Huszák Dániel

Huszák Dániel

Huszák Dániel 2015 óta erősíti a Portfolio csapatát, korábban a biztosítási szektorban dolgozott. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán végezte, diplomát szerzett a londoni Middlesex Universitytől is. Főbb témái a haditechnika, biztonságpolitika, nemzetközi kapcsolatok. 2019-ben Junior Prima díjat kapott.
Cikkeinek a száma: 830
Össztüzet zúdított Ukrajna Oroszország területeire – Miért pont most robogtak át a határon Zelenszkij tankjai?

Össztüzet zúdított Ukrajna Oroszország területeire – Miért pont most robogtak át a határon Zelenszkij tankjai?

Ma hajnalban szinte példátlan támadást indítottak Oroszország ellen Ukrajna fegyveres erői: drónok tucatjai csaptak be fontos objektumok körül, „orosz partizánok” pedig nehézfegyverekkel átlépték az orosz államhatárt és egy falu „felszabadítását” is bejelentették. Elsőre biztos furcsa, hogy egy ilyen támadást láthatunk most, hogy sorra jönnek ki a cikkek arról, hogy Ukrajna egyre súlyosabb ember- és lőszerhiánnyal küzd, pedig az időzítés valószínűleg nem véletlen: a héten lesz az orosz elnökválasztás. Kérdés, mennyi értelme van hadianyagot és emberéleteket tenni egy ilyen akcióba, ha szinte biztosra vehető Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelme egy olyan rendszerben, ahol még érdemi ellenzéki jelöltek sem indulhatnak.

Háborúra készül Európa: szabályosan ömlenek a fegyverek a régióba

Háborúra készül Európa: szabályosan ömlenek a fegyverek a régióba

Gyakorlatilag megduplázta a külföldről megvásárolt fegyverek mennyiségét Európa 2019 és 2023 között az ezt megelőző négy évhez képest, a folyamattal az Egyesült Államok járt a legjobban, mivel az amerikai fegyvergyárak szállítják a megvásárolt haditechnikai eszközök 55%-át – derül ki mindez a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) friss elemzéséből.

Nagyon csúnya véget ért az Abrams tankok első ukrajnai bevetésre – Ennyit a legendás amerikai harckocsikról?

Nagyon csúnya véget ért az Abrams tankok első ukrajnai bevetésre – Ennyit a legendás amerikai harckocsikról?

Majdnem fél év telt el azóta, hogy Ukrajnába kerültek az Egyesült Államok által Kijevnek adományozott M1A1SA Abrams harckocsik, az első bevetéstől számítva viszont alig pár nap kellett ahhoz, hogy felvételek felkerüljenek fel a világhálóra a tankok kilövéséről. Hiába az amerikai páncélosok legendás híre, azoknak, akik nyomon követték a háború eddigi eseményeit, abszolút nem lehetett meglepetés, hogy a járművek egy része már az első bevetésen roncsként végezte. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az Abrams harckocsik rosszak lennének, vagy en bloc felsültek volna, ugyanakkor mindenki számára világossá vált, hogy nem véletlen vonakodott Amerika kormánya sokáig attól, hogy tankokat küldjön Ukrajnának.

Semleges ország területén csaptak össze orosz és ukrán fegyveresek: átterjedt külföldre a háború lángja

Semleges ország területén csaptak össze orosz és ukrán fegyveresek: átterjedt külföldre a háború lángja

Szinte mindenki arra számított, hogy ha átlép Ukrajna (és Oroszország) határain az orosz-ukrán háború, az Moldovára vagy Fehéroroszországra fog először átterjedni; most nagyon úgy tűnik, hogy egy olyan ország vált orosz és ukrán fegyveresek konfliktuszónájává, amely több mint 2500 kilométerre van a háborús frontvonalaktól. Friss, bennfentes információk láttak napvilágot arról, hogy vált a polgárháborútól sínylődő Szudán az orosz-ukrán háború kiterjedt harcterévé.

Mégis mi lesz, ha az orosz hadsereg tényleg megtámadja Európát?

Mégis mi lesz, ha az orosz hadsereg tényleg megtámadja Európát?

Már szinte nem múlik el nap anélkül, hogy valamelyik magas rangú európai vagy amerikai vezető ne riogatná a nyilvánosságot azzal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az európai NATO-országok megtámadását tervezi. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a megszólalásoknak a fő célja rövidtávon Ukrajna támogatásának és az európai fegyverkezésnek felpörgetése, hiszen az orosz vezetés is elismeri, hogy a fennálló stratégiai egyensúlytalanság miatt nem lennének képesek megnyerni egy NATO-val vívott hagyományos háborút. Hosszabb távon viszont – bár még mindig valószínűtlen, - egyáltalán nem teljesen kizárható, hogy valóban sor kerül egy orosz-NATO háborúra. Ennek számos oka, van, kezdve az orosz hadiipar gyors fejlődésétől, a Kelet-Nyugat viszony gyors és tartósnak tűnő romlásán keresztül egészen az orosz vezetők személyes ambíciójáig.  Megvizsgáltuk, mi lesz, ha valóra válik sokak legrosszabb rémálma és tényleg megtámadja Európát az orosz hadsereg.

