• Megjelenítés
Huszák Dániel

Huszák Dániel

Huszák Dániel 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát, korábban a biztosítási szektorban dolgozott. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végezte, diplomát szerzett a londoni Middlesex Universitytől is. Főbb témái a haditechnika, biztonságpolitika, nemzetközi kapcsolatok. 2019-ben Junior Prima díjat kapott.
Cikkeinek a száma: 923
Irán szörnyű helyzetben van: miért nem kapitulál az ajatollah?

Irán szörnyű helyzetben van: miért nem kapitulál az ajatollah?

Az iráni haderő szinte tehetetlen a folyamatos izraeli bombázásokkal szemben, a légvédelem gyakorlatilag működésképtelen, a katonai vezérkar megsemmisült, az ajatollah valahol egy bunker mélyén bujkál. Donald Trump amerikai elnök bármelyik pillanatban megindíthatja a B-2 Spirit bombázókat Irán felé, hogy egyszer és mindenkorra felszámolja ezzel a perzsa állam nukleáris programját, katonai erejét és talán politikai vezetését is. Iránnak nem kellene sokat tennie ahhoz, hogy megússzák a legrosszabb forgatókönyvet, mindössze be kellene jelenteniük, hogy leteszik a fegyvert és önként lemondanak atomprogramjukról, a ballisztikus rakétáikról, az ajatollah viszont alig pár percre közölte, hogy nem fogják megadni magukat. Nézzük meg, mi lehet ennek az oka.

Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?

Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?

2023 nyarán Irán lerántotta a leplet egy teljesen újfajta rakétáról: nyilvánosan is bemutatták a Fatah-1-est, a Közel-Kelet első modern hiperszonikus rakétáját. Ma hajnalban bejelentette az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest: a rakétát élesben használták Izrael ellen, ezzel pedig „áttörték a cionisták légvédelmét” és „megszerezték az irányítást a megszállt területek légtere felett.” Izraelből érkező hírek alapján viszont úgy tűnik, a támadásnak egyetlen áldozata sem volt, bármit is célzott a Fatah-1-es, valószínűleg nem találta el.

Ha Izrael nyerésre áll, miért is olyan fontos, hogy Amerika beszálljon a háborúba? Itt van a válasz

Ha Izrael nyerésre áll, miért is olyan fontos, hogy Amerika beszálljon a háborúba? Itt van a válasz

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump azon gondolkozik, hogy beszáll Izrael oldalán az Irán elleni háborúba. Az elmúlt napokban rengeteg hírt, cikket, jelentést lehetett olvasni arról, hogy Izrael fölényes győzelemre áll az Irán elleni háborúban, uralja a légteret, lefejezte az iráni vezérkart, az ajatollah gyakorlatilag bujdosni kényszerül. Ezen tények alapján jogosan merül fel a kedves olvasóban, mégis mi szükség van arra, hogy az Egyesült Államok is beszálljon a háborúba. Megválaszoljuk most ezt a kérdést, illetve megnézzük azt is, miért nem szállt be Amerika a konfliktusba annak első napján.

Irán-Izrael háború: itt van az 5 legfontosabb tudnivaló

Irán-Izrael háború: itt van az 5 legfontosabb tudnivaló

Pénteken megtámadta Izrael régi riválisát, Iránt, azzal a céllal, hogy leszerelje az ellenséges ország atomprogramját és nagy hatótávolságú fegyvereit. A hétvégén súlyosan eszkalálódott a konfliktus: ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre a perzsa állam, az izraeli légierő pedig jelen pillanatban is Teheránt bombázza. A konfliktus kirobbanására a piacok is reagálnak: az olajár nagyot ugrott, a dollár erősődött, a tőzsdék megremegtek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a napokban kirobbant Irán-Izrael háborúval kapcsolatosan.

Háború Izrael és Irán közt: mi lehet ennek a vége? Ki fog nyerni?

Háború Izrael és Irán közt: mi lehet ennek a vége? Ki fog nyerni?

Péntek hajnalban bénító csapás érte Iránt az izraeli titkosszolgálatok jól előkészített akciója során: a katonai vezérkar és az atomtudósok zöme gyakorlatilag egy órás intervallumon belül szörnyet halt a Moszad dróntámadásai miatt. A légvédelmet hasonló módon semlegesítették, kicsivel ezután átfogó légicsapás érte Iránt, felcsaptak a lángok a repterek, rakétabázisok, nukleáris létesítmények körül. Bár az első órákban talán úgy tűnt, Izrael gyorsan térdre kényszerítheti riválisát, egyre inkább úgy fest, hogy el fog húzódni az Irán és Izrael közti, immár teljes körű háború. Nézzük meg, mi lehet a konfliktus kimenetele.

