Alapvető változások előtt a IT-szektor Magyarországon: példátlan generációváltás előtt állunk

Az utóbbi 11 negyedévből hétben zsugorodott a magyar gazdaság, az utóbbi 6-ból pedig 4-ben. Mennyire megy jól az IT cégeknek a kihívásokkal teli gazdasági környezetben, mennyire lehet ezt megérezni az IT-piacon?

Meg lehet érezni, ennek van hatása az IT-piacra is. Jellemzően a projektek elcsúsztak vagy el sem indulnak, kevesebben mernek új beruházásokat elindítani. A magyar IT-ipar nagyban függ az európai és a globális ökoszisztémától is: egy cég minél inkább a belső piacra fókuszált, annál jobban érződik ez most nála. Egyrészt az inflációs hatás miatt, mert az euróhoz képest mért infláció kiküszöbölése jelentős áremeléssel működhetett csak a hazai szektorban. Másrészt a piac itt nagyobb mértékben zsugorodik, mint a világ más részein. Ezzel szemben például a Közel-Kelet és Ázsia továbbra is jelentős fejlődésben van, a régióban Lengyelország ugrik ki, ahol jó néhány negyedév nagyon komoly pozitív eredményeket hozott.

Vinnai Balázs

MBH Bank, IVSZ, elnöki főtanácsadó, elnök

Vinnai Balázs jogot végzett és az IND Group alapító-ügyvezetőjeként vált ismertté, amely a digitális megoldások vezető fejlesztőjévé és szolgáltatójává nőtte ki magát Európában és a Közel-Keleten. Tiz

Tovább

Vinnai Balázs jogot végzett és az IND Group alapító-ügyvezetőjeként vált ismertté, amely a digitális megoldások vezető fejlesztőjévé és szolgáltatójává nőtte ki magát Európában és a Közel-Keleten. Tiz… Tovább

Mindez tisztán a gazdasági visszaesés következménye, vagy van más oka is annak, hogy elmaradnak a beruházások, az IT-projektek? Például a geopolitikai bizonytalanságok, a vámháború mennyire rontja az üzleti környezetet IT-területen?

A gazdasági növekedés alapvetően együtt mozog a szürkeállomány vándorlásával. Előbb-utóbb ott lesz jelentős gazdasági növekedés, ahol felhalmozódik jó minőségű szürkeállomány, és itt mozgásokat láthatunk. Például az Egyesült Arab Emírségekben a hirtelen felszabadult orosz vagy más országokból származó munkaerő elképesztően felturbózza a növekedést. A Lengyelországba bevándorló ukrán informatikusok jelentősen megnövelik a lengyel beszállítói képességet és a növekedés hullámát is.

Most stabil pontok is megremegtek a geopolitikai bizonytalanságok miatt, felmerül a kérdés, a Szilícium-völgy hosszú távon technológiailag vonzó marad-e vagy sem.

Sajnos nem mondhatjuk, hogy ezt az űrt akár Magyarország vagy akár Európa egyelőre ki tudta volna használni, de politikai, társadalmi és gazdasági érdek, hogy dolgozzunk ezen.

Tavaly a kormány az IVSZ-szel együttműködve egy technológia vezérelte fejlődésű pályát vázolt fel egy digitális gazdaságfejlesztési akcióterv formájában. Hogy áll most ez a terv, és mi valósulhat meg belőle?

Bizonyos lépések jó irányba mutatnak, egyrészt a Nemzetgazdasági Minisztérium felismerte, hogy a kkv-k speciális kihívásaival külön kell foglalkoznia, erre önálló államtitkárságot hoztak létre. A Demján Sándor Programon belül pedig a technológiai fejlesztések finanszírozása külön kiemelt terület lett. Jól ráéreztek arra, hogy nem önmagában az IT-szektort kell támogatni, hanem az egyes szektorokon belül a digitális fejlesztések előre vitelét. Ez már a politikai közbeszédben is megjelent: a kkv-k digitalizációja helyett inkább a versenyképesség, hatékonyság, eredményesség szavakat használjuk, mert ezek mind technológia révén tudnak létrejönni.