Miért van szüksége Magyarországnak még több Gripen vadászbombázóra?

Miért van szüksége Magyarországnak még több Gripen vadászbombázóra?

Orbán Viktor miniszterelnök ma bejelentette Ulf Kristersson svéd kormányfővel való találkozója után: Magyarország 4 új JAS 39C Gripen típusú vadászbombázót vásárol a SAAB-tól. A beszerzés híre nem teljesen újkeletű, sőt, évek óta várható volt: először még Maróth Gáspár korábbi védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos beszélt arról 2022-ben, hogy tervben van egy újabb Gripen-század felállítása, ezt ez év decemberében Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter is megerősítette. Milyen képességekkel rendelkeznek ezek a gépek és miért van rájuk szükség? Nézzünk pár fontos tudnivalót.

Olyan fegyvert épít Oroszország, amely teljesen megbéníthatja Amerikát – Alapjaiban változhatnak meg a háborúk

Olyan fegyvert épít Oroszország, amely teljesen megbéníthatja Amerikát – Alapjaiban változhatnak meg a háborúk

Szerda este pár órára komoly rettegés lett úrrá Amerikán: a Képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke egész egyszerűen kiposztolta a testület X-oldalára, hogy „súlyos nemzetbiztonsági fenyegetés” leselkedik Amerikára, a Fehér Ház rendkívüli ülést fog tartani. A riasztó üzenet hatására sokan attól kezdtek el félni, hogy támadás készül Amerika ellen, az oknyomozó újságírók viszont résen voltak és pár órán belül megfejtették a rejtélyt. Amerikát senki nem akarta megtámadni, viszont a fenyegetés nem kevésbé komoly: az amerikai hírszerzés szerint Oroszország fel akarja fegyverezni a világűrt, azzal a céllal, hogy egy potenciális konfliktus esetén meg tudják bénítani az Egyesült Államok katonai kommunikációs rendszereit és stratégiai csapásmérő eszközeit. Ha igazak az információk és sikerrel járnak az orosz kísérletek, az űrben is elkezdődhet a fegyverkezési verseny Oroszország és Amerika közt.

Most aztán tényleg komoly bajban van az ukrán haderő – Hogy lesz ebből győzelem?

Most aztán tényleg komoly bajban van az ukrán haderő – Hogy lesz ebből győzelem?

Az elmúlt néhány hét során drasztikusabbnál drasztikusabb beszámolók jöttek az ukrajnai frontvonalakról: ezek alapján abszolút az a kép rajzolódik ki, hogy az ukrán haderő igencsak komoly kihívásokkal néz szembe. Alapvetően két, régóta fennálló probléma vált mostanra igazán súlyossá: az egyik a lőszerhiány, a másik pedig a harcoló alakulatok emberállományának feltöltöttsége. Jelenleg nehéz látni, hogy lesz majd képes arra az ukrán haderő, hogy visszahódítsa az ország megszállt keleti, délkeleti területeit, sőt, ha a Nyugat nem kapja össze magát nagyon gyorsan, hamarosan még nagyobb területek kerülhetnek orosz kézre. A kialakult szituáció vészes, de még nem katasztrofális, ugyanakkor van pár akut probléma, amire hosszú távon is nehéz lesz megoldást találni.

Van egy ukrán fegyver, amely szabályosan rettegésben tartja az orosz katonákat – Miért olyan veszélyes a Vámpír?

Van egy ukrán fegyver, amely szabályosan rettegésben tartja az orosz katonákat – Miért olyan veszélyes a Vámpír?

Már szinte közhely, hogy az ukrajnai háborúban fontos szerepet játszanak az egyszerű, civil piacra készült drónok, a legtöbb ilyen eszköz azonban csak nappal tud működni, mivel a hőkamera, éjjellátó felszerelése pont azt a tulajdonságot veszi el tőle, ami az egyik legnagyobb előnye: vagyis, hogy olcsó. Az ukránok pár hónapja mégis összeraktak egy olyan drónt, melyet kifejezetten éjjeli műveletekre használnak: felraktak egy hőkamerát egy nagyméretű hathajtóműves pilóta nélküli repülőgépre és az éj leple alatt elkezdték velük bombázni az orosz gyalogsági alakulatokat. Meg is kapta fejlesztőitől a Vámpír nevet. Az eszköz olyannyira hatékonynak bizonyult, hogy az orosz katonák inkább Baba Yaga névvel kezdték el illetni, a szláv néphagyomány „vasorrú bábája” után. Más fegyverekhez hasonlóan persze a Vámpírok sem hibátlanok: volt már, hogy egy ilyen drón kezelőinek vesztét okozta túlzottan nagy mérete miatt.

