Rengeteg kockázattal néz szembe a vállalati finanszírozás, a három legfontosabb talán a kamatkörnyezet emelkedése (amely visszaveti a hitelezést), az energiaválság (amely miatt romolhat a hitelportfólió minősége) és a kamatstop legújabb kiterjesztése a kkv-hitelekre (amely rontja a banki jövedelmezőséget). Melyiket tekintik most a legnagyobb kihívásnak az OTP Banknál?
Gáldi György: Ezek kétségtelenül érdemi tünetek. A koronavírus-járvány utáni visszatérés korántsem zökkenőmentes: nem ugyanoda tért vissza a világgazdaság és a magyar gazdaság sem, ahol előtte tartott. A szállítási láncok zavaraira és a kereslet-kínálati egyensúlytalanságra rárakódtak a háború okozta kihívások és a miatta bevezetett szankciók. Mindezek primer, szekunder és tercier hatásait külön-külön lehetne elemezni. Az ön által említett tünetek a tercier hatások közé tartoznak. A primer és szekunder hatásokkal szembesülő ügyfeleknek a gondozása 2022 egészében fontos feladat számunkra. A banknak és az ügyfélnek teljes mértékben közös érdeke, hogy megtaláljuk azokat a működési kereteket, amelyek a működőképességet és a cash-flow-termelő képességet egyaránt biztosítják.
Szabó István: Az említett tercier hatások kezelhetők, a kihívások valódi súlya ezeknek a sokszorosát jelenti. A következő időszakban
a lehető legrosszabbra kell felkészülnünk, hiszen senki sem látja, mi lesz 3-6 hónap múlva.
A legnagyobb problémát a szállítók és a vevők közötti pénzügyi és üzleti kondíciókban látom, ezek semmilyen főkönyvi kivonatból nem olvashatók ki. Sokszor hiába tudjuk az adott cég problémáit gördülékenyen kezelni, ha nem is ott kellene közbeavatkoznunk, hanem a cég valamely beszállítójánál vagy a vevőinél.
Mindez jelentősen lefékezi a vállalati hitelezést?
Szabó István: Az elmúlt évtized egyik legmagasabb hiteldinamikáját mutatta az idei év eddig. Tavaly szeptember és idén szeptember között 22 százalékkal növekedett a bankok vállalati hitelállománya, az OTP Banknál ez az éves növekedés az agrár és a vállalati ügyfeleknél egyaránt 35 százalék körül volt. Az OTP vállalati finanszírozása tehát sokkal dinamikusabban bővült, mint versenytársaié. A kettessel kezdődő infláció és a kamatok további emelkedése rövid távon biztosan nem fog kedvezni a piaci kamatozású forinthiteleknek, felértékeli viszont a támogatott konstrukciókat, legyen szó Széchenyi Kártyáról vagy az MFB és az EXIM energiahatékonysági refinanszírozott programjairól. Emellett az elmúlt egy év magas inflációja az inputanyagokat jelentősen megdrágította, így forgóeszköz-finanszírozásra logikusan továbbra is nagy szükség van. Létfontosságú, hogy az ügyfelek likviditását biztosítsuk.
A legrosszabbra való felkészülés jegyében a hitelezési politikáját is jelentősen szigorította az OTP Bank?
Gáldi György: A hitelezési politika soha nem egy fátum, sokkal inkább egy olyan rendszeresen felülvizsgálandó referenciapont, amely meghatározza azokat az alapelveket és fő paramétereket, amelyek alapján az OTP Csoport hitelezési kockázatokat vállal. Ezek közül az energiaköltségek miatti kockázatok mellett már egyértelműen érvényesítenünk kell a pénzpiaci költségek és kockázatok emelkedését is, legyen szó a referenciakamatról vagy az árfolyamkockázatokról. Mindemellett a saját erővel kapcsolatos követelmények és a tulajdonossal szembeni elvárások is erősödtek. Ám a változások semmiképpen nem egyoldalúak: a kockázatok feltárását, megosztását és kezelését ezzel párhuzamosan treasury termékek és a konzultációk segítik. Hét munkacsoportot állítottunk fel, amelyek azt támogatják, hogy Zalaegerszegtől Nyíregyházáig egyenszilárdságú módon tudjunk célzott támogatást adni az ügyfélkapcsolatokban ebben az időszakban.
Mit látnak ez utóbbiból az ügyfelek?
