futótűz Görögország
Bank

Futótűzként terjed a magyar példa: sorra kopasztják meg a bankokat Európában

Palkó István
Ha van, amiben élen jár Magyarország Európában, akkor a bankok megadóztatásában mindenképp. A megemelkedett kamatkörnyezetben keletkező banki többletnyereségre a magyar állam az elsők között csapott le tavaly nyáron, hogy aztán Európa kormányai idén tömegével kövessék a példáját, megsarcolva saját bankjaikat. A csehek, a spanyolok és a litvánok után a lettek, az olaszok és a szlovénok adóztatják meg a bankszektorukat, az osztrák bankok pedig önkéntes akciózásba kezdtek, hátha kimaradnak az újabb európai őrületből. A bankszektor jövőjével kiemelten foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!
A bankszektor jövőjével kiemelten foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

Honnan van most ennyi pénzük a bankoknak?

Szerte Európában emelkedtek a kamatok az elmúlt negyedévekben, a nyomukban pedig lelassult a hitelezés, a kontinentális bankok első számú profitforrása. Az új üzlet szempontjából tehát nincsenek irigylésre méltó helyzetben a kereskedelmi bankok, csakhogy a nyereségük döntően nem ebből, hanem a meglévő üzleti állományaikból, pontosabban az azokon keletkező marzsból származik. Márpedig az állományok egyelőre nem csökkennek, a marzs pedig tágul: különösen a jegybankok által a likvid állományra fizetett magas kamatoknak és a nagyon rossz betéti transzmissziónak (vagyis az alacsonyan ragadt betéti kamatoknak) köszönhetően felrobbant az utóbbi negyedévekben az európai bankok kamatjövedelme és nyeresége. Az EKB adatai szerint

a 2022 és 2023 márciusa közötti egy évben 70 milliárd euróval nagyobb kamatjövedelmet és 48 milliárd euróval nagyobb adózott nyereséget realizáltak az Európai Unió bankjai, mint a megelőző négy negyedévben.

A kamatjövedelem megemelkedése természetes ciklikus jelenség, amit néhány negyedéves csúszással a hitelportfólió romlása és a hitelezési értékvesztés emelkedése szokott negatív irányban kompenzálni az eredményben, hiszen a magasabb kamatokat nehezebben törlesztik az ügyfelek. Ez a legtöbb inflációval kísért válságban így van, vagyis nem lenne okuk a kormányoknak speciális adót kivetni a bankokra. A kamatemelkedés negatív következményei azonban szerte Európában elmaradni látszanak most, a hitelportfólió minősége szinte sehol sem romlik érdemben (köszönhetően pl. a kifeszített munkaerőpiacnak), ez pedig valóban növeli ezúttal a bankok jövedelmezőségét és teherviselő képességét, miközben a kisebb hitelkereslet miatt a tőkéjükre nehezedő nyomás is kisebb.

Mivel az infláció és annak okán a jegybanki irányadó kamat éppen Magyarországon emelkedett rekordszintre, nálunk különösen is látványosan rajzolódott ki ez a jelenség. Az MNB adatai szerint

a bankok kamatjövedelme csak tavaly 675 milliárd forinttal nőtt, ebből 779 milliárd forintnyi növekmény közvetlenül az MNB-től származott, a többi szektorral szembeni kamateredmény 104 milliárd forinttal még csökkent is.

Tavaly ugyan a kormányzati intézkedések (főleg az extraprofitadó és a kamatstop) hatására csökkent a magyar bankszektor nyeresége, idén már a kamateredmény növekedésének a pozitív hatása messze felülmúlta a negatív tételeket, így 2023 első felét rekordszintű, 676 milliárdos adózott nyereséggel zárta a szektor. Hogy azonban ez nem fenntartható, arról az alábbi ábránk kamatjövedelem oszlopa már árulkodik: a jegybank áprilistól 9,75%-ra csökkentette a kötelező tartalék addig 13%-os effektív kamatát, májusban pedig megkezdte az addig 18%-os egynapos betéti kamat csökkentését, ennek megfelelően meg is indult a bankok kamatjövedelmének az apadása, és még messze e folyamatnak a vége.