Melyek a Demján Sándor program azon részei, amelyek a digitális fejlődést támogatják?

A program egyik fontos eleme, hogy a kritikus beruházási korlátokat, amelyek eddig az EU-s pályázatokban szerepeltek – például, hogy nem lehetett szoftvert venni, vagy csak akkor, ha materiális javakat is fel tudtak mutatni a pályázók- eltávolították. Ez lehetővé teszi, hogy valódi technológiai, szoftver- vagy digitális fejlesztések valósuljanak meg a vállalatoknál. De akár még a digitális marketing is finanszírozható a programból, amire eddig nagyon nehéz volt pénzt szerezni.

Mi a helyzet a globális licencekkel? Felmerülhet, hogy a szolgáltatásokat, például az amerikai szoftvereket is eléri a vámháború? Mit kezdhetnek a magyar cégek egy ilyen helyzetben?

Szerintem erre lehet számítani: ha tovább folytatódik a vámháború, akkor az Egyesült Államok digitális szolgáltatások terén meglévő dominanciája válhat célponttá. Ez nemcsak a szoftverekre korlátozódik, a B2C típusú digitális szolgáltatásokban (Facebook, Google, Amazon – a szerk.) is gyakorlatilag egyeduralkodó az USA. Az Európai Uniónak és benne Magyarországnak érdeke, hogy csökkentse lemaradását ezen a téren. Ez nem új keletű dolog, évek óta beszélünk róla, és a Draghi-jelentésben is szerepel. A vállalatoknak ugyanakkor ez nagyon fájna, hiszen ma elképzelhetetlen a mindennapi digitális életünk amerikai szoftverek nélkül. Az EU-nak azonban valamilyen leválási stratégiát kell folytatnia, és bizonyos területeken ennek előkészítése el is kezdődött.

Az EU kényszerhelyzetben van, a vámháborútól függetlenül is lépnie kellene ezekben a kérdésekben. Az ökoszisztémák annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy egy európai cég, ha komoly növekedéssel számol és skálázódni tud digitális területen, előbb-utóbb az USA-ban köt ki. Az amerikai technológiai cégek összesített piaci kapitalizációja 60 billió dollár, míg Európáé mindössze 2 billió. Ez nem összehasonlítható nagyságrend.

A Covid-pandémia idején elszálltak a programozói bérek, szakemberhiánnyal küzdött az IT-piac. Mi történt azóta, hogy állunk most ezen a fronton?

Jelenleg átrendeződés tapasztalható ezen a területen, a projektek elcsúszása enyhítette a szakemberhiányt. A bérek növekedése továbbra is megfigyelhető, mivel a magyar munkaadóknak az EU-s bérekkel kell versenyezniük a globálissá vált piacon. Azonban a növekedési pálya már nem olyan meredek, mint korábban. A junior fejlesztői bérek nem nőttek olyan mértékben, mint például a buszsofőröké. Ez érdekes hozadéka lett a helyzetnek, mert már nem olyan könnyű az arbitrázsban játszani.

Régebben négy-ötszörös volt a bérkülönbség, most viszont csökkent ez az olló. Ugyanakkor a szenior buszsofőr és szenior programozó között továbbra is óriási a bérkülönbség.

Az IT-szakmák még mindig a legjobban fizetők és a legperspektivikusabbak, azaz hosszú távon is vonzó karrierpályával kecsegtetnek.

Milyen hatással van mindez a programozóiskolákra, a pályamódosításokra?