Elszabadult a pokol a Közel-Keleten: ez most már tényleg háború?

Elszabadult a pokol a Közel-Keleten: ez most már tényleg háború?

Konfliktus, katonai művelet, fegyveres összecsapás – a jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben sajnos gyakran találkozhatunk ezekkel a kifejezésekkel. Ezeket általában akkor használjuk erősebb szavak, például háború helyett, ha arra akarunk utalni, hogy két ország valamilyen „limitált” katonai összecsapást folytat egymás ellen; teljes haderejük minimális részét használják korlátozott célok elérésére. Felmerül Izrael és Irán kapcsán: még mindig csak valamilyen korlátozott „katonai műveletet” látunk-e, vagy valami sokkal komolyabbról van már szó?

Miért nem öli meg Izrael Irán politikai vezetőit? – Íme a válasz

Miért nem öli meg Izrael Irán politikai vezetőit? – Íme a válasz

Tegnap hajnalban az izraeli titkosszolgálatok gyakorlatilag háborítatlanul megölték Irán szinte teljes katonai vezérkarát és a nukleáris program vezető tudósait, a politikai vezetés, beleértve Ali Hamenej ajatollahot és Maszúd Peszeskján elnököt, viszont teljesen sértetlen maradt. Izrael később nyíltan kijelentette: szándékosan nem ölték meg Irán politikai vezetőit és nem is terveznek ilyen műveletet végrehajtani. Nézzük meg, miért.

Furcsaság az izraeli támadás kapcsán: mégis hova tűntek az iráni vadászgépek?

Furcsaság az izraeli támadás kapcsán: mégis hova tűntek az iráni vadászgépek?

Az Irán elleni izraeli támadásokról készült felvételek kapcsán megfigyelhettünk egy igencsak komoly érdekességet: szinte egyetlen olyan videó sem jött, melyen azt láthatjuk, ahogy az iráni légierő vadászgépei megpróbálják elfogni akár Izrael vadászgépeit, drónjait, akár rakétáit. A teheráni légierő szinte teljesen inaktív, annak ellenére, hogy Irán több száz katonai repülőgéppel rendelkezik, ezen furcsa jelenség hátterére keresünk most magyarázatot.

Háború van? Atomcsapás lesz? Régiós összeomlás jön? – Megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket az Irán elleni támadás kapcsán

Háború van? Atomcsapás lesz? Régiós összeomlás jön? – Megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket az Irán elleni támadás kapcsán

Ma hajnalban súlyos csapást mért Iránra az izraeli haderő, a perzsa állam pedig megtorlást indított. Ennek kapcsán több kérdést is kaptunk arról, mekkora esélye lehet az eszkalációnak, akár egy nagyobb háborúnak több ország bevonásával – ezekre adunk most választ. Természetesen megválaszoljuk a szinte minden konfliktus kapcsán felmerülő kérdést is, hogy lesz-e atomcsapás.

Példátlanul súlyos csapást szenvedett Irán, teljes a káosz – Itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Példátlanul súlyos csapást szenvedett Irán, teljes a káosz – Itt vannak a legfontosabb tudnivalók

Ma hajnalban komplex és átfogó támadást indított Izrael a régóta rivális Irán ellen: nukleáris létesítmények, katonai bázisok, tábornokok és tudósok egész sorozatát likvidálták. Az információk még érkeznek a károkról, de annyit már most tudni lehet, hogy a csapás kifejezetten súlyos, még úgy is, hogy minden jel arra mutat, hogy a zsidó állam nemhogy amerikai támogatás nélkül, de Donald Trump elnök kérése ellenére támadta meg a perzsa országot.

