Szabados Richárd Erste
Bank

„Pályafutásom során ilyet még nem láttam” – Mekkora a baj az Erste Bank szerint? (Interjú)

Palkó István
Furcsa helyzet a mostani: egy globális recesszióra készülünk úgy, hogy a jelenlegi szakmai tudásunk szerinti összes banki mutatószám rendben van – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Szabados Richárd, az Erste Bank vállalati üzletágának vezetője. A bankszektorszintű vállalati hitelállomány stagnálására számít, és a nem teljesítő hitelek háromszorosára emelkedését látja a következő egy év legrosszabb forgatókönyvének a bankszakember, aki arról is beszámolt nekünk, milyen értékeket nyújt a magyar bankszektor 5. legnagyobb vállalati üzletága számára a Commerzbank felvásárlása.
A vállalati hitelezés 5, 10, 20 év múlvai jövője is kiemelt téma lesz a Portfolio október 18-ai Future of Finance 2022 konferenciáján, érdemes regisztrálni az eseményre!

Egyre több segélykiáltást hallani az önkormányzatoktól és állami intézményektől a megugró energiaköltségek miatt. Mekkora a baj a vállalatoknál? Mit mutat az Erste vállalati monitoringja a várható törlesztési képességről és az üzleti kilátásokról?

Furcsa a mostani helyzet, hiszen a klasszikus mutatószámok, amelyek alapján prognosztizálni szoktuk a várható bedőléseket és átstrukturálási szükségleteket, mind rendben vannak. Nem létezik újonnan nem teljesítő hitelportfólió, nincs késedelmes ügyfélkör, nincs folyamatban átstrukturálási igény a cégek részéről. Magasabb a vállalatok megtakarítási állománya, mint amennyi hitelünk kint van. A bankszektor hitel/betét aránya mindenhol alacsony, a cégeknél nem látható túlzott eladósodottság. Vállalati limiteket sem kellett csökkentenünk, 90 százalék feletti arányban újítunk meg hiteleket. A hitelmoratórium újabb szakaszára lasszóval kellett volna fogni az ügyfeleket, hiszen szinte senki sem akart benne maradni.

Amit tehát mi monitorozni tudunk, abban egyelőre semmilyen tragikus jelenséget nem látunk.

Szabados Richárd 1

Vagyis minden a legnagyobb rendben? Nem kell szorosabban vizsgálniuk az ügyfeleket, nem szükséges sűrűbb beszélgetéseket folytatni velük?

Erről természetesen nincs szó, hiszen minden más, amit a világban magunk körül látunk, és amiről a hírek szólnak, az csupa aggodalomra okot adó folyamat. Az infláció, a gazdasági növekedés lassulása, a háború és a szankciók kérdésköre, az energia- és alapanyagárak kérdése mind összefügg, és ezek speciális monitoringot igényelnek a gazdaság szereplőinél, a cégeknél is. Ez nálunk azt jelenti, hogy akiket eddig is néztünk, azokat most sűrűbben nézzük: a bank monitoring a szokásos negyedéves gyakoriságról havira állt át, ami egyúttal magasabb adminisztrációs terhet, több munkát jelent számunkra. Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy

a cégek energiaszámláinak a fordulónapja még csak most fog elérkezni: a gáznál jellemzően októberben, a villanynál januárban. Céges szinten 6-10-szeres lehet az energaiár a korábbihoz képest, de azt még nem látjuk, ezekre miként fognak reagálni a cégek.

Pályafutásom során ilyen még nem volt: egy globális recesszióra készülünk úgy, hogy a jelenlegi szakmai tudásunk szerinti összes banki mutatószám rendben van.

Vagyis teljes a bizonytalanság. Bármennyi lehet az NPL-ráta 0-tól mondjuk 20 százalékig egy év múlva?

Nem mondanék ilyen vad számokat. Jelenleg a vállalati üzletágban az Erste Bank 2,3%-os NPL-rátával rendelkezik, ennél a piaci átlag sem sokkal magasabb, 3-3,5 százalék. Amit egy bank a nem teljesítő hitelek esetében bevételkiesésként és értékvesztés formájában elszenved, azt máshol kell behoznia. Ha egy éven belül megháromszorozódna az NPL-ráta, akkor az már egy nagyon súlyos történet lenne. Én ezt nevezném worst case szcenáriónak, a legrosszabb forgatókönyvnek. Nagyobb bajt én nem látok most bele az előttünk álló egy évbe.

Szerintünk a helyzetelkerülés helyett az áthárítás lesz a kulcs a cégeknél. A nagy kérdés az lesz, milyen arányban tudják a termékek, szolgáltatások árába beépíteni a cégek a saját működési költségei között megjelenő áremelkedést. Természetesen nem fogják tudni megtenni ezt 100 százalékban,

ezért csökkenteni fogják energiafogyasztásukat és munkaerejüket, kevesebbet használják eszközeiket. Ez lassulást vetít előre a gazdaság egésze számára, de nem jelenti azt, hogy az érintett cégeknek abba is kell hagyniuk a termelést, a szolgáltatást. A magyar vállalkozó kreatív: megtalálja a módját annak, hogy tovább tudjon működni. Az áthárítás mellett az ügyfélkör átstrukturálása is sokak számára járható út lesz: szinte minden ágazatnak megvan a maga prémium szegmense, amelyet kevésbé érint érzékenyen egy válság. Sokan fogják megtalálni ezeket. Tömeges csődre, bezárásokra, leállásokra tehát nem számítok, az áthárítás viszont evidencia. A közvélemény ezt most már nem fogja annyira dermedten fogadni, hiszen kellően felkészült a magas inflációra.

Szabados Richárd 2

Bankként mennyire részletesen látják, milyen költségemelkedést, eredményromlást és likviditáscsökkenést okoz a hitelezett cégeknél az energiaárak emelkedése? Vannak-e már az energiaárak miatt kevésbé preferált vállalatok, ágazatok az Ersténél?

Nagyon szofisztikált, a vállalati költségek részleteire lebontott elemzésekkel nem rendelkeznek a bankok. A beszámolókban megjelenő múltbeli tényadatokból dolgozunk, aktuális költségszerkezetet pedig csak magas szinten vizsgálunk. Sikerült azért azonosítanunk azokat az ágazatokat, amelyek energiaigényesek: ilyen

a feldolgozóipar, a gépipar, illetve a szálláshelyadás. Mi ezeknél ultrakonzervatív megközelítést fogunk alkalmazni: a sokszorosa kell, hogy legyen a megtérülési mutatójuk, mint más szektorokénak, és több szem kell, hogy lássa, mielőtt egy hiteldöntés e szektorok felé átmegy.

A hitelkihelyezés tehát csökkenni fog már csak azért is, mert szigorítanak a bankok a hitelezési feltételeken, a kamatok drasztikus emelkedéséről nem is beszélve. Mekkora visszaesésre számít a kihelyezésekben?

Hiába nőtt a hitelpiac az elmúlt 12 hónapban is 10 százalék felett,

a második félévben ez át fog csapni stagnálásba, akár visszaesés is elképzelhető.

A forinthiteleknél ketté kell választani, hogy saját forrású vagy támogatott hitelről beszélünk. Volt olyan hónap, amikor az új vállalati kihelyezéseink 40 százalékát a támogatott termékek tették ki, ami nagyon nagy arány. A kis- és középvállalkozások részéről ez nagyon is érthető, hiszen ezeket tudták igénybe venni a megnövekedett kamatozású piaci forinthitelek helyett. Egy másik menekülőút a devizahitel: ez inkább a nagyvállalatokra és a kereskedelmiingatlan-finanszírozásra jellemző. Csak akkor vehet fel a cég euróhitelt, ha van euróbevétele. Az Eximnél tudunk beszélni eurós támogatott hitelekről, de a vállalati devizahitelek nagyobbik részét a piaci kamatozású euróhitelek adják, amelyek most jóval olcsóbbak a forinthiteleknél. Nem minden banknak van eurólikviditása, akinek van, az tud euróban hitelezni, de csak akkor, ha a kölcsönnek megvan az előbb említett természetes fedezettsége. Amíg lesz támogatott forinthitel és olcsó euróhitel, addig lesz rájuk kereslet a piacon. A piaci kamatozású forinthitelek iránt viszont rendkívül megcsappant az érdeklődés, emiatt mondom azt, hogy stagnálásközeli helyzet alakulhat ki a vállalati hitelállományok egészében.

