Ítéletet mondott a magyar bankszakma: 12 ábra arról, milyen jövő várhat ránk

Több mint 400 fő részvételével rendezte meg a Portfolio az év legnagyobb bankszakmai rendezvényét, a Hitelezés 2025 konferenciát. A Nagy Márton és Varga Mihály előadásával kezdődő, és többek között Surányi György és Zsiday Viktor gondolataival záródó eseményen a közönség ezúttal is mobiltelefonos szavazással, a Menti.com segítségével mondhatott véleményt számos kérdésben. A konferenciáról szóló tudósításunk itt olvasható:

Mielőtt a magyar hitelpiac részleteibe ástuk volna magunkat, a rendezvény első, általános szekciójában két hazai banki vezérigazgató, Jelasity Radován (Erste) és Simák Pál (CIB) nyújtott kitekintést a világ bankpiaci folyamataira. A közönség 85%-a a globális bankszektor erejét, jövőképét és jövedelmezőségét jobbnak látja az átlagnál.

Egy magyar banknál dolgozni már sokkal "véleményesebb" ennél: jobban megoszlott a közönség válasza. 35% érezte úgy, hogy anyagilag és szakmailag is jó itt dolgozni, ennél azonban többen, 44%-nyian gondolták úgy, hogy anyagilag rossz, és csak szakmailag jó.

Többször elhangzott a konferencián, és bizony a bemutatott számok is igazolták, hogy a magyar hitelpiac kettészakadt: a lakossági hitelezés dübörög, a vállalati csak döcög. Ezt igazolta vissza a következő közönségszavazás eredménye is.

Tavaly rekord teljesítményt mutatott jövedelmezőségi szempontból a magyar bankszektor 1632 milliárd forintos nem konszolidált adózás utáni eredménnyel. Bár az első negyedévre a legtöbb magyar bank eddig csökkenő profitot mutatott ki (részben az emelkedő extraprofitadó, részben az alacsonyabb kamatmarzs miatt), a közönség nagyjából fele számít csak 2024 egészében rosszabb eredményre.

Bár a 2027-es költségvetésben a kormány kitekintője már nem számol a banki és a biztosítói extraprofitadóval, hogy ez így is lesz, és nem kell extraprofitadót fizetnie két év múlva a bankszektornak, azt csak a közönség 7%-a vette biztosra. Pesszimista a hallgatóság: 70% szerint soha nem fogják eltörölni az extra adóterhet.

A Hitelezés 2025 konferencia későbbi szekcióban a különféle lakossági és vállalati hitelszegmensekkel foglalkoztak az előadók és panelbeszélgetők behatóbban is. A fogyasztási hitelezésről szóló szekcióban például sok szó esett a személyi kölcsönről: a szakmai közönség szerint elsősorban a háztartások rossz anyagi helyzete és a korábban, magasabb kamatozás mellett felvett fogyasztási hitelek kiváltása generálja mostanában a rekord volumeneket a piacon.

Az idei év nagy újdonsága a munkáshitel, amely az első negyedévben mintegy 60 milliárd forintnyi új szerződést hozott. A legtöbben úgy véltek a közönségszavazásban, hogy időarányosan alábbhagy idén ez a lendület (talán azért, mert az elején a tudatosabb hitelfelvevők már kihasználták a kamatmentes kölcsön lehetőségét), így valahol 120 és 240 milliárd forint között lesz a kihelyezés.

Nem sok babér termett az utóbbi időben a követelésvásárlóknak, hiszen a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya most már hosszú évek óta 1,5% környékén tartózkodik. A közönség mindössze 11%-a számít arra, hogy idén vagy jövőre ez 5% fölé kúszik.

A másik lakossági szekcióban, a lakáshitelesben az volt az egyik fő kérdés, hol is tartunk most a lakáshitelciklusban, mikor fognak tetőzni az új kihelyezések. Úgy tűnik, idén még nem lesz visszaesés, de a relatív többség arra számít, hogy jövőre már az ideinél kisebb lesz az új kihelyezés a lakáshitelpiacon.

A hitelezés egyik motorja lehetne árazása alapján a fiatal elsőlakás-vásárlók számára idén április és október között elérhetővé tett, 5%-os kamatplafonú zöld lakáshitel, de a program szigorú feltételeit teljesítő lakásból olyan kevés van a kínálatban, hogy a közönség 88%-a nem számít arra, legfeljebb kormányzati beavatkozás esetén, hogy ez a termék el fogja érni a tízmilliárdos nagyságrendet az új kihelyezésben. Összehasonlításképp: tavaly rekord értékben, 1350 milliárd forint összegben vettek fel lakáshitelt a háztartások.

Mobiltelefonos szavazás segítségével mondott véleményt a párhuzamos délutáni szekció közönsége is: a kkv-hitelezés jelenlegi helyzetében a közönség kétharmada legfeljebb halvány reménysugarakat lát. A kkv-k elsősorban belső tartalékaikból és vissza nem térítendő támogatásokból, és csak utolsó sorban banktól vagy pénzügyi vállalkozástól felvett beruházási hitelből próbálják megvalósítani céljaikat.

Hogy ez másképp legyen, ahhoz elsősorban a termékek és szolgáltatások iránti piaci keresletnek kellene jelentősen emelkednie. És hogy ez teljesüljön, ahhoz pedig a közönség szerint elsősorban nem új gazdaságpolitikai ösztönző csomagra, hanem stabil és kiszámítható gazdasági környezetre lenne szüksége a magyar vállalkozói szférának. Ezzel a makrogazdasági kerekasztal ismert közgazdász résztvevői is egyetértettek, beszélgetésükről alábbi cikkünkben tudósítottunk.

Címlapkép forrása: Mónus Márton / Portfolio