Putyin célkeresztjébe került Ukrajna hős városa – 250 ezres település kerülhet ostrom alá

Putyin célkeresztjébe került Ukrajna hős városa – 250 ezres település kerülhet ostrom alá

Nemrég bejelentette az orosz védelmi minisztérium, hogy az orosz katonák elfoglalták Andrijivkát, Ukrajna Szumi megyéjének északi részében. Ezzel az orosz csapatok alig 20 kilométerre – a hagyományos tüzérségi eszközök lőtávolságán belülre – kerültek a kifejezetten nagy méretű, 250 ezres lakosságot számláló megyeszékhelyhez, Szumi városhoz. A harcok most egy olyan megyében folynak, melyet Oroszország nem „annektált.” Bár a hivatalos narratíva szerint a cél most egy „pufferzóna” kialakítása a térségben, a mostani hadjárat nyugodtan tekinthető egyfajta „vendettának” a tavaly nyári, Kurszk elleni offenzíváért a Kreml részéről. Szumiba egyébként egyszer már beletört az orosz haderő bicskája: 2022-ben helyi területvédelmisek verték vissza az orosz gépesített alakulatokat, miután az ukrán vezérkar magára hagyta a települést.

Mégis hogy jutottak át a reptereket megbénító ukrán szabotőrök az orosz határon? Itt van a magyarázat

Mégis hogy jutottak át a reptereket megbénító ukrán szabotőrök az orosz határon? Itt van a magyarázat

Tegnap példátlan támadás érte Oroszország katonai reptereit: az ukrán titkosszolgálatok szabályos drónesőt zúdítottak az orosz légierő bombázóira. Az incidens kapcsán több kérdést is kaptunk, hogy mégis hogy tudott az ukrán SZBU átkelni az orosz határon és több ezer kilométert megtenni Oroszországon belül drónokkal és robbanószerekkel telerakott kamionokkal: a válasz pedig röviden az, hogy ezek a kamionok egyáltalán nem az orosz-ukrán határon mentek át. Nézzük, mit lehet tudni a Pavutnya hadműveletről.

Most szenvedte el Oroszország a háború egyik legsúlyosabb katonai kudarcát – Mit lép erre Putyin?

Most szenvedte el Oroszország a háború egyik legsúlyosabb katonai kudarcát – Mit lép erre Putyin?

2025. június 1-jén súlyos dróntámadás érte Oroszországot: legalább négy, stratégiai bombázókat tároló katonai repülőteret ért találat, az ukrán SZBU jelentése szerint az orosz cirkálórakéta-hordozó bombázók 34%-a sérült meg. Az internetet bejárták a lángoló bombázókról készült felvételek, az orosz háborús bloggerek őrjöngenek, szakértők a moszkvai hírszerzés példátlan kudarcát emlegetik. Az utóbbi egyértelmű, hiszen a támadás Oroszország területén belülről indult és 18 hónapnyi előkészítés előzte meg. A sors fintora, hogy hétfőn lenne az orosz-ukrán béketárgyalás következő köre Isztambulban; most a fél világ azt várja, mit lép az újabb súlyos katonai kudarcra Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Ma eldőlhet, vége lesz-e a háborúnak Ukrajnában: Putyin kezében a nagy döntés

Ma eldőlhet, vége lesz-e a háborúnak Ukrajnában: Putyin kezében a nagy döntés

A hétvégén igencsak jelentős változások történtek az orosz-ukrán háborúban, diplomáciai fronton legalábbis mindenképp. A nyugati szövetségesek és Ukrajna lényegében ultimátumot adtak Oroszországnak: május 12-étől általános tűzszünetet hirdetnek, vagy bénító szankciók jönnek. Vlagyimir Putyin orosz elnök erre azt a választ adta, hogy Moszkva tárgyalni akar Ukrajnával, az időpont és helyszín május 15-én lenne, Törökországban. Ukrajna vezetője, Volodimir Zelenszkij közölte: szívesen találkozik Putyinnal, el is kezd készülni a török útra, de csak akkor ül le az asztalhoz, ha Moszkva fegyvernyugvást hirdet. Itt vagyunk most: a fél világ azt lesi, mit válaszol a Kreml – létrejöhet-e a béketárgyalásokhoz, adott esetben a háború lezárásához vezető tűzszünet.

Háború küszöbén az atomhatalmak: folyamatos az eszkaláció, mindenki a másikra mutogat

Háború küszöbén az atomhatalmak: folyamatos az eszkaláció, mindenki a másikra mutogat

Egyelőre úgy tűnik, folyamatosan eszkalálódik a konfliktus India és Pakisztán között: tegnap hajnalban India újabb támadást indított szomszédja ellen, estefelé pedig a hindu állam katonai bázisait érte dróncsapás. Mindkét fél ujjal mutogat a másikra: eszkalációt, megtorlást, atomháborús veszélyt emlegetnek. A forródrótok égnek, a háború még mindig elkerülhető, de minden egyes incidens után egyre csökken a békés rendezés esélye.

