2025. szeptember 11. 09:38 | Huszák Dániel
Működött a NATO légvédelme, de közel sem elég hatékonyan, hiszen nem tudta megakadályozni, hogy orosz drónok hatoljanak be a katonai szövetség légterébe – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár. Nem lenne meglepő, ha ezután a NATO leporolná a tavaly nyáron tárgyalt lengyel-ukrán légvédelmi paktumot.
2025. augusztus 19. 12:30 | Huszák Dániel
Úgy néz ki, tegnap sikerült komoly előrelépést elérni a háború lezárása felé a Fehér Házban: elindult egy személyes találkozó szervezése Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz vezető közt, a kijevi politikus később kijelentette azt is, hogy kész előfeltételek nélkül tárgyalni az oroszokkal. Bár Putyin hivatalosan még nem fogadta el a találkozót, most nagyon úgy néz ki, erre néhány héten belül sor kerülhet, akár Budapest is helyszíne lehet a csúcsnak. Bár a fejlemény mindenképpen komoly fordulatnak nevezhető, a háború lezárására még nem érdemes pezsgőt bontanunk, hiszen rengeteg vitás kérdésben nem látszik kompromisszum és továbbra is úgy tűnik, az oroszoknak nem feltétlen áll érdekében a „különleges művelet” rövidtávú befejezése.
2025. augusztus 18. 22:57 | Huszák Dániel
A történelmi fontosságú Ukrajna-Amerika-EU csúcs nagy eredménye most úgy tűnik, az lesz, hogy Donald Trump amerikai elnök és Európa vezetői biztonsági garanciákat ajánlottak Ukrajnának; arról is szó volt, hogy a mechanizmus hasonlóan működne a NATO ötödik cikkelyéhez, vagyis, ha Ukrajnát újabb támadás éri a háború lezárása után, az ország szövetségesei fegyverrel sietnének a megtámadott állam védelmére. Miközben a NATO vezetői grandiózus áttörésről beszélnek, félő, hogy az esemény hátterében valamilyen félreértés vagy taktikai hiba húzódik meg, a háború lezárása pedig összességében nem került semmivel sem közelebb.
2025. augusztus 16. 06:51 | Huszák Dániel
Bár jót beszélgetett Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, érdemi áttörés nem született a tegnapi alaszkai csúcson, egyedül annyiról sikerült megállapodni, hogy folytatják a dialógust. Ezzel a kimenetellel Oroszország jár a legjobban, hiszen újabb szankciós vagy katonai nyomás nélkül tudják folytatni az Ukrajna elleni inváziót, a következő tárgyalások során pedig még jobb helyzetben lesznek. Megnéztük, mi történt a Trump-Putyin csúcson és azt is kielemeztük, mi lehet a folytatás.
2025. július 24. 05:55 | Huszák Dániel
Oroszország és Európa jövőjével kapcsolatosan mostanság kétféle jóslatot hallhatunk: az egyik, hogy Oroszország 5-10 éven belül meg fogja támadni Európát, a másik pedig, hogy Oroszország biztosan nem fogja megtámadni Európát. Bármilyen bizarrnak is tűnik, ez a két kijelentés nem feltétlen zárja ki egymást, mindössze az időtáv kérdéses - rövid távon teljesen más a kép, mint hosszabb távon. Nézzük meg, milyen lehetséges forgatókönyvek merülnek fel a vélt vagy valós orosz katonai fenyegetettséggel kapcsolatosan.
2025. július 21. 13:00 | Huszák Dániel
Miért adna bárki 40 ezer forintot egy játékautóért? Bizonyos körökben pedig akár ennyit is érhet egy szerencsésen kiválasztott Hot Wheels vagy Matchbox kisautó; Magyarországon jól láthatóan igencsak rohamosan nő mind az apró járgányok gyűjtői köre, mind pedig az a réteg is, amely pénzt akar keresni rajtuk. Nézzük meg, hogy is működik itthon az egyre nagyobb kisautó-biznisz, mennyit lehet rajta keresni, illetve mire kell figyelni, ha valaki komolyan gondolja, hogy belevág akár a gyűjtésbe, akár a játékautók kereskedésébe.
