blockchain bitcoin bányász kriptodeviza
Befektetés

Csúnyán elszaporodtak a bitcoinos csalások - hogy védhetem meg magam?

A koronavírus-krízis kapcsán jelentősen megnőtt ismét a kriptodevizák iránti érdeklődés, hiszen a bitcoin az egyik legjobban teljesítő eszköz volt a világon a válság alatt. A lakossági befektetők és a profi hedge fundosok mellett a csalók is visszatértek a piacra: újabb és újabb átverésekkel szórják tele az internetet, melyek virtuális pénzekhez köthetők. Néhány régi klasszikus, mint a "titkos kriptobánya" vagy a "verhetetlen kereskedőrobot" mellett most újfajta csalások is megjelentek a piacon; megnéztük, melyek most a legveszélyesebb kriptopénzes átverések.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Ez (nem) a jövő virtuális fizetőeszköze

Ez az átverés egy klasszikus, de sajnos még mindig rengeteg ember bedől neki. Főleg a 2017-es bitcoinrali, majd az ezt követő összeomlás alatt ütötte fel a fejét számos olyan kamu-kriptopénz, amely azt ígérte befektetőinek, hogy a jövő fizetőeszközét építik fel, melybe érdemes beszállni, hiszen

hamarosan a bitcoinnál is többet fog érni.

Elsősorban azért nehéz az ilyen átveréseket kiszűrni, mert egy újonnan piacra kerülő (vagy épp ICO előtt álló) kriptoeszközről egy laikus nagyon nehezen tudja megmondani, hogy teljes átveréssel áll-e szemben vagy egy valóban ígéretes projektről van szó. Érdemes utánajárni a kibocsátás előtt álló virtuális deviza mögött álló csapat összetételének, célszerű elolvasni a white papert és elgondolkozni azon, hogy tényleg egy valós igényt elégít-e ki a kiszemelt eszköz, de sokszor még ez sem elég, hogy egy virtuális pénz hitelességéről meggyőződjünk.

Azért vannak elég egyértelmű árulkodó jelek. Ha a „jövő fizetőeszköze”

  • MLM-ben terjed (vagy éppen egy ismerős akar beszervezni és hozzáteszi, hogy „neeeem, ez nem MLM, ez egy kiváló pénzkereseti lehetőség,”)
  • folyamatosan növekszik az értéke, mert egy „belső tőzsdén kereskednek vele,” de egy nyilvános tőzsdére sincs bevezetve,
  • a „white paper” csak szakmaiatlan sallangok gyűjteménye arról, hogy egykor ez a virtuális deviza megdönti majd a bankok, jegybankok dominanciáját,
  • és netán még pénzt sem lehet belőle kivenni,

az valószínűleg egy hatalmas nagy átverés. Így működött a OneCoin is, a történelem legnagyobb virtuális pénzes csalása, amely eltérő források szerint 5-18 milliárd dolláros kárt okozott befektetőinek.

Persze sajnos ott van az a tény is, hogy ha teljesen jó szándékú és legitim is egy kriptodeviza, akkor is lehet, hogy lukra futunk vele, mert rövidesen piacra kerülés után teljesen értéktelenné válik. Sajnos az ICO-k után piacra került tokenek több mint fele heteken belül elértéktelenedik.

Pénzt varázsol a kereskedőrobot

Rengeteg ember gondolja úgy, hogy a robotok jelentik az értékpapír-kereskedés jövőjét, hiszen elképzelhetetlen mennyiségű adatot képesek feldolgozni és a másodperc töredéke alatt tudják megbízások tucatjait kiadni, de ez nem feltétlen jelent biztos felülteljesítést is az emberi kereskedőkhöz képest. A koronavírus-krízis alatt a hedge fundok piacán például a nagy robotkereskedők alulteljesítők voltak az emberi kereskedőkhöz viszonyítva.

Ettől függetlenül sok virtuális pénzekhez kapcsolódó átverés játszik a robotok felsőbbrendűségének illúziójára. A Facebookon tömkelegével találni még mindig olyan hirdetéseket, ahol azt állítják, hogy egy kereskedőrobot olyan hozamok elérésére képes, melynek köszönhetően pillanatok alatt bárki milliomossá válhat, napi „több ezer dolláros” hozamot ígérnek attól függetlenül, hogy mekkora tőkével szállunk be. Természetesen itt arról van szó a legtöbb esetben, hogy nincs semmilyen kereskedési robot, a hozamot az új belépők pénzéből fizetik ki, már ha kifizetik.

A világ egyik legnagyobb kriptós piramisjátéka, a Bitconnect annyira szofisztikált volt, hogy a Ponzi-rendszerüket olyan tokenekre építették, melyekkel lehetett egyébként a kriptotőzsdéken kereskedni. Miután kiderült a turpisság, természetesen a tőzsdei árfolyam is összeomlott és a legtöbb kereskedési platform kidobta őket a rendszerükből.