A magyar extraprofitadó és annak két nagy módosítása

Még ha csak néhány negyedévre keletkezik is tehát „extra profit” a bankszektorban, Európa kormányai sorra látják meg benne a fantáziát. Az elsők között, ha nem legelsőként a magyar állam tavaly júniusban vezette be az extraprofitadót mintegy évi 250 milliárd forint értékben (a meglévő 70-80 milliárd „hagyományos bankadó” mellé), tavaly 10%-os, idén 8%-os kulccsal adóztatva meg elsősorban a bankok kamatjövedelmét, másodsorban díj- és jutalékbevételét (összességében az iparűzési adójuk alapját).

Idén áprilisban aztán módosítottak a szabályon: 2023. július 1-jétől az adózás előtti nyereség (pontosabban a második félévben annak fele) az adó alapja, korrigálva az osztalékbevételekkel és a bankokra vonatkozó különadókkal. Az adó kulcsa 10 milliárdos adóalap alatt 13%, afölött 30% lesz. A módosítás nyertesei főleg hazai tulajdonú bankok voltak a külföldi tulajdonúak rovására: az OTP Bank idei extraprofitadója például 28 milliárd forinttal, az MBH Bankké 12 milliárd forinttal csökkent, de például a K&H Bank idei extraprofitadó-terhelése 8 milliárd forinttal,  a Raiffeisen Banké 17%-kal megemelkedett.

Jövőre enyhülhet a nyomás mindenkinél, ugyanis módjuk lesz a bankoknak arra, hogy lefelezzék extraprofitadójukat. Egy május végi kormányrendelet ugyanis kimondja, hogy amennyiben a tulajdonukban lévő, 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvények 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a  2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik (bizonyos repóügyeletekben és részvényvissza-vásárlási ügyletekben érintett papírok kivételével), akkor a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a  2024. december 10-ig teljesítendő különadó fizetési kötelezettségét csökkentheti. Az adókötelezettség csökkentésének a mértéke 1. legfeljebb az említett állampapírállomány-növekmény 10%-a és 2. legfeljebb az enélkül számított extraprofitadó-kötelezettség 50%-a lehet, magyarán ha kellő mértékben növelik állampapír-állományukat a bankok és pénzügyi vállalkozások, akkor akár meg is felezhetik az extraprofitadójukat. Banki forrásaink szerint még ha nem is tetszik nekik, sőt akár likviditási kérdéseket is felvet a szabályozás, a szektor nagyon is motiválva van arra, hogy állampapírpiaci kitettségének növelésével (akár az anyabankok által meghatározott limitek megemelése árán) csökkentse saját adóterhelését.

Egész Európában szaporodnak a bankadók

Fenti ábránk még a tavalyi állapotot mutatja, akkor még 13 európai ország, vagyis az EU tagjainak mintegy fele alkalmazott valamilyen bankadót, mostanra ez a szám csaknem eléri a 20-at. Lássuk az utóbb időben újabb bankadót bevezető országokat:

Csehország 2022-ben úgy döntött, hogy a 2018-2021 közötti évek átlagos banki adózott eredményének 120%-a feletti részt adóztatja meg 60%-os különadóval egészen 2025-ig, az energiaszektorra együtt összesen mintegy 3,2 milliárd eurónyi éves bevételt várnak az intézkedéstől.

Spanyolország 2022-ben a 800 millió eurót meghaladó nettó kamat- és díjbevételre 4,8%-os különadót vetett ki, az adó elvileg 2024-ig lesz életben, és évi 3 milliárd euró bevételt hozhat.

Litvánia idén tavasszal közölte, hogy 2018-2021 közötti átlagos nettó kamatbevétel 150%-át meghaladó nettó kamatbevételre vet ki 60%-os adót, mégpedig 2024-ig. A 410 millió eurósra tervezett adóbevételt katonai kiadásokra fordítják az Oroszországgal szomszédos NATO-tagállamban.

Tavaly és idén már bevezetett extraprofit és szolidaritási adók az EU-ban
Ország Bevezetés éve Adó alapja az adónem bevezetésekor Adóteher mértéke Tervezett időbeli hatály
Csehország 2022 2018-2021 közötti évek átlagos adózott eredményének 120%-a feletti rész 60% 2022-2025
Magyarország 2022 Megelőző év nettó kamatjövedelme kiegészítve a díj- és jutalékbevétellel 2022:10%,2023: 8% 2022-2023
Spanyolország 2022 800 millió eurót meghaladó nettó kamat- és díjbevétel 4,8% 2022-2024
Litvánia 2023 2018-2021 közötti átlagos nettó kamatbevétel 150%-át meghaladó nettó kamatbevétel 60% 2023-2024
Megjegyzés: A magyar extraprofitadó alapját a Kormány 2023. áprilisában az adózás előtti korrigált eredményre módosította, mely változás a bankok 2023. második felében esedékes adófizetését érinti. Az adó alapja mellett az adókulcsok mértéke is módosult. Forrás: EKB SDW, MNB-gyűjtés, Portfolio

Olaszország idén augusztus elején jelentette be, hogy 40%-os különadót vet ki a magasabb kamatkörnyezet miatt keletkezett banki többletnyereségre, amiből közel 3 milliárd eurót kíván beszedni. Miután a tőzsde érzékenyen reagált a hírre, a kabinet tisztázta: az új adó nem haladhatja meg a bankok mérlegfőösszegének 0,1%-át. Az adóváltoztatásnak még át kell jutnia az olasz parlamenten, ahol kisebb módosítások várhatnak rá.

Lettország szintén augusztusban jelentette be, hogy jövőre mintegy 140 millió euró többletbevételre tehet szert egy olyan javaslat értelmében, amely a bankokat az osztalékfizetés időpontjában 20%-os, az előző évi nyereség alapján számolt különadó megfizetésére kötelezné. A javaslat a 2024-es költségvetési tárgyalások része, még nem végleges.

A legfrissebb példa Szlovénia, amely azt tervezi, hogy ötéves adót vet ki a bankok profitjára, hogy ezzel segítse az ország történetének egyik legsúlyosabb árvízkatasztrófája utáni helyreállítás finanszírozását. A bankok teljes eszközállományának 0,2%-át teheti ki az új adó, az újjáépítés teljes költségeit 7 milliárd euróra becsülik, ezt jelentős részben így a bankok állnák.

Észtország nem egy új bankadóval, hanem egy meglévő adó emelésével próbálkozik: a pénzügyminisztérium június közleménye szerint 18%-os új társaságiadó-kulcsot határoz meg a bankok számára a jelenleg 14%-kal és a korábbi tervekben szereplő 22%-kal szemben. Az adóemelés a kormány által tervezett adóreformok sorába illeszkedik, amelynek keretében a személyi jövedelemadót és az áfát is 20%-ról 22%-ra tervezik emelni. A bankok társasági adójának az emelése csak 2025-től valósulhat meg.

Ahol elvileg nem lesz különadó

Ausztriában a változó kamatozású hitelek kívánatosnál magasabb aránya miatt felerősödtek azok a politikai hangok, amelyek felrótták: miközben az adósokra nagyobb teher hárul, a bankok bevételei nőnek, és az osztrák kormány ezt tétlenül nézi. Az ellenzéki politikusok közül többen is követelték a bankok terheinek a növelését, Willi Cernko Erste-vezérigazgató vezérletével azonban a bankok megpróbálnak eléje menni a dolognak, és önkéntes alapon bejelentették, hogy a változó kamatozású hitelek esetében a következő egy évben a bankok nem fognak késedelmi kamatot vagy emlékeztető költségeket felszámolni. Mindemellett az osztrák bankok egy lakástámogatási rendszert is létrehoznának: közös kasszából dolgozva fiatal családokat nyújtanának átmeneti kamattámogatást, így segítve őket a saját tulajdonú lakás megszerzéséhez. Talán az osztrák bankok igyekezetét is látva Magnus Brunner pénzügyminiszter megígérte: sem újabb banki különadó, sem kamatplafon nem lesz Ausztriában.

Németországban a kormánykoalíciós szerződés elvileg kizár egy ilyen adóemelést – hívták fel a figyelmet több alkalommal is kormányzati tisztviselők, mint ahogy Franciaországban sem várható egy ilyen adó bevezetése, ott ugyanis az inflációhoz kötött betéti kamatokkal és uzsoraellenes szabályokkal védik az ügyfeleket.

A bankszektor jövőjével kiemelten foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

Címlapkép forrása: Marco Gumpert via Getty Images

bull bear tőzsde
Itt az első kriptopénz, amit egy globális nagybank bocsát ki
Új szankciókat vet be Észak-Korea ellen az USA
Itt az új 1000 forintos, amivel hamarosan a boltokban is találkozhatsz
orosz ukrán háború kedd frontvonal percről percre
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2023. október 17.
Budapest Economic Forum 2023
2023. november 9.
Gen Z Fest /Green
2023. szeptember 28.
Property Investment Forum 2023
2023. október 11.
Pécs - Új lendület a hazai vállalkozásoknak!
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Itt az első kriptopénz, amit egy globális nagybank bocsát ki