fiokiugyfelek
Bank

Még le se csapott rájuk a kormány különadója, máris eltűnt a bankok nyeresége

Palkó István
„A jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt” – közölte pénteken délelőtt a Magyar Bankszövetség, kifejtve ellenkezését a kormány különadóterveivel szemben. Mivel az MNB éppen ma tette közzé a bankszektor első negyedéves statisztikáit, gyorsan leellenőrizhettük az állítás igazságtartalmát: valóban eltűnt-e a bankok profitja. Ha ügyesen nézzük a számokat, a bankszövetségnek igaza van. Az eredményromlás tetemes része egyetlen nagybank céltartalékaihoz kötődik.

Pedig első ránézésre nincs igaza a bankszövetségnek: az MNB friss adatai alapán a bankszektor konszolidált nyeresége az első negyedévben 78 milliárd forint volt, ami ugyan kevesebb mint fele az egy évvel korábbi 180 milliárdnak, de azért mégis csak profit. Ugyanakkor tudni kell, hogy ez az a jegybanki statisztika, amiben az OTP külföldi leánybankjai is benne vannak, így megnéztük a nem konszolidált, belföldi hitelintézeteket tartalmazó adatokat is: ez alapján 171 milliárd forint volt a szektor nyeresége. Még emelkedett is 11%-kal az egy évvel korábbi 154 milliárd forinthoz képest, vagyis ez alapján a Magyar Bankszövetségnek látszólag még kevésbé van igaza.

Megnéztük azonban, hogy valóban a banki működésből származott-e ez a nyereségnövekedés, és azt találtuk, hogy nagyon nem: 129 milliárd forinttal nagyobb osztalékbevételt ért el (nyilván a korábbi felügyeleti osztalék-korlátozások feloldása miatt is) a bankszektor az idei első negyedévben, mint egy évvel korábban. Ha ezt kivonjuk az eredményből, mint nem a banki tevékenységből származó bevételt, akkor azt látjuk, hogy az adózás előtti eredmény az egy évvel korábbi +115 milliárd forintról -9 milliárd forintra csökkent. Elmondható, hogy így, nem konszolidáltan nézve adózás után nagyjából 14 milliárd forint volt így a bankszektor adózás utáni belföldi vesztesége az első negyedévben.

Vagyis a bankok osztalékbevételek nélküli belföldi eredménye valóban kis veszteséget mutatott 2022 első negyedévében.

Ha megnézzük, mi okozta ezt a jelentős eredményromlást, akkor a nettó értékvesztés- és céltartalék-képzés 218 milliárd forintos rekordösszegét és az OBA-nak a Sberbank-kártalanítás miatt tett több mint 70 milliárdos befizetést kellene kiemelnünk, de előbbiről még az alábbiakban megemlékezünk.

Hogy melyik banknak mekkora volt 2021 egészében a nyeresége, arról éppen a napokban írtunk a május 31-éig megjelent beszámolók alapján:

Az MNB azonban a konszolidált, vagyis az OTP külföldi leánybankjait is tartalmazó statisztikáit elemzi részletesen, így mi is ezek alapján haladunk tovább. Ezek alapján

  • a működési bevételek 25%-kal,
  • a működési költségek 16%-kal

nőttek az első negyedévben a magyar hitelintézeteknél. A „lent ragadós” betéti kamatok miatt a kormány most elsősorban a bankok kamateredményére feni a fogát, és ebből a szempontból valóban látható egy többletbevétel a bankoknál: konszoldiáltan a nettó kamatbevételek 33%-kal, a nettó díj- és jutalékbevételek pedig 23%-kal múlták felül a bankoknál az egy évvel korábbit, különösen előbbihez járult hozzá jelentősen a kamatkörnyezet emelkedése.

Csakhogy időközben a ráfordítási oldalon romlott a bankszektor pozíciója: a működési költségek 16%-os növekedése mellett (amire az infláció óriási felfelé irányuló nyomást helyez) az értékvesztések és a céltartalékok is elszálltak, nyilvánvalóan részben a háború okozta gazdasági bizonytalanság miatt.

Az első negyedévben nettó 218 milliárd forint értékvesztést és céltartalékot számolt el a magyar bankszektor, amire három hónap alatt a 2016 elejéig visszatekintő jegybanki statisztikában még nem volt példa.

Az MNB gyorselemzése megjegyzi, hogy „

az értékvesztés domináns részét egy nagy méretű bankcsoport képezte.

