Borúra derű: nem csak a bankok és az ügyfelek döntöttek rekordot a magyar hitelpiacon

Közzétette a jegybank a hitelközvetítői piac 2024 második féléves, és ezzel az éves statisztikáit is. A számok már csak azért is érdekesek, mert 2023 egy lokális mélypont volt a magyar hitelpiacon, és kíváncsian vártuk, tavaly már sikerült-e magára találnia a hitelek értékesítésében és adminisztrációjában oroszlánrészt vállaló, főleg hazai kis- és középvállalkozásokból álló szektornak. Február elején kiderült, hogy 2024-ben

• a lakossági hitelezés szinte minden várakozást felülmúlva robbant egy nagyot,
• a hitelközvetítőknél kisebb szerepet játszó vállalati hitelezésben viszont 2015 óta nem látott gyenge adatokat láttunk.

Ha csak a hitelközvetítők jutalékbevételeit nézzük, akkor a 2018-ig visszatekintő jegybanki statisztikákban rekordot látunk:

a 27,1 milliárdos tavalyi jutalékbevétel 57%-kal több az egy évvel korábbinál, és 29%-kal több a 2022-es csúcsnál.

Úgy tűnik azonban, hogy a 2023-as hitelpiaci visszaesés komolyan megviselte a hitelintézeti törvény (Hpt.) szerint működő független pénzügyi közvetítőket, a 2023-as 27 után még tavaly is 14-gyel csökkent a számuk. Hogy ebből mennyi volt a beolvadás, azt nem tudni, mindenesetre a piac erőteljes mértékben koncentrálódik:

alig hat év alatt a hitelközvetítők 28 százaléka tűnt el a piacról.

A piaci koncentrálódásnak is köszönhető, hogy az egy hitelközvetítő vállalkozásra jutó jutalékbevétel 2023-ban sem esett drasztikus mértékben, 2024-ben kifejezetten nagyot, mintegy 65%-ot ugrott.

Átlagosan 93 millió forintnyi jutalékbevételt realizált egy hitelközvetítő tavaly, nyilvánvalóan nagyon erős szórás mellett.

Ami ennél érdekesebb, hogy mekkora a hitelközvetítők részesedése a bankok által kihelyezett hitelek volumenéhez képest. Leginkább a jelzáloghitelek esetében tudjuk ezt egzaktan meghatározni, ahol egyébként sok éve már egy 2%-os jutalékplafont is bevezetett a kormány, tehát nincsenek eleresztve a piac szereplői (a koncentrálódásban ennek is szerepe lehet). Az MNB hitelközvetítői, illetve hitelpiaci adatait összevetve arra jutottunk, hogy

a tavaly kihelyezett 1443 milliárd forintnyi jelzáloghitel mintegy 53%-a jutott el hitelközvetítők közreműködésével a hitelfelvevőkhöz,

különösen a második félévük volt erős, hiszen az első félévi 48%-ról 59%-ra szökött fel az arányuk.

Sándorfi Balázs, a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetségének (FPKOSZ) elnöke a Portfolio-nak nyilatkozva úgy vélte, hogy a tavalyi év jelentős lakásár-emelkedése miatt a hazai hitelfelvevők számára

egyre komplexebb feladat a legmegfelelőbb finanszírozási megoldás megtalálása.

Szavai alapján különösen a második féléves adatok tükrözik azt, hogy emiatt sokan fordulnak hitelközvetítőkhöz. A hitelközvetítők szerepe Sándorfi Balázs szerint nem csupán az egyedi élethelyzethez leginkább alkalmazkodó hiteltermék megtalálásában lehet kulcsfontosságú, hanem abban is, hogy az előre nem látható eseményekre is időben, biztonságos módon felkészüljenek a háztartások a lakáshitelek mellé igénybe vett támogatási formák esetében is, legyen szó az állami otthonteremtési támogatás későbbi esetleges visszafizetéséről vagy válásról.

Tavaly a hitelközvetítők összesen 1391 milliárd forintnyi lakossági és vállalkozói hitelt közvetítettek, ezzel 58%-kal múlták felül egy évvel korábbi teljesítményüket. A 245 ezres szerződésszám azonban csak 38%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ami

• részben azt tükrözi, hogy a lakossági hitelpiacot elsősorban az átlagos hitelösszeg emelkedése motorizálta (az első hónapok adatai alapján ez idén még inkább így lehet, mint tavaly), és a szerződésszám még messze van a korábbi csúcsoktól,
• a tavaly megjelent, akár 50 milliós összegű CSOK Plusz jórészt felváltotta a korábbi duplikált hitelfelvételt, amikor is a korábbi maximum 15 milliós CSOK mellé még egy piaci hitelt is felvettek a háztartások, így ezek a statisztikákban most már nem két hitelszerződésként jelentek meg.

Címlapkép forrása: Shutterstock