Gáldi György: Az OTP Bank legjobb gyakorlatai jelennek meg országszerte, erősítve az „out of the box” gondolkodást, vagyis megmutatni az ügyfeleknek, melyek azok a lépések a vállalati működésben, amelyek saját működésük biztonságát, vevői-szállítói kapcsolataik válságállóságát és stabilitását biztosítják. Ez nagyon mély vizsgálatot és az ügyfél gazdasági helyzetének az átfogó megértését feltételezi.
Nincs tankönyv, amelyből megtudnánk, mit kell ilyen helyzetben tenni. Több évtizede vagyunk a szakmában, de nem maradhatunk a szokásos sémáknál, a magasabb adrenalinszint és a veszélyhelyzeti üzemmód új innovációkat kell, hogy teremtsen.
Említették, hogy nagyon erős volt a vállalati hitelezés az év eddig eltelt részében. A magas piaci kamatok ellenére az utóbbi hetekre még mindig ez jellemző? A támogatott és a devizahitelek szinten tudják tartani a hitelezést?
Szabó István: Fennmaradt a növekedés a vállalati hitelezési piacon, az OTP Bank hitelállománya is folyamatosan nő, de a dinamika egyértelműen lassult, amiben tudatos üzleti és kockázati döntések is szerepet játszanak. Az MNB hitelezési felmérése azt mutatta, hogy a bankszektor már a második negyedévben látta, mekkora problémák jöhetnek a következő időszakban. Eddig maximálisan igazolódott, amire a bankszektor számított: a hitelezés feltételei szigorodtak, legyen szó fedezetről, monitoringról, kamatfelárról, futamidőről, miközben a kereslet nem változott, csak szerkezetének súlypontja áthelyeződött likviditási fókuszra. A következő negyedévekre még erőteljesebb szigorítások is benne lehetnek a pakliban. A kilencvenes években a jelenleginél is magasabb hitelkamatok voltak, és akkor sem szűnt meg a hitelfelvétel. Ha minden igaz, akkor a Széchenyi Kártya 2023-ban is velünk lesz, és már a Gyármentő hitelprogramokat is bejelentették. Ezek az intézkedések egyértelműen segíthetik a hitelállomány növekedésének a fenntartását, miközben a beruházásokban biztosan visszaesés jön.
A jelenlegi helyzet nagy áldozata tehát a forintalapú beruházási hitelezés?
Szabó István: Hogyne. Ezt jelenleg üzletileg sem ajánljuk az ügyfeleknek.
A forgóeszköz-hitelezés tehát forintalapon, támogatás nélkül is elketyeg?
Szabó István: Még működik, de az említett hét munkacsoportunk közül az egyik éppen azzal foglalkozik, ezt miként tudja akár devizában, akár valamilyen támogatott megoldást ajánlva fenntartani a bank. Nem döntünk az ügyfelek helyett, csak rávezetjük őket a legjobb megoldásra. Ha nincs kamattámogatott finanszírozás, a bankrendszer akkor is tudja biztosítani a forgófinanszírozást, de az ügyfél energiaköltségei és kamatköltségei nem biztos, hogy indokolják a konkrét elérhető hitel felvételét.
Érdemes úgy gondolni a devizahitelekre, mint a forinthitelek tartós alternatívájára a magas forintkamat-környezetben?
Gáldi György: A swaphozamok alapján ma már a devizafinanszírozás is egyre drágább, de kamatelőnye ezzel együtt jelentős. Egyértelmű, hogy a beruházási hitelezés általánosan a jelenlegi körülmények között visszaszorul, illetve a rövid megtérülési idővel kecsegtető, leginkább energiahatékonysági, energiaköltségeket csökkentő beruházásokra fókuszál. A Gyármentő programhoz kialakítandó banki finanszírozás lehet ennek az egyik tipikus formája. Biztos, hogy
a devizahitelezés fontossága, szerepe a korábbi időszakhoz képest megnő.
Ilyen időszakot láttunk már az elmúlt évtizedekben - még ha nem is szerencsés szerkezetben és kockázati szinten - a lakossági oldalon. Pontosan ennek tanulságai mutatják, miként válhat a kamatkockázat devizakockázattá és ez milyen veszélyt hordoz, ezt egy pillanatig sem szabad elfelejtenünk. Éppen ezért alapvetően azokban az esetekben, ahol a működési cash-flow pozíciók részben vagy egészben devizához köthetőek válhat meghatározóvá adott kamatszint különbségek mellett a devizahitelezés. Treasury technikák segíthetnek általánosan abban is, hogy a kapcsolódó kockázatokat leszorítsuk, az alkalmazási kereteket szélesítsük. Van olyan devizakockázat, amelyre már most érdemes forward ügyletet kötni, és olyan is, amelyekre opciókat vásárolni.