2025. július 19. 17:00 | Huszák Dániel
Az ukrajnai háború egyik Moszkva számára kellemetlen következménye az volt, hogy igencsak jelentős szeletet vesztettek el a nemzetközi fegyverkereskedelemből. Ennek több oka is volt: az orosz fegyverek egy része közel sem bizonyult olyan jónak élesben, mint azt a papírforma alapján sejteni lehetett, a nemzetközi szankciók a hadiipar gyártókapacitását és a felvevőpiacot is szűkítették, illetve, a legfontosabb tényező talán az, hogy az orosz gyártókapacitást évekre lefoglalta az orosz haderő utánpótlási szükséglete, ezért számos korábban beígért szerződést nem tudtak teljesíteni. Iránnak is jól jöttek volna a modern orosz légvédelmi rendszerek, vadászgépek, amikor Izrael megtámadta őket júniusban, de az évekkel korábban megkötött szerződések alapján beígért fegyvereknek hűlt helye volt, amikor izraeli vadászgépek lecsaptak a perzsa országra. Irán most Kína felé fordul, ezzel Moszkva az egyik leghűségesebb kliensét vesztheti el.
2025. július 17. 05:55 | Huszák Dániel
„Ez már nem a harmadik világháború előszobája, hanem a kezdete” – egyebek mellett ezt mondta Vlagyimir Popov orosz tábornagy tegnap egy interjúban, miután kiszivárgott a Washington Post hasábjain, hogy Donald Trump amerikai elnök egy ideig fontolgatta, hogy Tomahawk típusú cirkálórakétákat ad Ukrajnának. Trump egyelőre elvetette az ötletet, de ismerve az elnök kiszámíthatatlanságát, abszolút nem kizárható, hogy később ismét felmerül majd a Tomahawk-rakéták transzferje. Nézzük meg, miért tartja kifejezetten veszélyes fegyvernek Oroszország a Tomahawk-rakétákat és mi az, ami miatt még Joe Biden elnök sem volt hajlandó elküldeni ezeket a fegyvereket Kijevnek.
2025. július 09. 16:50 | Huszák Dániel
Mióta Donald Trump beült a Fehér Házba, szinte lehetetlen követni a különféle fordulatokat az ukrajnai fegyverszállítások kapcsán. Leállt a transzfer, újraindult, egy hete megint leállt, aztán tegnap az elnök személyesen jelentette be, hogy új fegyvereket kap Ukrajna, mert „meg kell tudniuk védeni magukat.” Moszkva látszólag dühös, de Kijev sem lehet túlságosan boldog, hiszen amellett, hogy az új fegyverszállítmányok az „America First” elv mellett történnek majd, a Pentagon fegyverkészletei igencsak megcsappantak.
2025. július 05. 11:30 | Huszák Dániel
Oroszország Ukrajna elleni inváziójának egyik Moszkva számára leginkább kellemetlen hozadéka az volt, hogy az ukrán haderő olyan fegyverekhez jutott hozzá, melyek létezése teljesen elképzelhetetlen volt a háború előtt. Remek példa erre az AN-196 Ljutyij drón, melyből legalább két darab az ukrán határtól 1300 kilométerre található Izsevszkben csapódott be pár napja. Nézzük meg, mit lehet tudni erről az eszközről és beszéljünk pár szót arról is, hogy jutott hozzá a háborúban álló Ukrajna az előállításhoz szükséges technikai háttérhez.