Általában a kriptorobotos csalásokat arról lehet felismerni, hogy

  • hatalmas, 1-2%-os vagy „több ezer dolláros” napi (!) hozamot ígérnek különféle garanciákkal,
  • a robot sosem veszít,
  • a kereskedőrobot technológiai hátteréről semmilyen tényleges információ nem elérhető, még az sem, hogy ki a technológia beszállítója, fejlesztője,
  • sokszor valamilyen random híres emberrel reklámozzák, akiről egy egyszerű Google-kereséssel ki lehet deríteni, hogy köze sincs a kriptóhoz.

Persze ettől függetlenül találkozhatunk olyan kereskedési robotokkal, amelyek tényleg kriptóval kereskednek, sőt, vannak olyan napok, amikor az 1-2%-nál magasabb hozamokat is elérnek, de lehetetlen évekig ilyen magas hozamot konzisztensen, garantáltan, a mostani technológiák mellett elérni.

Részesülj te is a nem létező bitcoinbánya hozamaiból

„Építettünk a semmi közepén egy kriptodeviza-bányát, ami rengeteg pénzt termel, de nem láthatod, mert titkos. Adjál pénzt, hogy te is részesülj a hozamokból” – az úgynevezett „mining poolos” csalásnak nagyjából ez az alapkoncepciója.

A séma irányítója azt hazudja, hogy valamilyen félreeső országban, például Izlandon vagy Mongóliában épített egy raktárban egy hatalmas bitcoinbányát, amely elmondása szerint rengeteg pénzt termel, majd arra kéri a potenciális befektetőket, hogy „vásároljon be” annak érdekében, hogy a termelésből részesüljön. Jellemzően elmagyarázzák azt is, hogy tök jó, hogy nem otthon kell bitcoint bányásznia a potenciális áldozatnak, mert az drága és körülményes egy személyi számítógéppel, bezzeg a Mandzsúria közepére épített gépkomplexum olyan nagy, hogy ott a rengeteg számítógép rengeteg bitcoint termel.

A szofisztikáltabb csalók még ki is látogatnak egy létező bitcoinbányába annak érdekében, hogy videóval bizonyítsák, hogy a bánya létezik, a magyar kötődésű kamukriptobánya, az Invia World szervezői még molinót is vittek magukkal, amivel pózoltak. Ők egyébként azt állították, hogy megvették a Bitmaint, a világ legnagyobb kriptopénz-bányászcégét, ami finoman szólva is átlátszóan abszurd kijelentés volt a részükről.

Az ilyen csalásokat úgy lehet kiszúrni, hogy

  • akár más Ponziknál, itt is garantált, napi vagy heti hozamot ígérnek a működtetők,
  • gyakran MLM-ben értékesítenek és látványos, nemzetközi konferenciákat szerveznek az értékesítőknek, holott ez teljesen indokolatlan egy ilyen cég esetén,
  • olyan bitcoinbányákat reklámoznak, amelyek nem léteznek vagy nem az ő tulajdonukban állnak; ennek az interneten könnyen utána lehet nézni. Nincs olyan, hogy „titkos” bitcoinbánya, a valódi kereskedelmi mennyiséget termelő kriptobányák jelentős transzparencia mellett működnek és gyakran még látogathatók is.

Bitcoinos reklámok, amelyek nem bitcoint reklámoznak

Magyarországon mostanában különösen sok olyan reklám jelent meg a közösségi médiában, elsősorban a Facebookon, ahol bitcoin-kereskedőprogramokat reklámoznak híres üzletemberek, mint Gattyán György, Mészáros Lőrinc vagy Csányi Sándor „ajánlásával”, nekik persze semmi közül nincsen a kriptodevizákhoz. A hirdetések ismert tévécsatornák és híroldalak logóját és arculatát is lemásolják és olyan szervezeteket is belekevernek a dologba, mint az MNB vagy az OTP.

Az érdekes az, hogy nem csupán arról van szó, hogy a hirdetésben szereplő embereknek semmi köze a bitcoinhoz, hanem arról is, hogy nem is egy bitcoinkereskedő program áll a rendszer mögött, hanem licenncel nem rendelkező, svindlis brókercégek, melyek CFD-kereskedést kínálnak.

A jelenség nem csupán Magyarországra korlátozódik, hanem egy kiterjedt, nemzetközi hálózatról van szó, amely más országokban már több millió dolláros károkat okozott.

Ezt a csalást viszonylag egyszerűen ki lehet szűrni:

célszerű a hírben szereplő személyre, illetve kijelentésére a feltüntetett hírportál hivatalos oldalán is rákeresni, ha nyoma sincs, akkor valószínűleg átverésről van szó.

De önmagában egyébként a weboldal webcíme árulkodó lehet, az urlnek ilyenkor köze nincs azéhoz a hírportáléhoz, ahol a feltüntetett cikk megjelent.

Címlapkép: Getty Images

Találd meg a neked való befektetési alapot!
koronaviruscoronavirus
Szégyenpadra kerülhet Olaszország, példátlan büntetés lehet a vége
vihar brüsszelben
ausztria koronavírus maszk
Katari befektetők vásárolják fel a Kopaszi-gátat
trump
brexit brit autogyartas katasztrofa
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
panikolunk