Mennyire széles az a potenciális céges hitelfelvevői réteg, amelyik a támogatott hitelekre sem jogosult, és a devizahitel-felvételhez szükséges devizabevétellel sem rendelkezik, így most lényegében kiesik a hitelpiacról?
Gáldi György: A beruházások finanszírozása esetében jó pozícióból indulunk, hiszen a Növekedési Kötvényprogram, a Növekedés Hitelprogram 10-20 évre fixált forintkamatokkal látta el a vállalatokat, mondhatni, a beruházásihitel-tömeg döntő része egyrészt már ki van helyezve, másrészt a jelenlegi kamatkörnyezethez képest nagyon biztonságos paraméterek mellett. A pénzügyileg felkészült, voluntarizmusra kevésbé hajlamos ügyfelek részéről most megvan az a visszafogottság, amellyel képesek reálisan látni a saját helyzetüket. Ők jól látják, hogy nem most érdemes a jövőbeni beruházásokhoz forinthitelt felvenni, és emiatt vagy már korábban idejében léptek, vagy pedig most kivárnak, meglévő likvid forrásaikkal jelenlegi működési biztonságukat erősitik.
Szabó István: Ezzel együtt is nagy segítséget jelentene egy olyan állami hitelezési program beindítása, amilyen a Növekedési Hitelprogram volt, azonban a monetáris szigorítások és az infláció mértéke ezt nem teszi lehetővé. Az államilag kamattámogatott programok szükségszerűen korlátosak, leginkább a hitelezhető ügyfelek bevételére és a felvehető összegre vonatkozóan.
Az energia- és más inputköltségek drasztikus emelkedése miatt látható-e már az OTP Banknál a vállalati hitelportfólió minőségének romlása? Vannak-e már újonnan nem fizető ügyfelek?
Gáldi György:
Az már régen rossz, ha a késedelmes állományok növekedésén akarjuk lemérni a helyzet romlását, hiszen ez azt jelentené, hogy megkéstünk.
Sokkal inkább hiszünk a prevencióban, a proaktív megoldásokban. Olyan típusú felméréseket végzünk ezért, amelyek nemcsak ágazati szinten, hanem egyedileg is előre mutatják a potenciális problémákat. Sok esetben vissza kell menni a pénzügyi alapok szintjére: az alapanyagok, az energiaköltségek, a megtakarítások elemzésére. A kockázatok jelentős növekedése még a fizetési problémák felmerülése előtt is okot adhat rá, hogy növeljük a céltartalékokat.
Az előző válságban sok hitel-átstrukturálásra és vállalat-restrukturálásra is sor került. Eljön ismét ez az időszak?
Gáldi György: Semmiképp sem szeretnénk vállalatokat restrukturálni, inkább a prevenció jegyében hiteleket átstrukturálni. Időben meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek még nem terelik kényszerpályára az ügyfeleket, épp ellenkezőleg: kiszámíthatóvá teszik a működési és pénzügyi környezetüket. Ilyen típusú intézkedéseket értelemszerűen akár egy éves felülvizsgálat során is tehetünk, de az időfaktor most kritikus lehet, ha szükséges gyorsabban kell reagálnunk.
Szabó István: Szerencsére egyelőre nem jutottunk el abba a helyzetbe, hogy tömeges átstruktulásra lenne szükség, de látjuk azokat a veszélyindikátorokat, amelyek alapján ez akár be is következhet. Ha válság lesz, az teljesen más lesz, mint a 2008-as volt. Azt nem lehet tudni, hogy mélyebb vagy hosszabb lesz-e, mert minden a külső körülményektől, leginkább a háborútól függ. A 2008-as válság elsősorban pénzügyi válság volt, ez most nem ilyen lenne, de lehetnek pénzügyi következményei.
Mi a véleményük arról, hogy kiterjesztették a kamatstopot a kkv-hitelekre is? Mi lehet ennek a hatása?
Szabó István: A döntést nem minősítem, de tény, hogy a bankszektor számára jelentős veszteséget jelent. Az is tény, hogy az ügyfeleknek bármilyen segítség mindig segítség. Harmadszor pedig szerintem nem ez fogja befolyásolni az ügyfelek fizetőképességét, hanem az, hogy az üzleti modellbe hogyan és milyen formában építhetők be a kamatköltségek.
Az interjú megjelenését az OTP Bank támogatta.
Fotók: Gombkötő Emma / Portfolio
