jártunk most utána.
Egy új felmérés szerint 72 központi bankból a megkérdezettek 95%-a arra számít, hogy az arany aránya a nemzetközi tartalékokban nőni fog a következő 12 hónapban. A felhalmozás hajmeresztő üteme nem lassul, a jegybankok immáron harmadik éve táraznak be több, mint 1000 tonnával a nemesfémből. Mindennek pedig az arany árának jövőbeli mozgására és az euró szerepére is hatása lehet.
Míg Európa nagy része még az inflációs válság utolsó időszakában jár, Svájcban négy év után ismét csökkenésnek indultak az árak - adta hírül a Financial Times. A fogyasztói árak éves alapon 0,1 százalékos mérséklődése elsősorban két külső tényezőnek, a svájci frank erősödésének és az energiaárak csökkenésének köszönhető. Az infláció jegybanki célsávból történő kilépése és a deflációs kockázatok tartóssága várhatóan kamatvágásra készteti a svájci jegybankot (SNB), így az irányadó ráta várhatóan szintén 0 százalék alá fog csökkenni a következő hónapokban. A nagyon bizonytalan gazdasági környezet tehát közvetetten a 2010-es évek gazdaságpolitikai környezetét állítja vissza az alpesi országban, egyedülállóvá téve ezáltal világszerte.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága alkalmasnak ítélte Palotai Dánielt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjára 12 igen, 2 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett hétfői kinevezés előtti meghallgatását követően.
Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank alelnökjelöltje szerint a jegybanknak türelmes, adatvezérelt és stabilitásorientált monetáris politikára van szüksége a továbbra is makacs infláció letöréséhez. Parlament előtti meghallgatásán hangsúlyozta: az inflációt vissza kell szorítani a 3 százalékos célhoz, különösen a maginfláció és a szolgáltatási szektor területén mutatkozó nyomás miatt.
Az ország különböző részein teljesen másként hat a fővárostól való távolság a jövedelmekre.
Állítólag a lakosok nincsenek veszélyben.
Az AI radikálisan át fogja alakítja a technológiai szektort.
Hatalmas az emberi és technikai veszteség.
Gyorsítanák a gyártást.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
