Kigyúlt a reménycsillag: megmenekülünk a nyugdíjkatasztrófától?
Befektetés

Kigyúlt a reménycsillag: megmenekülünk a nyugdíjkatasztrófától?

Portfolio
Több olyan hiedelem kering, miszerint az öregedő társadalom miatt elkerülhetetlen a magyar gazdaság és nyugdíjrendszer összeomlása, pedig vannak olyan feltételek, amelyek, ha teljesülnek, megmenthetik nyugdíjunkat. Minden a gazdasági függőségi rátától függ, pedig sokan még csak nem is tudják, mit jelent ez pontosan. Na de hogyan előzhető meg a nyugdíjkatasztrófa és a magyarok többsége miért csak 45 év felett kezd el megtakarítani nyugdíjas éveire? Többek között erről beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Demeter Ákos, a Deloitte partnere, aki hasonló témáról ad előadást október 27-én, a Portfolio Öngondoskodás 2015 konferencián.


Portfolio: Hogyan hatnak a magyar demográfiai folyamatok a gazdasági teljesítményre?

Demeter Ákos: Vannak olyan hiedelmek, félelmek, hogy a magyar gazdaság és nyugdíjrendszer össze fog omlani, mert a felosztó-kirovó rendszerben nem lesz elég befizető, és öregszik a társadalom. Általában az életkor alapú függőségi ráta - ami azt mutatja, hogy hány inaktív korú jut egy aktív korúra - alapján nézik a társadalmat, ami a 65 év felettiek számának növekedése miatt jelentősen romlani fog. Ez az életkor alapú függőségi ráta az Európai Bizottság előrejelzései szerint fog a jelenlegi 50 százalék alatti szintről felmenni 2060-ig akár 80 százalék közelébe. Az Európai Unió átlagában is eléggé hasonló a trend. Vagyis természetesen igaz az a mondás, hogy egyre több, a jelenlegi definícióink szerint inaktív korúnak számítók aránya az aktív korúakhoz képest és a magyar és az európai társadalmak öregedőek.

Csakhogy, ha a nem az életkor alapján számolt, hanem a tényleges függőségi rátát vizsgáljuk, vagyis azt nézzük, hány ténylegesen inaktív fog jutni hány ténylegesen aktívra, akkor a helyzet már nem ennyire tragikus. Ezt a tényleges aktivitást mutató, ún. gazdasági függőségi rátát tekintve az előrejelzések 2030-ig még némi javulást is várnak, 2060-ig pedig ez a ráta a jelenlegi szinthez képest csak minimálisan romlik.

Az életkor alapú és a gazdasági függőségi ráta közötti különbség az, hogy előbbi implicit módon azt feltételezi, mindenki, aki aktív korú, az dolgozik, aki pedig inaktív korú (20 évesnél fiatalabb vagy 65-nél idősebb), az nem. A valóságban azonban ez természetesen nincs így. A két ráta között óriási különbség van: az életkor alapú jelenleg 50% körüli (minden aktív korúra 0,5 inaktív korú jut), míg a gazdasági alapú 150% környékén áll (minden ténylegesen aktívra 1,5 ténylegesen inaktív jut). Nyilván az utóbbi szám adja a valós képet, mert ez mutatja meg azt, hogy ténylegesen hány ember tart el hány embert. Az unió átlagában a mi 150%-unknál valamivel jobb a kép, ott jelenleg 130 százalék, bár ott 2060-ig nagyobb romlást is várnak, ott a 130 felmegy 140 körülire, míg nálunk a 150% csak alig, 154%-ra romlik.

Mi okozza az országok közötti különbséget?

Magyarországon a nyugdíjasok aránya - és köztük az aktív korú nyugdíjasok aránya is - magasabb, míg egyes más országokban a munkanélküliség magasabb. A különböző tagállamokban nagyon eltérő karakterisztikák vannak. Spanyolországban pl. historikusan magas a háztartásbeliek száma, ami olasz viszonylatban is igaz, ráadásul Spanyolországban a munkanélküliek száma is nagyon magas, különösen a fiatalok körében. Finnországban, Franciaországban pedig az oktatási rendszerben töltenek több időt a fiatalok, más országokhoz képest, ott emiatt magas a fiatalok aránya az inaktívak között. Ezek a különböző mintázatok eltérő problémákat is jelentenek.

A nyugdíjba lépés évét tekintve nem a legrosszabb, de a rosszabbak között van Magyarország az EU-ban. Bár a korhatár kitolódik 65 évre, ennek ellenére átlagosan 58,5 évesen mentek el a jelenlegi magyar nyugdíjasok nyugdíjba. Ezzel szemben Norvégiában 64,9 az átlag, majdnem ténylegesen annyi, mint a nyugdíjkorhatár.