Szabados Richárd 4

Ki az, aki egyáltalán felvesz a vállalatok körében 10% feletti kamattal piaci kamatozású forinthitelt?

Kétféle ilyen ügyfél képzelhető el: az egyik, akinek rövid távú hitel kell: pár hónapos, 10% feletti kamatozású forinthiteleket azért felvesznek a cégek jelenleg is. A másik ügyfélkör pedig előre ütemezett módon, szerződéses kötelezettség alapján vesz fel forinthitelt, és már nem kíván kitáncolni, hanem megpróbálja a projektjét végrehajtani. Most tervezés alatt álló hosszú lejáratú, piaci kamatozású forinthitelekről gyakorlatilag már nem beszélhetünk. A stagnálásközeli időszakot megnyújthatja, hogy a korábbi támogatott, például NHP-s hitelek közül 2023-2024-ben már jelentős összegű hitelek fognak lejárni. Nagy kérdés, hogy az akkor várható kamatkörnyezetben képesek lesznek-e ezek a cégek új finanszírozást szerezni.

Mit jelentenek ezek a prognózisok az Erste vállalati üzletága szempontjából?

Hét év alatt egy 290 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkező vállalati üzletágat 1050 milliárdossá fejlesztettünk. Ekkora növekedést a bankpiacon senki nem tudott végrehajtani rajtunk kívül. Én azt tanultam, hogy ha versenyzel a piacon, akkor azzal jobb leszel. Ha viszont dominálsz a piacon, akkor biztos, hogy a legjobb leszel. Nem biztos tehát, hogy taktikaként a fék behúzása mellett döntenék.

Nem a korábban kitűzött célon kell változtatni, hanem a cél megvalósítását segítő eszközök, tevékenységek végrehajtását kell megerősíteni. Amikor elkészítettük a következő ötéves stratégiai tervet, egy forintot sem változtattam abban a növekedési terveinken.

Az élet majd eldönti, hogy jó-e ez a taktika, de számos olyan kapaszkodót látok, ami a mi malmunkra hajthatja a vizet. Három dolgot hadd emeljek ki: egyrészt nagyon sokat számít, kinek mennyi tőkéje van. Ezen a téren teljesen rendben vagyunk. A másik a likviditás: ha több a forrásom, mint amennyit kihelyezek, akkor nekem potenciális beruházási lehetőségeim vannak. A harmadik a reputáció: ügyfélelégedettségi felmérésink szerint ebben az elsők vagyunk. Azt halljuk, hogy az Erstével jó együtt dolgozni, az emberi tényezőben is jól állunk: jellemzően elégedettek az ügyfelek azzal a tanácsadóval, akivel beszéltek.

Szabados Richárd 5

Egy szűkebb piacon viszont sokkal többet kell dolgozni ugyanazért a volumenért.

Így van, valószínűleg izzasztó munka lesz, de szerintem most sok versenytársunk fogja behúzni a féket, mi pedig ezt lehetőségként fogjuk fel. Ha nem is mindenre mondunk igent, de amire kell, arra igent mondunk, és ez már egy nagy lehetőség. Nem gondolom, hogy fenn lehet tartani a 20 százalék körüli éves átlagos növekedést, amit eddig elértünk, de fenn lehet tartani a növekedést. Ráadásul a növekedésben továbbra is élen tudunk járni.

