A Capgemini elemzése szerint az egyik, jövőt formáló trend minden bizonnyal a fenntartható befektetéseké, miután a befektetők és a vállalkozások is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ESG-szempontokra a mindennapi életükben és működésükben.
A másik, kétségkívül a pandémia idején felerősödő és jövőt formáló trend a többcsatornás technológiákba való befektetés, mint amilyen a mesterséges intelligencia, annak érdekében, hogy a befektetési ajánlatok személyre szabása mellett a tanácsadó munkája is hatékonyabbá váljon. Az már most látszik, hogy a koronavírus még inkább felgyorsította a vagyonkezelő cégek digitális transzformációját, erre pedig az ügyfelek részéről is nagy az igény.
A Capgemini kilenc fontos trendet azonosított a vagyonkezelői piacon idénre:
1. Digitális transzformáció
Azzal, hogy a koronavírus kirobbanásakor az országok szigorú kijárási korlátozásokat és kapcsolattartási szabályokat határoztak meg, azok a vállalatok tettek szert nagy előnyre az ügyfél-kapcsolattartásban, amelyek hamar át tudtak állni a digitális csatornák használatára. A digitális transzformáció iránti igény tehát minden eddiginél sürgetőbben jelentkezett.
Az eddigi tapasztalatok alapján azok a vagyonkezelő cégek, amelyek csak lassan tudtak alkalmazkodni a digitális átállás követelményeihez, jelentős kihívásokkal néznek szembe. A tanácsadó cég szerint a vagyonkezelő cégeknek már nincs meg az a luxusa, hogy eldöntsék, mikor szeretnék elindítani a digitalizációra fókuszáló projektjeiket, mivel ezek megléte ma már a cégek működésében alapvető fontosságúvá vált. Az adatok egyébként azt mutatják, hogy a vagyonkezelő cégek sokkal többet költöttek technológiai kiadásokra a pandémia alatt, mint a fintechek vagy más tanácsadó cégek.
Ügyféloldalról is az látszik, hogy a vagyonosabb szegmens elkezdte használni a digitális eszközöket, már a baby boomerek is egyre otthonosabban mozognak a digitális világban.
2. Fenntartható befektetések
A fenntartható befektetések iránti igény már a Covid előtt is jelen volt, de a pandémia tovább fokozta ezt a trendet. A privátbanki ügyfelek körében is egyre izgalmasabb befektetési lehetőséggé nőtte ki magát az ESG-terület, sokan kockázatmentesebb befektetésként is inkább e mellett tették le a voksukat a volatilis tőzsdék helyett, nem beszélve arról, hogy az ESG-befektetések sok esetben magasabb hozammal is kecsegtetnek. A Capgemini tavalyi World Wealth Reportja szerint a vagyonos ügyfelek 27%-a mutatott érdeklődést a fenntartható befektetések iránt, 2021 végére a portfóliójuk 46%-át kívánták ilyen befektetésekben tartani.
A befektethető vagyon pedig egyre csak nő:
Ahogy nő az érdeklődés az ESG-típusú befektetések iránt, úgy lesz egyre nagyobb a nyomás a vállalatokon a megfelelő adatok közlése kapcsán. A felügyeleti szervek igyekeznek egységesíteni a fenntarthatósági szempontokat, hogy valóban csak azok a cégek és befektetések mondhassák magukat ESG-kompatibilisnek, amelyek megfelelnek a követelményeknek. Az EU-ban például jövő évtől a befektetési alapoknak a portfóliók ESG-kockázatait is közzé kell tenniük az SFDR irányelv alapján.
3. Technológiavezérelt perszonalizáció
Egyre nagyobb a verseny a hagyományos vagyonkezelő cégek és bigtechek között, utóbbiak ugyanis élen járnak a személyre szabott termékekben és tanácsadási folyamatokban, ehhez pedig a hagyományos szereplőknek is fel kell zárkózniuk. Különösen nagy a személyre szabott szolgáltatások iránti igény a fiatalabb ügyfelek körében, így ez a feladat már a prémium banki szegmensben is egyre központibb helyet szerez magának.
A mesterséges intelligencia segítségével ma már nemcsak az ügyfelek egyedi kockázati profilját lehet felállítani, hanem személyre szabott portfólió-építési lépéseket is ki lehet dolgozni. Mindezek mellett a személyre szabott termékkínálat, és portfóliójelentések is megvalósulhatnak.
4. Prémium banki szegmens és a nők
Az elemzés szerint azok a vagyonkezelő cégek, amelyek nagyobb figyelmet fordítanak a női ügyfelekre, jelentős profitszerzési lehetőségeket nyit meg. A nők mellett egyelőre a prémium banki szegmensben lévő ügyfelekre is kevesebb figyelem hárul, pedig ezekben a szegmensekben óriási potenciál rejlik.
A csökkenő bevételek és alacsony profitmarzsok korában fontos növekedési lehetőséget biztosíthat a vagyonkezelő cégeknek, ha a fenti két szegmens kiszolgálására is figyelnek. Már csak amiatt is, mivel a CEBR adatai szerint például 2025-re a britek vagyonának 60%-a már nők kezében lesz, az USA-ban pedig a prémium banki szegmensben lévő több mint 20 millió háztartás vagyona már 9 ezermilliárd dollár körül mozog.
5. A következő generációs portfóliójelentések
A mostani időkben az ügyfelek könnyen átlátható, dinamikus hozzáférhetőségre vágynak adataikhoz, így megnő a fontossága az interaktív ügyfélportfólió-jelentéseknek. A statisztikai adatok dömpingjét egyre inkább felváltják az interaktív ábrák és egyszerű, lényegre törő üzeneteket tartalmazó kimutatások. Mindehhez a szolgáltatók digitális platformokon adnak hozzáférést ügyfeleikhez.
6. Alternatív adatforrások és real-time adatok
A vagyonkezelők és egyéb befektetési alapkezelők ma már alternatív adatforrások felhasználásán keresztül igyekeznek minél magasabb hozamot elérni ügyfeleiknek. A hagyományos, pénzügyi és egyéb kimutatásokra épülő adatok mellett ma már olyan adatokat is vizsgálnak, amelyek a földrajzi elhelyezkedésre, hitelkártya-tranzakciókra, vagy műholdképekre irányulnak, mindezekkel szintén a pénzügyi teljesítményt igyekeznek előrejelezni.
Hogy miért? Mivel manapság a nagy publikum számára is elérhető pénzügyi adatok információs értéke közelít a nullához, ahhoz, hogy az indexeket meghaladó hozamokat érjenek el a vagyonkezelők, más adatforrásokhoz kell nyúlniuk, amelyek szintén képesek lehetnek előrejelezni egy vállalkozás teljesítményét.
7. Innovatív és versenyképes árazás, befektetési platformok
A koronavírus-járvány hatására egyre többen kezdtek el érdeklődni a befektetési lehetőségeket kínáló platformok iránt, amelyek többségét fintech cégek tervezték. A hagyományos piaci szereplők már évek óta hátrányban szenvednek a magas díjaik és elvárt minimum befektetett tőke miatt, a fintech cégek platformjai viszont alacsony belépési küszöböket határoznak meg, jóval alacsonyabb díjak mellett (ilyen pl. a RobinHood).
Egyre jellemzőbb, hogy a befektetők robottanácsadók segítségét veszik igénybe a befektetési döntések meghozatalakor, ezzel is spórolva a személyes tanácsadás magas díján. Egyre nagyobb tehát a nyomás a hagyományos piaci szereplőkön is az alternatív díjakra épülő rendszerek kialakításáért, innovatív árazás nélkül végképp lemaradnak a versenyben. Ennek jelentőségét egyre több alapkezelő és vagyonkezelő ismeri fel, számos szolgáltató indult már el saját innovatív platformjával, amelyre igyekeznek bevonzani a fiatalabb befektetőket.
8. A befektetési tanácsadáson túlmutató szolgáltatások
A vagyonkezelő és wealthtech cégeknek ma már a befektetési tanácsadáson túlmutató szolgáltatásokat kell nyújtaniuk ahhoz, hogy megtartsák ügyfeleiket, akik egyre több és személyre szabottabb szolgáltatást várnak el a kifizetett díjakért cserébe.
Egyre több az olyan vagyonkezelő cég, amely a hagyományos befektetési szolgáltatásokon túl banki és biztosítási szolgáltatásokat is nyújt ügyfeleinek.
9. Az ökoszisztémán belüli összefogás
Egyre több vagyonkezelő igyekszik együttműködést kialakítani az iparágban tevékenykedő más cégekkel, hogy a versenyben maradás mellett a hatékonyságot is növelni tudják. Gyakran előfordulnak ma már hagyományos és fintech cégek közötti együttműködések, sok banki szereplő például fintech cégek felvásárlásával igyekszik növelni szolgáltatási palettáját és innovatívabb megoldásokat kínálni.
Címlapkép: Getty Images