Bármikor megindulhat Amerika katonai akciója: pillanatok alatt kialakulhat az újabb háborús helyzet

Bármikor megindulhat Amerika katonai akciója: pillanatok alatt kialakulhat az újabb háborús helyzet

Akár órákon belül megindulhat Amerika válaszcsapása a vasárnapi, három Jordániában állomásozó amerikai katona életét követelő dróntámadásra. Annyit már most tudni lehet, hogy az amerikai elnök Irán hadereje ellen tervez csapást mérni, egyedül az kérdés, hogy pontosan hol, és mit bombáznak majd az amerikai katonai repülőgépek. Jó eséllyel valamilyen átfogó, több ország területét érintő hadműveletre kerül majd sor, az pedig, hogy lesz-e háború Irán és Amerika közt, alighanem Teherán válaszán múlik majd.

Van egy dolog, amit nagyon benézett a Nyugat Oroszországgal kapcsolatosan – Ennek beláthatatlan következményei lehetnek

Van egy dolog, amit nagyon benézett a Nyugat Oroszországgal kapcsolatosan – Ennek beláthatatlan következményei lehetnek

Oroszország példátlan szankciós nyomás alá került, amikor megindította 2022 februárjában az Ukrajna elleni inváziót: rövid időn belül eljutottunk oda, hogy az Oroszországi Föderáció toronymagasan a világ legerősebben szankcionált országává vált. A Nyugat fő célja ezzel az volt, hogy elérje, hogy az orosz hadigépezet működésképtelenné váljon, ne legyen képes az orosz hadiipar fejlett fegyverrendszereket gyártani, a meglévő eszközparkot karbantartani. Ma már kijelenthető: az orosz katonai gyártókapacitás nemhogy nem állt le a szankciós nyomás miatt, de jelentős fejlődésen ment keresztül, olyannyira, hogy ha Európa vezető hatalmai nem kapják össze magukat nagyon gyorsan, hosszabb távon maga mögött hagyja Moszkva a Nyugatot a fegyverkezési versenyben.

Mégis hogy lőnek el az ukránok most már egészen Szentpétervárig? Két igazán furcsa találmány lehet a válasz

Mégis hogy lőnek el az ukránok most már egészen Szentpétervárig? Két igazán furcsa találmány lehet a válasz

A múlt hétvégén hirtelen hatalmas robbanás rázta meg Uszty-Luga kikötőváros egyik vegyiüzemét: kiégett egy gáztároló a Szentpétervártól mindössze 80 kilométerre, nyugatra található településen. Röviddel ezután újabb robbanás következett: ezúttal egy olajtároló komplexum kapott lángra. A hét második felében pedig Szocsi mellett, Tuapsze határán csaptak fel a lángok. Ezeket, a mélyen Oroszország nemzetközileg elismert területén belül található településeket szinte biztosan az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SzBU) vette célba, saját fejlesztésű, nagy hatótávolságú drónokkal. Mik ezek az eszközök, és hogyan működnek? Egyáltalán hogyan jutott hozzá Ukrajna olyan fegyverekhez, melyekkel csapást tudnak mérni akár 800-1000 kilométerre is az ukrán határról? Megválaszoltuk a legégetőbb kérdéseket.

Az abszolút vészforgatókönyv: mi vár ránk, ha az oroszok nyernek Ukrajnában, és Trump lesz az elnök?

Az abszolút vészforgatókönyv: mi vár ránk, ha az oroszok nyernek Ukrajnában, és Trump lesz az elnök?

Az elmúlt hetek során két, részletesebb elemzéssel is jelentkeztünk arról, hogy mi lesz, ha Oroszország győz Ukrajnában és foglalkoztunk azzal is, hogy mi lesz a világgal, ha ismét Donald Trump lesz az amerikai elnök. Most nézzük meg, mi lesz, ha megvalósul a nyugat-európai politikusok számára abszolút vészforgatókönyvként kezelt kimenetel: az oroszok győznek Ukrajnában, miközben Donald Trump ül az amerikai elnöki székben.

Mi az a Tomahawk és miért rettegnek tőle hirtelen Amerika ellenségei?