Kilőtték az első rakétákat, megszólalt a tüzérség - Kirobbant a háború két atomhatalom közt?

Kilőtték az első rakétákat, megszólalt a tüzérség - Kirobbant a háború két atomhatalom közt?

Néhány órája India kilőtte az első rakétákat Pakisztánra: megindult a napok óta emlegetett válaszcsapás a kasmíri terrortámadásra. Iszlámábád tüzérségi tűzzel válaszolt, sokan meghaltak a kasmíri demarkációs vonal mentén. Nagyon úgy fest, hogy az indiai légierő a támadás közben súlyos veszteségeket szenvedett: legalább három vadászbombázó lezuhant. A katonai műveletek intenzitásából és célpontjaiból egyelőre arra lehet következtetni, hogy alacsonyabb az esélye a teljes körű háborúnak, de a helyzet mindenképpen sérülékenynek nevezhető.

Trump bedobta a törölközőt, dübörög tovább a háború – Most akkor mi lesz Ukrajnában?

Trump bedobta a törölközőt, dübörög tovább a háború – Most akkor mi lesz Ukrajnában?

Az Egyesült Államok ma gyakorlatilag bejelentette, hogy kiszáll az orosz-ukrán béketeremtési tárgyalásokból, közben arról is jönnek hírek, hogy az elnök egy teljesen új fegyverszállítmányt is jóváhagyott az ukrán haderő számára. A lépés várható volt: az elmúlt hetekben már többször is beszélt arról a Fehér Ház, hogy ha Moszkva és Kijev nem fogadja el a „végső” békejavaslatot, Washington kivonul a mediációból. Nézzük meg, mi lehet a döntés háttere, illetve mit jelent ez pontosan a háborúra nézve.

Íme a politikus, aki betartja az ígéreteit: pont ebből van a legnagyobb baj

Íme a politikus, aki betartja az ígéreteit: pont ebből van a legnagyobb baj

Kereken 100 napja vezeti az Egyesült Államokat Donald Trump elnök: ilyenkor hagyomány, hogy amerikai lapok, elemzőházak sorra veszik, milyen ígéreteket tudott megvalósítani Amerika új vezetője, illetve hogy változtak ennek hatására a gazdasági, népszerűségi mutatók. Trump elnök egyébként kifejezetten nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy betartsa szavát és még radikálisabb elképzeléseit is gyakorlatba ültesse, ez pedig meglátszik az elnök munkájának megítélésén is.

Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?

Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?

Úgy néz ki, Donald Trump amerikai elnök nem viccelt, amikor a múlt héten kiírta Truth Socialre, hogy a héten megállapodhat egymással Oroszország és Ukrajna: sajtóinformációk alapján abszolút úgy fest, hogy ha a mai, londoni csúcstalálkozó jól alakult volna, már csak egy repülőút kellett volna Moszkvába ahhoz, hogy a háború aktív szakasza lezáruljon.  A londoni csúcs azonban abszolút nem alakult jól, sőt, igazából meg sem történt, hiszen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap sajtónyilvánosan utasította el Amerika béketervét. Bár Kijev hajlandó lett volna belemenni egy igencsak oroszok felé lejtő „kompromisszumos” békébe, a megállapodás egyetlen dolgon, a Krím sorsán ment el.

Nagyon felpörögtek az események: tűzszünet jött Ukrajnában, eldőlhet a Krím sorsa, Trump a héten megállapodást remél

Nagyon felpörögtek az események: tűzszünet jött Ukrajnában, eldőlhet a Krím sorsa, Trump a héten megállapodást remél

A húsvéti ünnep alatt több fontos fejlemény is történt Ukrajnával kapcsolatosan: Vlagyimir Putyin orosz elnök rövid tűzszünetet hirdetett, majd újabb támadást indított Ukrajna ellen. Donald Trump amerikai elnök erősen utalt rá, hogy ha nem sikerül lezárni az ukrajnai háborút tárgyalásos úton a közeljövőben, az USA magára fogja hagyni Kijevet. Mindemellett új részletek derültek ki Trump béketervével kapcsolatosan is: az elnök reméli, hogy Kijev és Moszkva ezen a héten meg tudnak állapodni a háború lezárásához vezető tűzszünetről, Washington pedig hivatalosan is elismerheti a Krím feletti orosz fennhatóságot.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
Portfolio Blogger
Ricardo

Legyünk optimisták!

A túlzottan drámai világképről címmel friss posztom olvasható a nagyszerű individualista blogon. Röviden: a világ...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility