Elképesztő robbanást hozhat az Otthon Start, jövőre is marad a két számjegyű lakásár-emelkedés

A bankvezérek szekcióülését Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke vezette, a beszélgetésen részt vettek:

• Egerszegi Ádám (vezérigazgató-helyettes, MBH Bank)
• Hegedüs Éva (elnök-vezérigazgató, Gránit Bank)
• Jelasity Radován (elnök-vezérigazgató Erste Bank)
• Simák Pál (elnök-vezérigazgató, CIB Bank)
• Wolf László (vezérigazgató-helyettes, OTP Bank)

Nem akar beindulni a vállalati hitelezés, az agrárium hozhat változást

A támogatott hitelek mindig megmozgatják a vállalati hitelezést, az ügyfeleik keresik ezeket a lehetőségeket, de jelenleg nem nő a beruházási hitelek volumene, nincs olyan mértékű vállalkozói érdeklődés, mint amennyi keret rendelkezésre áll – mondta el Egerszegi Ádám, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. Szerinte az utóbbi időben forgóeszköz-finanszírozásra volt igény főként, az agráriumba áramló közel 1300 milliárd forintnyi forrásból viszont nagyobb hitelállomány-bővülésre lehet számítani, és ez a beruházási hiteleken is segíthet.

Hegedüs Éva, a Gránit Bank vezérigazgatója rámutatott: ha egy gazdaság nem nagyon növekszik, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy a beruházások is visszaesnek, ilyenkor pedig a hitelezés sem növekedhet. Ugyanakkor a lakossági jelzáloghitelek piaca jól megy, a befektetési célú lakásvásárlás idén felerősödött a piacon, ez áremelkedést is hozott, Budapesten egyes számok szerint akár 20% fölötti ütemben.

Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója megjegyezte: ez a vállalati hitelezési trend hosszú távon nem fenntartható, de a 2026-os terveik a 2025-ös folyósítások alapján készültek, azaz nem számítanak nagyobb változásra a vállalati ágazatban. A hitelezésre utalva úgy fogalmazott: „A lovat el lehet vinni a vályúhoz, de innia már magának kell.” A lakossági piac viszont vélekedése szerint továbbra is hasítani fog.

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese úgy vélekedett, az Otthon Start hiteltől következő év végéig 1400 milliárdnyi hitelkihelyezés várható, tehát a lakáshitelekben nagyon bíznak, amit az is alátámaszt, hogy a Zenga ingatlanportál számai szerint 90%-kal többen keresnek most lakást, azaz megdöbbentően nagy hatása lesz a támogatott hitelnek. Szerinte a vállalati szegmensben az energiaszektor lehet képes megnyomni jövőre a növekedést.

Ingatlandrágulást hozhat az Otthon Start

Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója elmondta: számításaik szerint a lakáshitel-kihelyezésekből 60-65%-ot tud "kannibalizálni" az Otthon Start. Leszögezte, hogy a 90 napon túli késedelmes fizetések aránya 1% alatti, azaz nagyon jó minőségű a bank portfóliója.

Egerszegi Ádám szerint rendkívül nagy az érdeklődés az Otthon Start program iránt, jövőre a havi 200 milliárd forintnyi kihelyezés is elérhető, miközben a lakásárakban a korábbi támogatások hatásaihoz hasonló módon növekedés várható. Hozzátette, hogy ha beindul az új lakásépítések volumene, az kissé hűtheti az árakat.

Wolf László szintén drágulásra számít: szerinte idén Budapesten 20% fölött, vidéken 20% alatt, országosan 20% körül lesz az éves lakásár-emelkedés. Jövőre ugyancsak két számjegyű, bár valamivel kisebb drágulás várható, így a saját lakáshoz jutás továbbra is nehéz lesz.

Az euró felé fordulnak a befektetők?

Hegedüs Éva úgy véli, a lakossági ügyfelek diverzifikálják a megtakarításaikat, többek között a háború és más külső veszélyek miatt is, így a bankbetétek mellett tőkepiaci instrumentumokba is fektetnek. A vállalati euróhitelek előretörése kapcsán elmondta: azokat finanszírozzák devizában, akik devizabevétellel rendelkeznek, és ezek a legperspektivikusabb cégek.

Simák Pál úgy látja, valóban külföldre mehetett az ügyfelek megtakarításainak egy része, emögött tranzakciós költségeket illető motivációk is lehetnek, hiszen az ügyfelek képesek megtalálni az olcsóbb megoldásokat, ez vonzhatja külföldi szolgáltatókhoz a pénzeket.

Wolf László megjegyezte: pozitívum, hogy nem tapasztalják az ügyfelek erős átáramlását a devizás befektetések felé, nincs szó drámai mozgásról. Igaz, hogy a forintos befektetéseknél a 6,5% körüli hozamszint megteszi a hatását, de ezt végül valakinek ki kell fizetnie – mutatott rá.

Egerszegi Ádám megerősítette, hogy ők sem látnak érdemi mozgást deviza irányban, azaz stabil a devizabetétek aránya, nem növekedett. Akik viszont már váltottak, ők nem feltétlenül betétben tartják a pénzüket, hanem valamelyest elmozdultak például kötvények, befektetési alapok felé.

A monetáris politika kamatdöntéseit, például az alapkamat 18%-ra emelését az intézményi befektetők értik, míg a lakosság kevésbé – hívta fel a figyelmet Jelasity Radován, holott szerinte a magas kamat forinterősödést eredményez, a kérdés csak az, hogy mekkorát. Ezért véleménye szerint mindenkinek sokkal könnyebb lenne, ha a bankszektorban és a gazdaságban is jelentősen nőne a forintnak a súlya.

Miért szárnyal a BUX, ha stagnál a magyar gazdaság?

A BUX-index utóbbi időszakban tapasztalt kiemelkedő teljesítménye annak is köszönhető, hogy az indexben nagy súllyal jelenlévő cégek profitjának jelentős része külföldről származik – hangsúlyozta Wolf László. A bankvezető szerint a magyar tőzsde szárnyalása nem tükrözi a magyar vállalati szektor egészének teljesítményét, csak arról van szó, hogy ezek a kiemelt, külföldön is aktív cégek jól teljesítettek.

Egerszegi Ádám kijelentette: szerintük a megtakarítási állomány növekedése 1000 milliárd forint elmaradásban van az előző év azonos időszakához képest, továbbá az is kihívást jelent, hogy a 20% közeli állampapírhozamokra mindenki emlékszik. Ma olyan konstrukciókba kell terelni az ügyfeleket, amelyek képesek őket megtartani, de a betéteknél ez egyre nehezebb, inkább a befektetési alapok irányában érezhető nagyobb beáramlás.

Csökkenhet a bankok profittermelő képessége

A bankok profitja kapcsán Hegedüs Éva előrevetítette, hogy a hitelnövekedési dinamika meghatározó, ezenkívül a nemfizetések aránya is fontos, az NPL-ráta (non-performing loan) jelenleg 2% körüli szinten helyezkedik el, ami historikusan is alacsonynak tekinthető. A bankvezető szerint ennek egyik oka, hogy a devizahitelezés válságából tanulva a bankok óvatosabbak, konzervatívabbak lettek a hitelezésben.

Jelasity Radován kiemelte: a banki nyereségesség terén a múlt évihez képest lesz némi normalizáció, szerinte az alacsonyabb kamatkörnyezet, illetve az adminisztratív megszorítások közepette nem fog sikerülni olyan mértékben növelni a bevételeket, mint ahogyan a kiadások nőnek. A Revolut térnyeréséből pedig tanulni kell, hasonló módon a Lightyear is fenyegetést jelenthet – utalt rá a bankvezér.

Simák Pál rámutatott: habár a kamatszint visszament 18%-ról 6,5%-ra, a külföldi tulajdonosok mégis "megszokták" a kimagasló nyereségességet Magyarországtól.

Címlapkép forrása: MKT Youtube