Az organikus növekedés mellett nagy tapasztalatuk van már az akvizíciókban is. Milyen hüvelykujjszabályok szerint dolgoznak e téren?

Azt látom, hogy kezd egy kicsit szétszakadni a piac élenjárókra és lemaradókra, miközben a középszerű növekedési sztorik kezdenek eltűnni. Ha egy akvizíció nem tesz hozzá a portfólióhoz legalább 15%-ot, akkor szinte kerekítési hibáról beszélünk, hiszen a felvásárlás végrehajtása közben a költségek elvihetik a hasznot.

Az akvizíciók esetében azokban a szereplőkben van fantázia, melyek nem működnek annyira hatékonyan, például nincs meg a kétszámjegyű megtérülés, és/vagy 50 százalék feletti a költség-bevétel aránya és/vagy nem éri el az egy alkalmazottra jutó 50 millió forint bevételt.

Szabados Richárd 3

Milyen egyedi értéktöbbletet ad az Erste számára a Commerzbank-akvizíció?

A termék- és ügyfélkör, valamint az alkalmazottak együttesen testesítik meg ezt az értéket. A Commerzbank a trade finance-ben rendelkezik olyan szakmai kompetenciákkal, amivel mi korábban nem rendelkeztünk. A kapcsolatrendszere is rendkívül értékes: több országot érintő, német ajkú, cash poolinggal rendelkező ügyfélkörrel bővülünk. Nem utolsó sorban pedig a kollégáik szakmai tapasztalata is értékes számunkra. A magyar Commerzbank mint intézmény biztosan megszűnik: idővel jogilag is beintegráljuk a bankba.

Mekkora organikus növekedést spórolnak meg a felvásárlással?

Nagyjából másfél év növekedését teszi hozzá az akvizíció a portfóliónkhoz. A sors fintora, hogy amióta elindítottuk az akvizíciós projektet, ennyivel organikusan is bővült a portfóliónk, de ez egy kivételes növekedési időszak volt. A mostani 8 százalékos piaci részesedésünk az akvizícióval 10 százalékra nő. Hét évvel ezelőtt a piac 9. helyéről indult a vállalati üzletágunk, a felvásárlás után már az 5.-ek leszünk. Néhány éven belül a 3. hely elérése a célunk. A két legnagyobb szereplőt, a Bankholdingot és az OTP-t már-már matematikailag is lehetetlen belátható időn belül utolérni. Kijelenthetjük, hogy az Erste nagyon ért az akvizíciók menedzseléséhez. Éppen ezért, ha lesz még lehetőseg, akkor mi ott leszünk.

Szabados Richárd 6

Nehéz időszak elé nézünk. Lehet-e ilyenkor újabb akvizíciós álmokat szőni?

Mindig nézegetjük a lehetőségeket, hiszen a magyar bankpiacon kevesen tudnak felmutatni olyan akvizíciós tapasztalatokat, mint az Erste. Szinte nem múlt el év, hogy ne vásároltunk volna valamit. Külön projektcsapatunk van, amely jól tudja, hogy kell ezt csinálni. Jelenleg azonban nem nagyon tudunk olyan bankról, amelynek a tulajdonosa kirakta volna érdekeltségére az eladó táblát.

A vállalati hitelezés 5, 10, 20 év múlvai jövője is kiemelt téma lesz a Portfolio október 18-ai Future of Finance 2022 konferenciáján, érdemes regisztrálni az eseményre!

Fotók: Stiller Ákos / Portfolio

giorgia meloni olaszország
tőzsde
Putyin: Elavulttá vált a liberális eszme
putyin shutter
porsche taycan
orosz ukrán háború ukrajna katona fegyver donbasz konfliktus stock donyec donyeck

RSM Blog Adó extrákkal

Bár a kormányzati törekvések korábban az adminisztráció egyszerűsítése felé mutattak, a külső és belső gazdasági...

2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
forinteuroarolyambankjegy