Úgy tudjuk, ez a nagybank az OTP, az MNB statisztikájában ugyanis nemcsak a bank első negyedévre kimutatott 75 milliárd forintos kockázati költsége, hanem más eredménytételek (pl. goodwill-leírás) is szerepelnek. (Cikkünk első változatában a besorolással kapcsolatos bizonytalanság miatt még azt feltételeztük, nem az OTP Bankról van szó).

Az MNB sajtóközleménye alapján az első negyedévben a 30-ból 2 nagy, 2 közepes és 3 kis méretű bank, azaz összesen 7 hitelintézet volt veszteséges, szemben az egy évvel korábbi 6-tal.

Szektorszinten javult a költséghatékonyság: az egy évvel korábbihoz képest 4,6 százalékponttal 61,7%-ra.

A jelentősen alacsonyabb eredmény azonban értelemszerűen magával vonta a szektor szintű RoE és RoA mutatók csökkenését is az egy évvel korábbi értékükhöz viszonyítva: a két szám konszoldiáltan 4,6%-ra, illetve 0,4%-ra csökkent, ugyanakkor bankonként vizsgálva ezeket a mutatókat, a helyzet némileg árnyaltabb – jegyzi meg az MNB -: míg például egy évvel ezelőtt csak 2 hitelintézet RoE-ja volt 15% fölött, az idei első negyedévben végén ezek száma 7 volt.

bankok7

Bár a bankszektor értékvesztése nagyot ugrott az első negyedévben,

a nem teljesítő hitelek állományában, vagyis a portfólióminőségben egyelőre nem látható érdemi romlás.

A bankszektor teljes hitelállományában a nem teljesítő hitelek arányának évek óta tartó csökkenési trendje 2021 végére megállt és az utóbbi negyedévekben inkább stagnálás történt: a negyedik negyedévben az NPL-ráta (az általános moratórium kifutása időszakában) 3,0%-ról 3,3%-ra nőtt, majd az idei első negyedévben némileg ismét mérséklődött, 3,2%-ra. A nem teljesítő állomány szektor szintű csökkenésében jelentős szerepet játszott, hogy egy bankcsoport egy (követeléskezelő) csoporttagot (és ezáltal annak eszközeit és kötelezettségeit) értékesítésre tartottá minősített, az ilyen minősítésű eszközök pedig nem képezik a publikációban szereplő hitelállomány részét – közölte a jegybank. Az első negyedév során a nem pénzügyi vállalatok NPL-rátája minimálisan csökkent, 3,9%-ra, a háztartások összes hitelállományának NPL-rátája 6,1%-os szinten stagnált, míg a lakóingatlannal fedezett hitelek esetében 5,0%-ról 4,8%-ra csökkent az NPL-ráta.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a bankszektor üzletileg rendkívül aktív volt az elmúlt egy évben, ennek köszönhetően a konszoldiált mérlegfőösszege 17,1%-kal, hitelállománya 21,9%-kal, betétállománya pedig 16,0%-kal növekedett egy év leforgása alatt. A bankok belföldi tevékenységével kapcsolatban azonban többet mondanak ennél az MNB havi adatai, legutóbb éppen szerdán jelentek a bankok áprilisi hitel- és betéti statisztikái.

Ezek alapján új történelmi csúcsra, 145 milliárd forintra ugrott a lakáshitelek havi felvétele áprilisban. Az időközben kimerült Zöld Otthon Program elhúzódó hatásaként az új lakások aránya 47%-ra, a támogatott lakáshiteleké 52%-ra, a végig fix kamatozásúaké pedig 57%-ra ugrott az új kihelyezésekben, amire még nem nagyon volt példa. Az intő jelek azonban szaporodnak a hitelpiacon: a lakosságihoz hasonlóan a vállalati hitelezésben is megjelentek a lassulás bizonyítékai, és különösen a kkv-k esetében kérdéses a kedvezményes hitelprogramok jövője. A bankszektor a második félévben már a hiteldinamika visszaesésére számít.

bankok9

Címlapkép: Getty Images

covid
számla befizetés
repülő nyaralás léiközlekedés beach
olaj
arany

Holdblog Pénzzúzás

Pénznyomtató jegybankok, infláció, kétségbeesett jegybankok… ez az elmúlt 12 év ciklusa (is) eddig. Viszont...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
deutsche bank frankfurt getty stock