Bedőlt lakossági hitelek: évtizedek óta nem láttunk ilyet az adóslistán

Lakosság: historikus mélypont

2012 áprilisától a KHR lakossági alrendszere pozitív hiteladatokat is tartalmaz, azaz nem csak a késedelmes vagy nem teljesített hiteleket, hanem minden fennálló vagy azóta keletkezett hitel adatait is rögzítik a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások lejelentett hitelszerződései alapján.

2025 végén 4,86 millió természetes személy adatai szerepeltek a rendszerben, ami 2,3%-os éves csökkenést jelent,

vagyis úgy tűnik, a lakossági hitelezés szárnyalása ellenére kevesebben rendelkeztek hiteltartozással 2025 végén, mint egy évvel korábban, és inkább az egy főre jutó tartozás összege emelkedett.

A KHR (korábbi BAR-lista) mulasztásos lakossági nyilvántartásába akkor kerül fel egy magánszemély, ha a hitelével legalább a minimálbért meghaladó tartozása van, és ezt folyamatosan több mint 90 napig nem rendezi, mindkét feltételnek egyszerre kell teljesülnie. A 90 napos időszámítás attól a naptól indul, amikor a tartozás először meghaladja a minimálbér összegét. Ha korábban volt késedelem, de kisebb összegben, az nem számít bele. Ha a 90 nap alatt akár egyetlen napra is a tartozás a minimálbér alá csökken, a számlálás elölről kezdődik.

A bank köteles az ügyfelet legalább 30 nappal előre írásban figyelmeztetni, mielőtt az adatokat átadná a KHR-nek. Ha az ügyfél ez idő alatt rendezi a tartozást, vagy az összeg a minimálbér alá csökken, nem kerül be a negatív nyilvántartásba. A rendszerben megkülönböztetnek élő mulasztást (még fennáll a tartozás) és lezárt mulasztást (a tartozás rendezve lett), a mulasztási adatokat 1 évig tárolja a rendszer, ha az ügyfél közreműködésével rendezték a tartozást (pl. visszafizetés, átütemezés), illetve 5 évig, ha a bank a tartozást megegyezéssel vagy veszteségként leírta.

2025 végén 449 ezer fennálló, és 184 ezer lezárt tartozást tartalmazott a KHR, a 2008-ig visszatekintő gyűjtésünk alapján mindkettő abszolút mélypontot jelent,

és örvendetes az is, hogy tavaly 12,2%-kal csökkent a mulasztások száma.

A fenti adatokban azok is szerepelnek, akik nem banknak, hanem pénzügyi vállalkozásnak tartoznak, és így csúsztak meg a hiteltörlesztéssel. Az MNB legutóbbi, csak a bankszektorra vonatkozó adatai szerint

2025. szeptember végén a háztartási hitelek 1,1%-a volt 90 napon túli késedelemben,

vagyis lényegében nem változott az előző negyedévhez képest. A forint hitelek közül legnagyobb arányban a gépjárműhitelek és a személyi hitelek voltak 90 napon túli fizetési késedelemben, előbbieknél az állomány 2,1%-a, utóbbiaknál a 2,9%-a. A csak tavaly bevezetett munkáshiteleknél 0,6% volt az arány kilenc hónap után.

Vállalkozások: kevesebb hitelszerződés, kevesebb késedelem

A cégek esetében már 2012 előtt is szerepeltek a rendben törlesztett hitelszerződések is az adatbázisban. A BISZ Zrt. vállalkozási alrendszere összesen 131 ezer vállalkozás adatait tartalmazza, ami 2021 végéhez képest összesen 15 ezres, fokozatos csökkenést jelent.

A lakossághoz hasonlóan

a vállalkozások esetében is csökkent a fennálló hitelszerződések darabszáma, 2025-ben 375 ezerről 373 ezerre.

Egy szerződéshez tetszőleges számú késedelem tartozhat a vállalkozási KHR-ben, hiszen egy cég valamely hitelszerződése élete során akár több alkalommal is késedelembe kerülhet fizetési kötelezettségeinek nem teljesítésével – írja honlapján a BISZ Zrt. A rögzített késedelmek közül maximum egy lehet élő késedelem, a lezárt késedelmeket pedig 5 éven keresztül tárolja még a rendszer. Bár a megszűnt késedelmek száma nőtt az elmúlt években a cégeknél,

a fennálló késedelmek 15 ezer darabra történő csökkenése mégis azt mutatja, javult tavaly a fizetőképességi helyzet a vállalkozásoknál is.

Címlapkép forrása: Shutterstock