2025. július 03. 14:00 | Huszák Dániel
Nemrég megjelent egy értesülés, mely szerint Donald Trump elnök parancsára az Egyesült Államok létfontosságú fegyverek transzferjét állítja le Ukrajna számára: Patriot rakéták, Stinger rendszerek, AMRAAM-rakéták maradnak az amerikai raktárakban. A Fehér Ház hivatalosan azzal indokolja a döntést, hogy saját használatra kellenek a fegyverek, mert nagyon megcsappantak a készletek a közelmúlt háborúi miatt, a háttérben azonban több más tényező is meghúzódhat, mind diplomáciai, mind katonai-stratégiai téren. Nézzük meg, miért dönthetett úgy Trump, hogy nem adja oda Ukrajnának a létfontosságú, még Joe Biden elnök által beígért fegyvereket és vizsgáljuk meg azt is, mekkora érvágás lehet ez az ukrán védelmi képesség számára.
2025. június 25. 06:42 | Huszák Dániel
Úgy néz ki, tartós a tegnap megkötött tűzszünet Irán és Izrael közt: mindkét oldal totális győzelmet hirdetett, holott egyik oldal sem érte el stratégiai céljait. Nézzük, ki nyerte meg a 12 napos Irán-Izrael háborút és vizsgáljuk meg, mi jöhet most.
2025. június 24. 14:50 | Huszák Dániel
Ma pár óra alatt összeomlott az Irán és Izrael közti tűzszünet, miután a perzsa állam ballisztikus rakétákat lőtt ki a zsidó többségű ország területére, utóbbi pedig átfogó ellenoffenzívát indított. Donald Trump elnök, aki a fegyvernyugvást mediálta, láthatóan nagyon mérges: csupa Caps Lockkal üzent Izraelnek, hogy állítsák le a támadást, a sajtónak pedig még egy „f-bombát” is dobott, amikor a helyzetet kommentálta. Nézzük meg, miért pont (elsősorban) Izraelre ideges az amerikai elnök, illetve vizsgáljuk meg azt is, mi a helyzet most a háború, tűzszünet és béke fejleményei kapcsán.
2025. június 24. 09:44 | Huszák Dániel
Donald Trump amerikai elnök néhány órája váratlanul bejelentette: Irán és Izrael tűzszünetet kötött, a konfliktusnak egyelőre vége. Teherán ezután pár perccel ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre, ettől függetlenül Jeruzsálem továbbra is azt kommunikálja, hogy – ha Irán nem folytatja a támadásokat – egyelőre leállítják a perzsa állam elleni katonai műveleteket. Nézzük meg, mi lehet a következő lépés a konfliktusban és ennek rendezésében.
2025. június 22. 09:03 | Huszák Dániel
Donald Trump amerikai elnök meghozta a döntést: bőven a kéthetes hatátidő lejárta előtt megindította az Irán elleni támadást. B-2 Spirit bombázók bunkerromboló bombákat dobtak le a perzsa állam nukleáris létesítményeire, majd az elnök felszólította Teheránt, hogy üljenek le tárgyalni az atomprogram teljes leszereléséről. Irán pedig, jelezvén, hogy a békés rendezésről egyelőre hallani sem akarnak, ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre. A helyzet egyértelmű eszkalációt jelent, de továbbra sem kifejezetten valószínű az egész Közel-Keletet lángba borító, több ország területére kiterjedő háború, sem Irán katonai megszállása. Nézzük meg, mi történhet most.
2025. június 18. 14:00 | Huszák Dániel
Az iráni haderő szinte tehetetlen a folyamatos izraeli bombázásokkal szemben, a légvédelem gyakorlatilag működésképtelen, a katonai vezérkar megsemmisült, az ajatollah valahol egy bunker mélyén bujkál. Donald Trump amerikai elnök bármelyik pillanatban megindíthatja a B-2 Spirit bombázókat Irán felé, hogy egyszer és mindenkorra felszámolja ezzel a perzsa állam nukleáris programját, katonai erejét és talán politikai vezetését is. Iránnak nem kellene sokat tennie ahhoz, hogy megússzák a legrosszabb forgatókönyvet, mindössze be kellene jelenteniük, hogy leteszik a fegyvert és önként lemondanak atomprogramjukról, a ballisztikus rakétáikról, az ajatollah viszont alig pár percre közölte, hogy nem fogják megadni magukat. Nézzük meg, mi lehet ennek az oka.