Hogy jön össze az 58,5 éves átlag Magyarországon? Várhatóak további intézkedések, hogy ez az átlagszám emelkedjen?

Vannak már törekvések, meg lett szigorítva a szociális okokból történő nyugdíjba menetel lehetősége, meg a korkedvezményes nyugdíj. Az Európai Bizottság előrejelzése úgy számol, hogy ez a szám közelíteni fog, de átlagában nem fogja elérni a 65-öt, mert mindig lesznek, akik valamilyen okból hamarabb elmennek nyugdíjba. Norvégiában valószínűleg azért egyezik a két szám, mert többen dolgoznak a nyugdíjkorhatár elérése után is, és az első nyugdíj nem 65 évesen jön, hanem 70 évesen. A munkavégzés idejének kitolódása pedig javít a gazdasági foglalkoztatási rátán.

Milyen tényező hathat még pozitívan a gazdasági foglakoztatási rátára?

A munkanélküliségi ráta csökkentésével javítható a függőségi ráta, bár Magyarország a munkanélküliségi mutatókban nem áll olyan rosszul az unió igazán problémás országaihoz képest, még akkor sem, ha a közmunka statisztika-javító hatását is levonjuk.

A nők aktivitási rátájában vannak még tartalékok: a nemek összetételét nézve egyértelműen az várható, hogy a munkába lépő nők aránya javulni fog, ami megint egy olyan hatás, ami pozitívan járul hozzá a gazdasági foglalkoztatási rátának a következő időszakban való javulásához. A fiatalokban is van némi potenciál: ezeknek a generációknak van egy kb. 5%-nyi részsokasága, aki az indokoltnál több évvel tovább marad az oktatási rendszerben, majd onnan kikerülve sem tud sikeresen belépni a munkaerőpiacra.


Kigyúlt a reménycsillag: megmenekülünk a nyugdíjkatasztrófától?

Mindezeken túl az Európai Bizottság előrejelzése számol egy enyhe migrációs többlettel is, Magyarország esetében mintegy évi 15-25 ezer közötti bevándorlóval, és annak a pozitív hatásával is. Az így érkező migránsok aktív munkavállalókká válnak, ez pedig segít abban, hogy a nyugdíjrendszer ne omoljon össze, és, hogy ellensúlyozzuk a társadalom öregedését.

Emellett az előrejelzés szerint Magyarországon a termelékenységi ráta bizonyos mértékű javítását sem szabad kizárni. A népesség fenntartásához kívánatos szám 2,1 gyermek lenne minden egyes nőre vetítve, amitől mind Magyarországon jelenlegi 1,4-es értéke, mind az EU 1,6-os értéke elmarad. Ha Magyarország legalább az EU-s átlagot el tudná érni, ami nem irreális cél - bár a népesség stabilizálásához még mindig kevés - a demográfiából adódó negatív gazdasági hatások tovább mérsékelhetők..

Mindezek alapján azt a következtetést lehetne levonni, hogy a társadalom elöregedése nem is okoz olyan nagy problémát...

Inkább úgy fogalmaznék: de igen, a társadalom elöregedése természetesen probléma és nem alábecsülendő a negatív hatásai, de katasztrófáról, összeomlásról vagy akárcsak az életszínvonal drasztikus romlásáról - ahogy a sajtóban ez a téma leegyszerűsítve gyakran megjelenik - azért nem kell beszélni. Csak hogy ezt számokkal is érzékeltessük: a vonatkozó kutatások szerint önmagában a népességcsökkenés és elöregedés a következő évtizedekben az egy főre jutó GDP bővülését nagyságrendileg évi 0,5 százalékponttal rontja. Ez persze nem kevés, főleg ha ezt összeadjuk 10-20 éven keresztül. De az előrejelzések szerint ez a hatás még így is “csak" a potenciális növekedés legfeljebb negyedét-harmadát vinné el, vagyis a technológiai fejlődés, a fizikai és humántőke gyarapodásának köszönhetően továbbra is növekedéssel számolnak az erre készített modellek. A demográfia ellenére is lesz tehát növekedés - bár valamelyest lassabb lesz. Ráadásul, ha a tényleges aktivitási ráta javításában rejlő potenciált - amikről az imént beszéltem - valóban ki tudjuk használni, akkor még ezt az évi 0,5%-pontos lehúzó hatást is lényegesen csökkenteni lehet. Összességében azt gondolom, hogy nem kell ettől annyira félni, bár nyilván az óvatosság soha nem árt.

Kell egyáltalán ezek után öngondoskodni?

Mindentől függetlenül az öngondoskodás fontos, mert a nyugdíj az aktív korú jövedelemhez képest egy életszínvonal-csökkenésnek felel meg, ez már eddig is így volt és a jövőben is így lesz. Ha valaki szeretné megtartani az eddigi életszínvonalát, fontos, hogy előre gondolkodjon és megtakarítson.

