Itt a magyar bankok és biztosítók friss rangsora: szinte mindenki javított, és vannak meglepetések is

Bankok: egy kivételével mindenki javított

Minden idők legmagasabb nyereségével zárta 2024-et a magyar bankszektor, hiszen a konszolidált nyereség 2007 milliárd, a nem konszolidált 1632 milliárd forint volt – derült ki az MNB márciusban közzétett éves adataiból. Bár abszolút értelemben növekedést látunk, tőkearányosan már romlott a szektor belföldi teljesítménye az előző évhez képest mind a nyers, mind az általunk az átmeneti tételekkel korrigált számok alapján.

A hét legnagyobb kereskedelmi bank közül hatnak emelkedett a konszolidált adózott eredménye tavaly. A legnagyobb mértékben a K&H (+19%), az Erste (+15) és a CIB (+14%) profitja emelkedett, az UniCredit Banké viszont 13%-kal csökkent. A hét legnagyobb bank konszolidált eredményének az 59%-át teszi ki az OTP 1076 milliárdos rekordprofitja, a dobogón az MBH-t és az Erstét találjuk még. Átlagosan 9%-ot emelkedett a nagybankok adózás utáni nyeresége.

Az előző évinél alacsonyabb kamatkörnyezetben minden szem a bankok nettó kamatbevételeire szegeződött, hiszen egyrészt nagy kérdés volt, mennyire fog szűkülni a kamatmarzs, másrészt ezt mennyire képes kompenzálni az üzleti állományok növekedése (a lakossági hitelezés sokkal jobban ment, mint a vállalati). A belföldi operációknál az MNB-től kapott kamatjövedelem 803 milliárd forinttal csökkent tavaly a bankszektorban, az egyéb szektoroktól származó viszont 664 milliárd forinttal emelkedett – derült ki múlt héten a jegybank Pénzügyi stabilitási jelentéséből. Összességében konszolidáltan sorrendben az Erste, az OTP, a K&H tudott reagálni a legjobban a kamatkörnyezet csökkenésére, hiszen náluk nőttek a nettó kamatbevételek, a többieknél viszont csökkentek. Átlagosan 10,1%-kal nőtt a kamateredmény elsősorban az OTP konszolidált számainak köszönhetően, belföldön az MNB szerint a legnagyobb mértékben a vállalati betétek átárazásával alkalmazkodtak a bankok.

2024 a hitelpiaci kettősség éve volt: a lakossági hitelezés dübörgött, a vállalati hitelezés viszont szinte csak stagnált. Ehhez képest hízelgő, hogy a bankok mérlegfőösszege a hét nagybanknál átlagosan 9%-kal emelkedett, a legnagyobb mértékben a Fundamentát felvásároló MBH Banknkál (+12,6%), a legkisebb mértékben pedig az UniCreditnél (+1,8%). Ez utóbbitól függetlenül az UniCreditnek még most is nagyobb a mérlegfőösszege, mint az Erstéé, így az OTP-MBH-K&H hármas után ők állnak a listán a 4. helyen.

Összesen 1811 milliárd forintnyi konszolidált adózott eredményéből a hét bank 762 milliárd forintot fizet ki tulajdonosainak osztalékként, ez 42%-os arányt jelent az egy évvel korábbi 28% után. A nyereség legnagyobb részét a Raiffeisen (99%) és a K&H Bank (87%) fizeti ki, utóbbi az előző években egyébként teljesen visszaforgatta a működésébe a profitját.

Biztosítók: a többség szintén javított

100 forintnyi befizetett biztosítási díjunkból 14 forint különadó, 3 forint pedig biztosítói nyereség lett tavaly, és 49 forintot fizettek ki a biztosítók az ügyfeleknek kárkifizetés vagy szolgáltatás formájában – mutatják (kis egyszerűsítéssel) az MNB márciusi adatai. 12,4%-kal nőtt a piac bevétele 2024-ben, ami elsősorban az inflációkövető indexálások eredménye. Mivel a díjak jobban nőttek a kár- és egyéb ráfordításoknál, a biztosítók éves nyeresége 22 milliárdról 48 milliárd forintra ugrott, de ez még mindig csak alig kétharmada a másfél évtizeddel ezelőtti rekordszintnek. Idén elsősorban az állampapír-vásárláshoz kötött adókedvezmény révén javíthatják megtérülésüket a biztosítók.

A 13 legnagyobb díjbevételű biztosító szerepel alábbi ábránkon, közülük a legnagyobb nyereséget  az Allianz, a Gránit Biztosító és a Groupama érte el. A Gránit Biztosító szereplése a dobogón egyrészt meglepetés, hiszen nem szerepel a legnagyobb díjbevételű szereplők listáján, másrészt viszont nem az, hiszen kirívóan alacsony költséghányaddal működik. A nagyobb szereplőknél pozitívum, hogy a Generali, az Union és az Uniqa ismét nyereséges lett, még ha viszonylag szerény mértékben is, az NN-nek azonban ez továbbra se sikerült.

Díjbevétel alapján a Generali 2023-ban vette át a piacvezető szerepet az Allianztól, ezt tavaly megerősítette, a dobogó harmadik helyén pedig a Groupama áll. Érdekesség, hogy a korábban az 5. helyet is megjárt Posta Biztosítók a 11. helyre csúsztak le az általuk korábban nagy volumenben értékesített egyszeri díjas életbiztosításokat különösen is sújtó extraprofitadó miatt.

Az életbiztosítási piacon a tavalyi év az Alfának (+17%), az Unionnak (+13%) és a Generalinak (+13%) sikerült a legjobban a hét legnagyobb díjbevételű biztosító közül, a legkevésbé pedig az NN (+6,3%)  növelte az életbiztosítási díjbevételét, amely ebben az üzletágban viszont továbbra is magasan piacvezetőnek számít.

A nem-életbiztosítási piacon az alacsony bázisról ugró NN-t (+99%) leszámítva a Groupama (+23,9%) és az Uniqa (+19,7%) teljesített a legjobban a hét legnagyobb közül.

A MABISZ-tag biztosítók díjbevétel szerinti tavalyi teljesítményét a MABISZ adatai alapján márciusban elemeztük, érdemes megnézni a részletesebb adatokat.

Újból fizet osztalékot a Generali idén, a Groupama és az Alfa viszont csökkenti osztalékát, így elmondható, hogy a hét legnagyobb díjbevételű biztosító osztaléka 19 milliárd forint környékén stagnál, ez összesített, 29 milliárdos adózott eredményük 63%-át jelenti, ennyit nem forgatnak vissza a működésükbe. Érdekesség, hogy a legnagyobb, 10,8 milliárd forintos osztalékot a díjbevétel szerint csak a 12. helyen álló Gránit Biztosító fizeti ki a tulajdonosainak.

Címlapkép forrása: Portfolio