A belépési küszöbnél megkereshető azonnali pluszpénz lecsökkenése eltántorítja az embereket a digitális váltástól, emellett az AI megjelenése is megijeszti őket. Azonban fontos megjegyezni, hogy az AI hatása valójában felgyorsítja a digitális szakemberek iránti igényt. A jövőben a digitális írástudás (digital literacy) lesz kulcsfontosságú. Akinek van ilyen képessége, az hosszú távon is könnyen talál majd megélhetést. Akiknél viszont hiányzik ez a készség, ott nagyon be fog szorulni a kereseti plafon.

Ma még olyan alapképességekre is van kereslet, mint a mesterséges intelligencia modellek promptolása, de holnap már nem lesz hiány ebből sem. Nagyon gyors és drasztikus a változás, főleg a generációk lecserélődésével változik meg minden, ez az IT-ra is nagyon izgalmas hatással van. Korábban azt mondtuk, hogy szeniorokra lesz igazán szükség, és kevesebb juniorra. Ma már inkább úgy fogalmaznék, hogy nem azokra a szeniorokra lesz szükség, akik ma a piacon szeniornak számítanak. Egyszerűen nem lesz elég gyors az ő adaptációs képességük az AI adta lehetőségek kihasználásához, azokhoz képest, akik ebbe belenőnek.

Ez egy nagyon fájdalmas változás lesz a technológiai szektorban, mert nem volt még példa generációváltásra az IT-ban. Annyira fiatal szakmáról beszélünk, hogy igazából az első igazi klasszikus informatikusok most érik el lassan a nyugdíjkorhatárt.

Tehát az informatikusok gyakorlatilag kiöregednek a szakmából?

A McKinsey tanulmánya szerint a 18 év alattiak tízszer annyiszor használják a ChatGPT-t, mint a 18 év felettiek. Ez annyira drasztikus különbség, hogy jól mutatja, ha ezt az egész életpályán végigviszik, akkor nekik DNS-alapon, alapkészség szinten sokkal jobb lehetőségeik lesznek ennek használatára.

Maguk az AI-modellek mennyire gyorsan változnak, fejlődnek, és te mit vársz az AI-ügynököktől (agentic AI)?

Nagyon drasztikusan, elképesztően gyorsan fejlődnek a modellek. Ezeket a kérdéseinkkel, beszélgetéseinkkel mi magunk fejlesztjük, tehát minél aktívabban használjuk őket, annál hamarabb javulnak a képességeik.

Az AI-ügynökök megjelenése ahhoz hasonló, mint a böngésző megjelenése volt az internetezésben. Előtte is elképesztően hasznos dolog volt az internet, de elsősorban csak azon kevesek számára, akik ezt grafikus interfész nélkül is használni tudták.

Az AI-ügynökök megjelenése tette mindenki számára elérhetővé az AI-t, emiatt szerintem itt most egy tényleg drasztikus előrelépésnek leszünk szemtanúi. Nagyon sok helyen nagyon sokfajta tevékenységet fog tudni átvenni, segíteni, támogatni az agentic típusú AI. Aztán persze jönnek a nehézségek, amikor mondjuk a légitársaság a bejövő hívásokat már AI-jal kezeli , de majd mi is egy AI-t fogunk odaküldeni, hogy beszélgessen vele.

Melyek a legjobb gyakorlatok, use case-ek az AI-ügynökök használatára?

A legjobb példákat a belső folyamatok optimalizálásában látni, kevésbé a direkt ügyfél megoldásoknál, és ennek az egyszerű oka, hogy az ügyfélkommunikációban sok minden előfordul. Ahol viszont egyszerűen folyamati hatékonyságnövelésről van szó, jobban be lehet szűkíteni, hogy mire kell betanítani az AI-t, milyen típusú modellt kell továbbtuningolni, hogy egy a részfeladatra alkalmas legyen. Itt elképesztő precizitás mellett nagyon magas hatásfok érhető el.

Hogyan reagáltak a programozó iskolák az IT-szektorban zajló nagy változásokra?