Mibe fektetnek most a magyarok?

Azzal talán nem mondok újdonságot, hogy akinek van pénze, azok közül most sokan ingatlanba. Ez egyrészt az alacsony hozamoknak tudható be, másrészt pedig a biztonságra törekvésnek. Az sem újdonság, hogy egyre emelkedik az állampapírok aránya, amit nem annyira az alacsony hozamok, mint inkább a biztonságra törekvés vezérel. Az is megfigyelhető, hogy növekszik a befektetési időtáv hossza.

A Deloitte-Scale Bankindex elnevezésű felmérésünk eredményeiből pedig az is kiderült, hogy az öngondoskodásnál az emberek számára fontos faktorok közül kettőnek jelentősen megnőtt a szerepe idén 2014 második negyedévéhez képest: az egyik, hogy ismert és jó nevű, a másik, hogy biztonságos legyen a pénzintézet. Ez egyértelműen levezethető abból, hogy mik történtek az elmúlt időszakban befektetési frontokon. A kedvező hozam szerepe az emberek befektetési döntéseiben például jelentősen visszaesett.

Általában hány évesen kezdenek ráébredni a magyarok, hogy félre kellene tenni a nyugdíjas évekre?

45 éves kor felett van az a momentum, amikor az emberek elkezdenek azon gondolkodni, hogy a nyugdíjra is fel kell készülni.

Ezt nem lehet valahogy időben előrébb hozni?

Több bank is foglalkozik a társadalom pénzügyi kultúrájának fejlesztésével. Emellett az öngondoskodás előrébb hozását segítheti az is, amikor az ember nemcsak saját magáról gondoskodik, hanem kiterjeszti az öngondoskodást a gyerekekről való gondoskodásra is. A babakötvény például egy lehetséges formája ennek.

Ami érdekes, hogy 45 év felett jelenik meg a megtakarítási igény, de 65 év felett nő a leginkább a megtakarítók aránya. Bár furcsán hangzik, de a nyugdíjasok sokkal nagyobb százaléka takarít meg, mint a társadalom bármely más rétege. Ez is mutatja, hogy a nyugdíjasok miért jelentenek olyan fontos szegmenst a bankoknak. Vannak olyan bankok, amelyek a jövőben jelentősen veszíthetnek piaci részesedésükből, mivel a jelenlegi ügyfélösszetételükben nagyon magas az idősek aránya, azoknak az aránya viszont, akik majd idősekké válnak, kicsi. Ha nem fordítanak nagyobb figyelmet arra, hogy a következő nyugdíjas generációk arányaiban azonos mértékű ügyfélbázist alkossanak, mint a mostani nyugdíjas bázis, akkor jelentős piaci részesedéstől eshetnek el.

Mi jellemző az idősebb korúak bankolási szokásaira?

A nyugdíjasok sokkal kevésbé tudatosak, például kevésbé hajlamosak bankváltásra. Érdekes módon ez még azokra a 65 év felettiekre is igaz, akik más jellemzőik - például internethasználati szokásaik - alapján inkább tűnhetnének tudatos fogyasztónak. Hogy ez mennyire változik? Valószínűleg változik, mert a fiatalabb generációk tudatosabbak ebben a kérdésben, van egy folyamatos javulás. Nagyon hosszú trendet nézve nem igaz az, hogy a jövő nyugdíjasa ugyanolyan, mint a jelené. A banknak nemcsak a jelenben, hanem a jövőben is meg kell állnia a lábán, például azzal, hogy felveszi a lépést a digitalizációval. A jelenlegi logikával nem lehet a jövőben működni, ez biztos.

Milyen veszélyek leselkednek még a bankszektorra?

Vannak olyan előrejelzések is, miszerint a bankok a bevételüknek és a profitabilitásuknak jelentős százalékát elveszíthetik a következő 10 évben, mivel a technológiai trendek legalább olyan veszélyesek lehetnek rájuk nézve, mint amennyi lehetőséget rejtenek. Az a kulcskérdés, hogy mennyire próbálják a technológiai trendeket lehetőségként értelmezni és ezzel együtt menni. Aki együtt megy vele, az valószínűleg sokkal kevesebbet veszít, aki meg bezárkózik, sokkal többet. A banki pénzforgalmi szolgáltatások például biztos, hogy veszélyben vannak: millió példája van annak, hogy új startupok valamilyen technológiavezérelt üzleti modellel, innovációval gyakorlatilag ki akarják szakítani ezt a tevékenységet és a vele járó profitot.

wall street_shutterstock
Sundar Pichai, CEO of Google, getty
BET
Denso
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
mitsubishi_getty