2025. június 18. 09:51 | Huszák Dániel
2023 nyarán Irán lerántotta a leplet egy teljesen újfajta rakétáról: nyilvánosan is bemutatták a Fatah-1-est, a Közel-Kelet első modern hiperszonikus rakétáját. Ma hajnalban bejelentette az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest: a rakétát élesben használták Izrael ellen, ezzel pedig „áttörték a cionisták légvédelmét” és „megszerezték az irányítást a megszállt területek légtere felett.” Izraelből érkező hírek alapján viszont úgy tűnik, a támadásnak egyetlen áldozata sem volt, bármit is célzott a Fatah-1-es, valószínűleg nem találta el.
2025. június 18. 07:03 | Huszák Dániel
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump azon gondolkozik, hogy beszáll Izrael oldalán az Irán elleni háborúba. Az elmúlt napokban rengeteg hírt, cikket, jelentést lehetett olvasni arról, hogy Izrael fölényes győzelemre áll az Irán elleni háborúban, uralja a légteret, lefejezte az iráni vezérkart, az ajatollah gyakorlatilag bujdosni kényszerül. Ezen tények alapján jogosan merül fel a kedves olvasóban, mégis mi szükség van arra, hogy az Egyesült Államok is beszálljon a háborúba. Megválaszoljuk most ezt a kérdést, illetve megnézzük azt is, miért nem szállt be Amerika a konfliktusba annak első napján.
2025. június 16. 16:13 | Huszák Dániel, Módos Dániel, Kövesy Károly
Pénteken megtámadta Izrael régi riválisát, Iránt, azzal a céllal, hogy leszerelje az ellenséges ország atomprogramját és nagy hatótávolságú fegyvereit. A hétvégén súlyosan eszkalálódott a konfliktus: ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre a perzsa állam, az izraeli légierő pedig jelen pillanatban is Teheránt bombázza. A konfliktus kirobbanására a piacok is reagálnak: az olajár nagyot ugrott, a dollár erősődött, a tőzsdék megremegtek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a napokban kirobbant Irán-Izrael háborúval kapcsolatosan.
2025. június 15. 16:07 | Huszák Dániel
Péntek hajnalban bénító csapás érte Iránt az izraeli titkosszolgálatok jól előkészített akciója során: a katonai vezérkar és az atomtudósok zöme gyakorlatilag egy órás intervallumon belül szörnyet halt a Moszad dróntámadásai miatt. A légvédelmet hasonló módon semlegesítették, kicsivel ezután átfogó légicsapás érte Iránt, felcsaptak a lángok a repterek, rakétabázisok, nukleáris létesítmények körül. Bár az első órákban talán úgy tűnt, Izrael gyorsan térdre kényszerítheti riválisát, egyre inkább úgy fest, hogy el fog húzódni az Irán és Izrael közti, immár teljes körű háború. Nézzük meg, mi lehet a konfliktus kimenetele.
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek
A MagNet Bank friss, 2025. szeptember 15-én közzétett hivatalos hirdetménye szerint a népszerű Otthon Start lakáshitel mostantól náluk is elérhető. Az államilag támogatott hitelkonstrukció ex
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
Yuval Noah Harari Sapiens - Az emberiség rövid története című művében is olvashatjuk, hogy, az emberiség történetét számos olyan mérföldkő formálta, amelyek alapjaiban alakították át ci
Mikor tekinthető befejezettnek egy támogatott projekt? Amikor az utolsó gépet beüzemelték? Amikor az utolsó számlát kiegyenlítették? Vagy amikor az Irányító Hatóság végre rábólinthat a z
Nem kell tartani az AI-tól, a Terminátor-forgatókönyvek mind-mind olyan képességekre alapulnak, amikkel az AI nem bír, és nem is tudjuk, bírni fog-e valaha. Nemrég terjedelmes... The post Kijóza
Mit hoz a Wisdom Motor?
A termelékenység növelés.
Harvardos és yale-es diákok megélése a mesterséges intelligencia előretöréséről.