A digitális képesség fontossága csak felerősödött a mesterséges intelligencia megjelenésével, az AI-használatára is meg kell tanítani a munkaerőt. A szakmák összenőnek: például egy üzleti tudással rendelkező szakértő promptolással elvégezheti azt a feladatot, amihez korábban projektmenedzser, programozó és tesztelő kellett. Az üzleti szaktudás és a digitális képesség együtt nagyon erős kombinációt ad. Ez korábban is látszott bizonyos területeken, például az orvosinformatikában vagy a repüléstechnikában, de ez a szinergia most szinte minden szakmában megjelenik.

A cégek arra is rájöttek, hogy a domain tudás felértékelődik. Ha egy alkalmazott jól érti a cég technológiáját, de nem tudja ezt programozásban kifejezni, akkor ezeknek a képességeknek az átfordításával gyorsabban tudnak hatékonyságot nyerni.

Milyen AI-fejlesztések zajlanak az MBH Banknál, és hogyan képezi a bank a munkaerőt az AI-vezérelte világra?

Az MBH Bankban két fő területen zajlanak fejlesztések az AI kapcsán. Az egyik a belső képzés, a másik pedig a belső folyamatok optimalizálása. A belső képzés terén elindítottunk egy úgynevezett Digital Leap programot, amelynek keretében megkezdtük a teljes állomány felkészítését az AI világára. Ez egy többlépcsős, szofisztikált program, amelyben nemcsak belső kollégákkal dolgozunk együtt, hanem a Pécsi Egyetemmel is közösen alakítunk ki képzési modelleket. Törekszünk arra, hogy úgynevezett Micro Learning típusú licenszeket adjunk ki ehhez.

A belső folyamatok optimalizálása terén az MBH Bank még mindig egy erős konszolidációs folyamatban van, bár már túl vagyunk ennek egy jelentős részén, és a jövőbeli fejlesztések eredményei kezdenek megmutatkozni. Az AI-t az ügyintézők támogatásában, a frontendek kiváltásában is tudjuk hasznosítani. Ez az iparág egyik legizgalmasabb trendje jelenleg: hogyan lehet a régi kódbázison lévő rendszereket úgy megújítani, hogy ne kelljen "időutazást" végezni a régi rendszereket ismerő szakemberek megtalálásához. Az AI egyik nagy előnye, hogy míg korábban rengeteg frontendet kellett fejlesztenünk a rendszerrel való kommunikációhoz, most az AI sok helyzetben leveszi ezt a terhet a vállunkról.

A bankszektorban szerinted hol fognak megjelenni az AI-alapú megoldások az ügyfélkapcsolatokban? A következő egy-két évben merre viszi ez a trend a mindennapi bankolást?

A daily bankingben a termékek egy bizonyos pontjánál a bizalom egy nagyon erős tényező, például amikor jelzáloghitelt veszünk fel. Ebben az emberi jelenlét fontossága szerintem és a bank logikája szerint is továbbra is megkérdőjelezhetetlen. Viszont az embert, aki segít és átvezeti az ügyfelet ezen a nehéz dilemmán, hogy milyen ingatlant vásároljon és azt hogyan finanszírozza, minden lehetséges módon hatékonyabbá kell tenni. Ebben már óriási segítséget jelentenek az AI típusú szolgáltatások.

Milyen digitális fejlesztéseken, szolgáltatásokon dolgozik most az MBH?

Azokra a dolgokra koncentrálunk, amik a különböző területeinek lévő konvergenciákat ki tudják használni. Ilyen a Fundamenta és az MBH Bank, vagy az Euroleasing és a bank együttműködése. Szintén izgalmas terület, és egyre inkább elfogadottá válik a mainstream bankolásban is a kriptók megjelenése, ezt folyamatosan elemezzük és figyeljük, hogyan léphetünk be erre a piacra.

Portfolio Banking Technology 2025

A legforróbb digitális banki innovációkról, fintech újításokról is szó lesz a Portfolio november 4-ei Banking Technology rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!

Információ és jelentkezés

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.