Mi az a Tomahawk és miért rettegnek tőle hirtelen Amerika ellenségei?

Körülbelül egy hete arról beszélt Nyikolaj Jevmenov, az orosz haditengerészet vezérkari főnöke, hogy az Egyesült Államok Tomahawk cirkálórakétai kifejezetten nagy veszélyt jelentenek Oroszország biztonságára, hiszen az amerikai haderő ezekkel a fegyverekkel szinte bárhol célba tudja venni hazáját. Egy hét sem telt el és amerikai Tomahawk-rakéták csapódtak be Jemen területén, az Egyesült Államok élesben is használta a fegyvereket a Vörös-tengert terrorban tartó húszik ellen. De mit tud egy Tomahawk és miért is retteg tőle hirtelen az Amerika-ellenes tengely? Nézzük.

Mégis mi lesz a világgal, ha tényleg Donald Trump lesz a következő elnök?

Mégis mi lesz a világgal, ha tényleg Donald Trump lesz a következő elnök?

Hatalmas győzelmet aratott hétfőn az iowai előválasztáson párttársaival szemben Donald Trump: most nagyon úgy néz ki, ősszel ismét a republikánus ingatlanmágnás és Joe Biden mérkőznek majd meg az elnöki székért. Bár a választás még nem lejátszott meccs, sőt, még az is benne van a pakliban, hogy Trump rács mögé kerül, mielőtt megválasztják elnöknek, abszolút nem kizárható, hogy 2025 elején ismét beül majd az Ovális Irodába a megosztó hírű amerikai politikai nagyágyú. A sokszor kiszámíthatatlan, impulzív kijelentéseiről és világrengető ígéreteiről ismert vezető újraválasztása nemzetközi szinten felkavarhatja az állóvizet, de nagyon nem mindegy, mekkorát nyernek a republikánusok novemberben.

Hatalmasat tarolt Donald Trump, ideje felkészülni a nagy visszatérésre?

Hatalmasat tarolt Donald Trump, ideje felkészülni a nagy visszatérésre?

Ahogy arról reggel beszámoltunk, Donald Trump hatalmas fölénnyel behúzta az iowai republikánus előválasztást. Novemberig még nagyon sok idő van vissza, de most már igencsak jó esély van rá, hogy a republikánus ingatlanmágnás fog ismét megmérkőzni a jelenlegi demokrata elnökkel, Joe Bidennel a Fehér Házért. Trump Bidennel szembeni meccsének eredménye még nem látható: a pollokban most nagyon szoros a verseny.

Mégis mi lesz, ha az orosz hadsereg tényleg győz Ukrajnában?

Mégis mi lesz, ha az orosz hadsereg tényleg győz Ukrajnában?

A tavalyi év több, Ukrajna számára kedvezőtlen fordulatot hozott az Oroszországgal vívott védekező háborúban: minimális eredményt ért el az ukrán hadsereg hatalmas nyári hadjárata, a Kijevet támogató törhetetlen nyugati koalíció pedig megtört. Bár a legvalószínűbb forgatókönyv még mindig az elhúzódó állóháború és nem a fölényes orosz vagy ukrán győzelem, már komolyan vehető, nyugati elemzőházak foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy az orosz hadsereg győz Ukrajnában, és nem csupán a Donbaszt és a Krímet viszi Putyin, hanem akár egész Ukrajnát elfoglalhatja. Ha ez az egyelőre még csak vészforgatókönyvként kezelhető szcenárió megvalósul, Európa több mint 30 éve fennálló biztonsági rendszere drasztikusan megváltozhat.

Véget érhet idén az ukrajnai háború? Íme az 5 legvalószínűbb forgatókönyv 2024-re

Véget érhet idén az ukrajnai háború? Íme az 5 legvalószínűbb forgatókönyv 2024-re

Az Ukrajna ellen indított orosz területszerző háború számos váratlan fordulatot hozott, különösen a 2022. február 24-én indult teljes körű invázió kezdete óta. Kevesen számítottak arra, hogy az ukrán haderő képes lesz ilyen sokáig ellenállni a világ második legerősebb haderejének, ahogy arra is, hogy az orosz hadiipar nem fog megroppanni a nemzetközi szankciók súlya alatt és képes lesz feszes tempóban ontani a modern katonai felszereléseket. Az idei év is kisebb-nagyobb változásokat ígér: bár még mindig távol áll akár az orosz, akár az ukrán haderő a végleges kimerüléstől, abszolút nem kizárható, hogy 2024-ben érdemi lépések történnek majd a háború lezárása felé. Nézzünk meg öt lehetséges forgatókönyvet az idei évre.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új befektetési őrület hódít, napok alatt lesznek emberek milliárdosok
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.